2022.12.02.

The Guardian, 2019. márc. 15.

a fold
Illusztráció: Ben Jennings / The Guardian

Igazuk van az utcákra vonuló, klímasztrájkoló fiataloknak: a jövőjüket lopják el. A gazdaság egy környezeti piramis, amely a fiatalokra és a még meg sem születettekre löki át a kötelezettségeit. A jelenlegi növekedése a nemzedékek közti lopáson múlik.

A kapitalizmus lényegében van egy hatalmas és alig vizsgált feltételezés: jogod van a világ erőforrásaiból akkora részre, amekkorát a pénzed megvehet. Annyi földet, légköri teret, ásványt, húst és halat vásárolhatsz, amennyit csak tudsz, tekintet nélkül arra, hogy ezzel kit fosztasz ki. Ha ki tudod fizetni, egész hegységek és termékeny síkságok birtokosa lehetsz. Annyi üzemanyagot égethetsz el, amennyit akarsz. Minden font vagy dollár biztosít bizonyos jogot a világ természeti vagyonára.

De miért? Milyen igaz elv teszi egyenlővé a bankszámlád számait a joggal birtokolni a Föld anyagát? A legtöbb embert, akit kérdezek, teljesen zavarba hozza ez a kérdés. A szabványos indoklás John Locke 1689-ben közzétett, “Traktátus a kormányzatról” című írásából származik. Azt állította, hogy jogot szerzel saját természeti vagyon tulajdonlására a rajta végzett munkáddal: a gyümölcs, amelyet szedsz, az ásvány, amelyet kiásol, és a föld, amelyet megművelsz, a kizárólagos tulajdonoddá válik, mert belé fekteted a munkádat.

Ezt az érvet a 18. században tovább fejlesztette William Blackstone jogász, akinek a könyvei nagyon befolyásosak voltak Angliában, Amerikában és másutt. Szerinte a föld felett “egyedüli és despotikus uralomra” jogot szerez az, aki elsőként elfoglalja, hogy élelmet termeljen. Ezt a jogot aztán pénzre válthatja. Ez a nagy piramis séma mögöttes racionáléja. És ennek nincs értelme.

Kezdetnek, feltételezzünk egy Zéró Évet. Ennél a tetszés szerinti pontnál egy személy egy földdarabra léphet, munkát végez rajta, és a magáénak igényli. Locke Amerikát használta a tiszta lap példájaként, amelyre az emberek jogaikat formálhatják. De a föld (mint Blackstone elismerte) csak azok kiirtása révén vált tiszta lappá, akik rajta éltek.

A gyarmatosítók nem csak minden korábbi jogot törölhettek, hanem minden jövőbeli jogot is. A munkádat egyszer e földhöz keverve, te és leszármazottjaid örökös jogot szereztek rá, míg nem döntötök az eladása mellett. Ezzel minden jövendő igénylőt meggátolsz abban, hogy ugyanilyen módon természeti vagyont szerezzen.

Még rosszabb, hogy Locke szerint a “te” munkád kiterjed azok munkájára, akik neked dolgoznak. De miért nem szerezhetnek jogokat azok, akik a munkát végzik? Ez csak akkor érthető, ha megértjük, hogy “ember” alatt Locke nem az egész emberi fajt értette, hanem csak a tulajdon európai embereit. A nekik dolgozóknak nem voltak ilyen jogaik. A 17. század végén, ebben a rendszerben, ez azt jelentette, hogy nagy földekre csak rabszolgák tulajdonlásával lehetett jogot alapozni. Talán nem szándékosan, Locke a rabszolgatartók emberi jogainak az alapokmányát készítette el.

Még ha az ezzel szembeni ellenvetéseket valahogyan vissza is utasítjuk, mi van a munkával, amely varázslatos módon magántulajdonná változtat mindent, amit megérint? Miért nem szerzel jogot természeti vagyonra azzal, hogy lepisiled? A gazdasági rendszerünket védelmező érvek gyengék és nevetségesek. Ezeket lehámozva, látható, hogy az egész struktúra rabláson alapul: rablás másoktól, más nemzetektől, más fajoktól, és rablás a jövőtől.

Mégis, ilyen abszurditások alapján formálnak maguknak jogot a gazdagok olyan természeti vagyon vásárlására, amelytől mások függenek. Locke figyelmeztetett arra, hogy az ő indoklása csak akkor érvényes, ha “van elég, és ugyanoly jó” meghagyva a köznek, másoknak. Ma, akár a földről, a légkörről, élő rendszerekről, gazdag ásványi kincsekről vagy a természeti gazdagság legtöbb más formájáról beszélünk, világos, hogy nincs “elég, és ugyanoly jó” meghagyva a köznek. Mindent, amit magunknak veszünk, valaki mástól veszünk el.

Ezt a rendszert lehet simogatni, törekedni a módosítására, de nem lehet igazságossá tenni.

Mit kell hát a helyébe tenni? Szerintem bármely becsületes rendszer alapelve az, hogy akik még nem élnek, a születésükkor ugyanolyan jogokhoz jussanak, mint a ma élők. Első látásra ez semmit sem változtat: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata első cikkelye szerint “minden emberi lény szabadnak és méltóságban és jogokban egyenlőnek születik”. De ez a nyilatkozat majdnem jelentés nélküli, mert semmit sem szól arról, hogy egy nemzedék nem lophat a következőtől. A hiányzó cikkely ilyen lehetne: “Minden nemzedéknek legyen egyenlő joga a természeti gazdagság élvezetére.”

Ez az elv nehezen vitatható, de mindent megváltoztatónak tűnik. Azonnal kimondja, hogy a nem-megújuló készlet nem használható az újratöltése arányán túl. Nem szabad olyan nem-megújuló vagyont használni, amely nem nyerhető teljesen vissza és használható újra. Ez kérlelhetetlenül két nagy változás felé vezet: körkörös gazdasághoz, amelyből nem vesznek el anyagok; és a fosszilis üzemanyagok elégetésének a megszűnéséhez.

De mi legyen magával a Földdel? Ezen a sűrűn lakott világon, minden földtulajdon szükségképpen kizárja mások tulajdonát. Az Egyetemes nyilatkozat 17. cikkelye önellentmondásos. Ezt mondja: “Mindenkinek joga van tulajdonra.” De, mivel nem szab határt a mennyiségre, amelyet egy személy birtokolhat, biztosítja, hogy ne legyen mindenkinek ilyen joga. Így változtatnám meg: “Mindenkinek joga van tulajdon használatára, mások tulajdon használati jogának sérelme nélkül.” Ez implikálja, hogy minden ma születő egyenlő használati jogot szerez, vagy kompenzálni kell a kizárásáért. Ennek egyik megvalósítási módja nagy földadók alkalmazása, amelyeket szuverén vagyonalapba kell fizetni. Ez megváltoztatná és korlátozná a tulajdon fogalmát, és biztosítaná, hogy a gazdaságok inkább a megoszlás, mint a koncentráció felé mozduljanak.

Ezek az egyszerű javaslatok ezer kérdést vetnek fel. Nincs mindegyikre válaszom. De ezek a témák mindenütt élénk tárgyalást igényelnek. Megelőzni a környezeti csődöt és a rendszer összeomlását kihívást jelent a legmélyebb és legkevésbé vizsgált vélelmeinkkel szemben.

(Ford. Szende Gy.)

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

George Monbiot 2019-03-21  magyar transform

transform eu 2018

Hozzászólna?

Írjon nekünk a

balmix@gmx.net mailcímre, pontosítva hozzászólása tárgyát.

Köszönjük!

5096979
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Ebben a hónapban
Az elöző hónapban
2018.08.01-től
626
861
5061
1487
61075
5096979

Your IP: 35.172.224.102
2022-12-02 20:18

 Adatkezelési leírás                    Impresszum                  (c)2016 Copyright BALMIX    

                                                         

      Admin






A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén.   Erről itt olvashat részletesebben.   A vonatkozó rendelkezések értemében   (lásd itt)   mindehez az Ön hozzájárulása szükséges.    Hozzájárulok