A Globális elit című könyv földrajzi egységenként arról ad áttekintést esettanulmányok segítségével, hogy miképpen is működnek azok a felső ezrelékhez tartozók, akik vagyonuk által képesek alapvetően befolyásolni a politikai folyamatokat. Ahogy az előző részben hallottuk, több összekötő eleme is van a globális elit tagjainak. Ilyen a például a jótékonykodás, az ennek révén is „megvásárolt” profit és befolyás vagy a politikai hatalom iránti vágyódás.

A beszélgetés során az első állomás Görögország volt. Pogátsa Zoltán elmondta, hogy a jelentős vagyonra szert tevő görögök főképpen a hajózási szállítmányozásban voltak érdekeltek. A helyzet szürrealitását az mutatja, hogy az ország méretéhez képest bár jelentős flotta áll rendelkezésre, de gyakori, hogy ezek idegen – offshore-paradicsom-beli – országok zászlói alatt hajóznak, ami az adók megkerülésére szolgál.

Az egyik meghatározó oligarcha Arisztotelisz Onasszisz volt, aki egyszerre próbált politikai befolyásra szert tenni, a celebvilágban forgott, és vagyonával a globális elitre oly jellemző jótékonykodást is folytatott. Ez utóbbi azonban a görög oligarcháktól megszokott módon történt, azaz olyan labdarúgóklubokat vásárolt fel, amelyek a csőd szélén álltak. A klub megmentése társadalmi presztízst és ezzel együtt szurkolói tábort is hozhatott magával.

Görögország és Németország története a 21. században is összekapcsolódott. A görög pénzügyi válság alatt a német kormány volt a meghatározó szereplője annak, hogy az EU-IMF-EKB hogyan kezelje a helyzetet. Érdekes momentum volt a könyv szerint, hogy eleinte a francia és német vezetés hagyta volna csődbe menni a déli országokat, de később, többek között a Deutsche Bank hatására drasztikus megszorítási programot kényszerítették rá a görögökre. Ennek az volt az oka, hogy a DB erősen kitett volt a dél-európai pénzpiacoknak a befektetései révén, ami megrengethette volna az európai bankrendszert is.

A beszélgetés második esettanulmánya éppen a Deutsche Bankkal foglalkozik. A DB története a 21. század legmocskosabb időszakát is felöleli, megmutatva, hogyan váltotta át pénzzé a nácizmus ideológiáját a bank, és milyen szerepet töltött be a század második felében. Végül az USA előző elnöke, Trump is megjelenik a történetben, akit finanszírozott a DB.

A beszélgetés során az utolsó állomás Franciaország. A könyv Bettencourt-affér néven írja le a L’Oréal-birodalom örökösének, Liliane Bettencourtnak a történetét. Itt is megjelenik a nácizmus, majd a század második felében a politika korrumpálódása és ezáltal a gazdasági hatalom politikaivá transzformálódása.

A beszélgetés végén arról is szó esett, hogy nagy think thankek mögött hogyan jelenik meg a globális elit tőkéje, és ez hogyan képes befolyással lenni a közpolitikai gondolkodásra és ennek révén egyes országokban a kormányzásra.

Címfotó: Alessio Bragadini, CC