BALMIX - Orbán botrányos romániai szereplése: frontális támadás az EU vezetése és az amerikai kormány ellen

Orbán Viktor. Kép: Alexandros Michailidis, Shutterstock.com

Élesen bírálta az Európai Uniót Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton a romániai Baile Tusnad (Tusnádfürdő) fürdővárosban tartott beszédében, és hangsúlyozta, hogy országa támogatja Donald Trumpot. A megjegyzései tovább szítják a feszültséget a nyugati szövetségesekkel. Ehhez hozzájárul az is, hogy Orbán megerősítette, hogy egy új, Ázsia-központú világrendet támogat.

„Európa lemondott arról, hogy megvédje saját érdekeit” - mondta Orbán a túlnyomórészt magyarok lakta közép-romániai városban. „Európa ma csak annyit tesz, hogy feltétel nélkül követi az Egyesült Államok külpolitikáját, amelyet a Demokrata Párt ural (...) még az önpusztítás árán is”.

„Olyan változás előtt állunk, amilyenre 500 éve nem volt példa. Amivel szembenézünk, az valóban a világrend megváltozása” - tette hozzá, és a világ »domináns központjának« nevezte Kínát, Indiát, Pakisztánt és Indonéziát.

A magyar kormányfő megismételte azt az elméletét is, hogy az Oroszországból Németországba gázt szállító Északi Áramlat gázvezeték szabotálásáért az Egyesült Államok a felelős.

Ez az elmélet már jó ideje kering, és olyan szerzők védik, mint a Pulitzer-díjas amerikai újságíró, Seymour Hersh. A Telepolis is beszámolt ezekről az elméletekről, de fontos megjegyezni, hogy ezekre az elméletekre nincs általánosan elfogadott bizonyíték - ahogyan más elméletekre sincs.

Nordstream: Orbán „terrorcselekményről” beszél

Orbán mindazonáltal „terrorcselekményről” beszélt, amelyet nyilvánvalóan a Joe Biden elnök vezette jelenlegi amerikai kormányzat megbízásából hajtottak végre.

Orbán megjegyzései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor európai partnerei egyre több kritikát fogalmaznak meg vele szemben, miután korábban „békemissziót” indított Moszkvába és Pekingbe, hogy közvetítsen az ukrajnai háború befejezésében. Orbánt a Kremlhez legszorosabb szálakkal kötődő uniós vezetők között tartják számon.

Kétségek az ukrajnai győzelemmel kapcsolatban

Ukrajnával kapcsolatban Orbán kétségeit fejezte ki, hogy a háború sújtotta ország a NATO vagy az EU tagjává válhat, és Ukrajnát ütközőállamnak nevezte, amelynek nemzetközi biztonsági garanciáit az USA és Oroszország közötti megállapodásban kellene rögzíteni.

A lengyel külügyminiszter-helyettes ezután azt sürgette, hogy Magyarország maga lépjen ki mindkét szövetségből - jelentette ma reggel a Telepolis.

Orbán Viktor az ukrajnai háború során végig azzal különböztette meg magát a többi uniós vezetőtől, hogy ellenezte a Kijevnek szánt fegyverszállításokat és transzfereket.

Orbán Viktor romániai beszédében azt is világossá tette, hogy elutasítja a bevándorlást mint választ országa elöregedő népességére, és megismételte régóta tartó bevándorlásellenes álláspontját. Óva intett attól, hogy Európa „vegyes fajú” társadalommá váljon, és ezt olyan kockázatnak nevezte, amelyet nem szabad vállalni. Az ilyen egyértelműen rasszista hangnem valószínűleg hozzájárul a miniszterelnökkel szembeni kritikákhoz.

Az EU, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott, és az USA, különösen az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman személyében reagált Orbán kijelentéseire. Pressman az X (korábban Twitter) közösségi platformon elítélte Orbán retorikáját, és figyelmeztetett, hogy az ilyen kijelentések árthatnak a Magyarország és az USA közötti kapcsolatoknak. Azzal vádolta Orbánt, hogy „Kreml-összeesküvés-elméleteket terjeszt az Egyesült Államokról”, ami nem az, ami egy szövetségestől elvárható.

Magyarország, amely jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be, Orbán alatt Trump-szerű álláspontot képviselt. Kormánya nyíltan támogatja Trump jelöltségét az idei amerikai elnökválasztáson. Orbán idén kétszer is meglátogatta Trumpot Mar-a-Lago birtokán.

Vita az EU-ban a Magyarországgal kapcsolatos álláspontról

Vita alakult ki az Európai Unióban arról, hogyan viszonyuljanak Orbán Viktorhoz - számol be Eric Bonse újságíróLost in Euroe című honlapján. Bonse leírja, hogy konfliktus alakult ki az EU Bizottsága és a Miniszterek Tanácsa között. A vita középpontjában az áll, hogy bojkottálják-e a magyar tanácsi elnökséget, vagy konfrontálódjanak vele.

Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke és Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a bojkott mellett foglalt állást. Borrell még odáig is elment, hogy egy miniszteri találkozót Budapestről Brüsszelbe helyezett át. Az EU tagállamai azonban más irányt vesznek.

Botrányt kavart az uniós külügyminiszterek legutóbbi találkozóján, amikor Annalena Baerbock német külügyminiszter egy esetleges „öngólra” figyelmeztetett, Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter pedig „képtelenségnek” bélyegezte a bojkott ötletét.

A konfrontáció hívei azzal érvelnek, hogy több értelme van Orbánnal közvetlenül szembeszállni Budapesten, mint kerülgetni őt. A bojkottkísérlet következményei megmutatkoztak a belügyminiszterek informális találkozóján a magyar fővárosban, amelyen a miniszterek több mint fele nem vett részt.

Az EU ismét egyet nem értést mutat

Ennek ellenére mintegy tíz miniszter utazott Budapestre, ami az EU számára a széthúzás képét mutatja. A bojkott kritikusai hangsúlyozzák, hogy nincs jó ok arra, hogy ne utazzanak Budapestre, hiszen a magyarországi találkozókon nem születnek kötelező érvényű döntések, és olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a menekültügyi és menekültválság, amelyek függetlenek Orbán Viktor vitatott Ukrajna-politikájától.

A külpolitikában viszont összetettebb a helyzet. Bonse szerint Borrell bosszúsága érthető, hiszen Orbán Viktor eltérő álláspontja Ukrajnával kapcsolatban és egyoldalú lépései ártanak az EU közös megközelítésének. A kritikusok azonban rámutatnak, hogy az EU vezető diplomatájaként magának Borrellnek is aktívabban kellett volna részt vennie a békés megoldások keresésében, például Moszkvába, Pekingbe vagy Washingtonba utazva.

Olvassa el továbbá

Az ukrajnai háború mint koalíciós próbakő: Wagenknecht BSW pártja vitát okoz a CDU-ban

Telepolis

Ukrajnai háború: orosz fölény a Donbasszban

Telepolis

Botrány Lengyelország és Magyarország között: Varsó azt javasolja Orbánnak, hogy lépjen ki az EU-ból és a NATO-ból

Telepolis

A fordulóponttól a konfrontációig: Hogyan készül az USA és Európa egy nagy háborúra

Telepolis

Az USA és a NATO aggódik: Hongkong az orosz fegyvertechnológia központja?

Telepolis

Olvassa el még