 |
| A paleszin Mahmoud Abu Taima gyászolja rokonit, akiket az izraeli-gázai határon tiltakozásuk során meggyilkoltak. Fotó: Said Khatib/AFP/Getty Images |
Megengedhetetlen, hogy egy hadsereg, különösen egy demokratikus polgári ellenőrzés alatt álló hadsereg katonái tiltakozókat lőjenek és gyilkoljanak, akik majd mindegyike fegyvertelen és nem jelent hihető fenyegetést. Mégis, úgy látszik, hogy Gáza és Izrael határán ma izraeli katonák éppen ezt tették. Az izraeliekre nézve csüggesztő módon, a tüntetőket éles lőszerrel lőtték, láthatóan büntetlenül. Halottak tucatjai és megnyomorítottak százai maradtak a palesztinok között, akik a határhoz vonultak, hogy rámutassanak a jogukra visszatérni az ősi otthonaikba. Az izraeli hadsereg nem látszik szégyellni annak az elkövetését, ami háborús bűnnek tűnik. Ezek komoly vádak, mégis alig egy vállrándítással fogadták őket. Gáza blokádjával Izrael kétmillió embert börtönzött be szögesdrót és őrtornyok mögé. Izrael úgy kezelte az erőszakot, ahogy egy börtönőr kezelhet egy börtönlázadást: a foglyok tragikus vétségeként.
Az izraeliek számára veszélyes elfogadni egy ilyen gondolkodásmódot. Mégis így tesznek, mert Izraelben a szélső jobboldal és a jelenlegi kormány minisztereinek többsége azt a gondolatot ápolja, hogy Izrael hatalmas fölényű katonai erejével eltörölheti a palesztinok nemzeti törekvéseit. Ezek a politikusok Donald Trump amerikai elnöktől kapnak támogatást, aki beváltotta az ígéretét elismerni Jeruzsálemet mint Izrael fővárosát. Ma Mr. Trump követe, aki pénzt adott szélsőjobboldali zsidó csoportoknak Izraelben, megnyitotta országa új követségét Jeruzsálemben. Ez egy gátlástalan és provokatív lépés, amely rontani fogja a béke kilátásait. Mint a menekültek, a települések és a határok kérdése, Jeruzsálem státusa is befejezetlen ügy. Nemzetközileg egy állam Jeruzsálem feletti szuverenitását sem ismerték el, annak a státusa még tárgyalásokkal meghatározandó.
Izrael oldalára állva, Mr. Trump jelezte minden olyan tettetés végét, mintha a kormánya becsületes közvetítő lehetne ebben a konfliktusban. Bármely, Mr. Trump csapata által felügyelt béketárgyalás valószínűleg kudarcba fullad, mielőtt megkezdődne. Az USA elnöke meg fogja tanulni, mi történik, amikor az általa a helyszínen kreált tények összeütköznek a valósággal. Mi fog történni a 300 ezer Kelet Jeruzsálemben élő palesztinnal? Mindet enklávékba kell terelni, megfosztani az emberi jogaitól és elkobozni a földüket? Ezt a “valóság, a béke és az igazság” kedvéért fogják megtenni, amiről az USA követének üdvözlésekor Jeruzsálemben, Benjamin Netanyahu azt mondta, hogy Izrael hisz benne? Mr Trump és Mr Netanyahu felvillanyozták az embereket, akik telve voltak elkeseredéssel.
Miután Jeruzsálemet leseperték az asztalról, az egyetlen sérthetetlen követelés, amiről a palesztinok úgy érzik, hogy megmaradt nekik, a visszatérés joga. A palesztinok a katasztrófájukat vagy nakba-jukat látják a menekültek Izrael létesítésekor, e héten 70 éve történt menekülésében vagy kiüldözésében. Az izraeliek szerint viszont a visszatérés jogának a megvalósítása nem fér össze egy demokratikus zsidó többségi állam túlélésével. Ez a téma most minden palesztin ajkán van. A szentföldi konfliktus nem zéróösszegű játszma, ahol csak egy nyerő van. Valószínűbben az ellenkezője igaz. Vagy mindkettő veszíteni fog, és továbbra is az egyik civil lakosság megalázza és terrorizálja a másikat. Vagy módot találnak arra, hogy egymás mellett éljenek két államban, lehetővé téve mindegyik nép saját függetlenségét és biztonságát. Ha szerencsésen ilyen eredményt érnek el, úgy lesz értelme annak, hogy Nyugat Jeruzsálem Izrael fővárosa legyen, Kelet Jeruzsálem pedig palesztin főváros. Ez nyilvánvaló mindenki számára, kivéve Mr Trumpot és Mr Netanyahut, akik inkább megadták magukat egy szellemi sötétségben élő nép feletti brutális uralom víziójának.
(Ford. Szende Gy.)
