A téma érdekes, ezért az írást és klubtársamnak küldött válaszomat is megosztom veletek kedves olvasóim, hogy legyen min gondolodnotok, ha kitör a kánikula és bekényszerít mindenkit a hűvös szobába.
Fontos kérdések ezek, különösen, ha bekalkuláljátok, hogy párszáz kilométerre innen már nincs nem hogy hűvös, de szoba se, és jó lenne, ha a mi fejünk felett megmaradna a tető.
Tehát:
István Szent-Iványi
2024. július 5. 15:56
Keresem az okot
Nem találok az ismert körülmények között racionális, méltányolható magyarázatot Orbán Viktor moszkvai útjára. Pontosan tudta ő is, a környezete is, hogy ez a provokatív látogatás milyen következményekkel jár. Már a látogatás puszta hírére is élesen reagáltak az európai vezetők tegnap, mi is láttuk és emlegettük a súlyos kockázatokat, és ő mégis elment.
Ez nem csak az egész elnökséget borítja árnyékba és hitelteleníti el a sokszor hangoztatott lojális, együttműködő, konstruktív elnökségi magatartást, de negatívan hat általában is a magyar érdekérvényesítésre az EU-n belül, a felfüggesztett támogatások felszabadítására, partnerek megtalálására.
Szerintem a tervezett Patrióták frakció megalakítására is negatív hatással lesz. Alig tudom elképzelni, hogy Marine Le Pen ezek után arra vágyna, hogy a magyar kormánypárttal lépjen szövetségre, az ECR tagpártjairól nem is beszélve. Nagyon súlyos gyanú terhét vállalja az, aki mostantól a magyar kormány szövetségét keresi. Kiváncsi vagyok, hogy hányan lesznek, akik feliratkoznak az orosz elnök bérlistájára.
Ha igazam van abban, hogy Orbán tudatában volt a következményeknek és mégis elment Putyinnal parolázni, akkor arra csak egy kézenfekvő magyarázat kínálkozik: már nem ura önmagának, kiszolgáltatott helyzetben van, nem teheti meg, hogy ellentmondjon a Kreml urának. Most már mindegy, hogy önként vállalta ezt vagy belezsarolták ebbe a helyzetbe, ő már Putyin patriótája, alárendelt szövetségese, durva kifejezéssel: csatlósa. Már azt sem engedik meg neki, hogy eljátssza a függetlenség látszatát.
És itta válasz - klubtársamnak:
Kedves Laci,
nem hiszem, hogy a válasz igényében osztottad ezt az írást, de talán már érzékelted, hogy grafomán vagyok, így leírom, hogy mit gondolok erről.
Bevezetőül talán annyit, hogy Orbánt a századfordulót követő évek legkártékonyabb magyar közéleti személyiségének tartom.
Nem véletlen, hogy nem politikusának, hiszen ez az ember bűnöző, aki politikai szerepét saját meggazdagodására használta fel.
Kínában már régen a szél lengetné, még a vezető a nyugati országokban is ülne, mint a túzok.
nem hiszem, hogy a válasz igényében osztottad ezt az írást, de talán már érzékelted, hogy grafomán vagyok, így leírom, hogy mit gondolok erről.
Bevezetőül talán annyit, hogy Orbánt a századfordulót követő évek legkártékonyabb magyar közéleti személyiségének tartom.
Nem véletlen, hogy nem politikusának, hiszen ez az ember bűnöző, aki politikai szerepét saját meggazdagodására használta fel.
Kínában már régen a szél lengetné, még a vezető a nyugati országokban is ülne, mint a túzok.
A cikk egy tévedésen alapul, ez pedig az, hogy Orbán lojális, együttműködő, konstruktív szövetséges szeretne lenni.
Hát nem, mert azon kívül, hogy jól tudja, hogy a hála nem politikai kategória, de Kadhafi és Szaddam Husszein és társaik sorsán okulva tudja, hogy ez a mai európai (és amerikai) politikai konstrukció - bármit csinálna is - már megfonta neki a selyemzsinórt, errefelé neki jövője már nincs.
Ebből kifolyólag nem akar a hatalmon lévők közül partnert találni, ma ilyen partner csak az európai politikai szegénylegények táborából kerülhet ki.
A maga szemszögéből igaza is van.
De nem buta és nem egy önfeladó típus, keresi a kivezető utat.
Az már régen eldőlt, hogy ő személyesen a világ újrafelosztásáért folytatott versenyben nem az USA által vezetett egypólusú világban látja a jövőt, ezért elkezdett - egyre nyíltabban - az általa vélelmezett új berendezkedéshez igazodni.
Hát nem, mert azon kívül, hogy jól tudja, hogy a hála nem politikai kategória, de Kadhafi és Szaddam Husszein és társaik sorsán okulva tudja, hogy ez a mai európai (és amerikai) politikai konstrukció - bármit csinálna is - már megfonta neki a selyemzsinórt, errefelé neki jövője már nincs.
Ebből kifolyólag nem akar a hatalmon lévők közül partnert találni, ma ilyen partner csak az európai politikai szegénylegények táborából kerülhet ki.
A maga szemszögéből igaza is van.
De nem buta és nem egy önfeladó típus, keresi a kivezető utat.
Az már régen eldőlt, hogy ő személyesen a világ újrafelosztásáért folytatott versenyben nem az USA által vezetett egypólusú világban látja a jövőt, ezért elkezdett - egyre nyíltabban - az általa vélelmezett új berendezkedéshez igazodni.
Nem gondolom, hogy tisztán ideológiai okokból, hanem talán a piszkos anyagiak okán is.
És talán nem is olyan egyszerű a gondolkodásmódja, mint azt az ellenzéki propaganda tálalja.
Lehet, hogy amellett, hogy hazafinak érzi magát, aki annak érdekében dolgozik, amit a magyarság érdekének vél, úgy érzi, hogy neki jár az amit lenyúl - a nemzetnek tett szolgálataiért.
És talán nem is olyan egyszerű a gondolkodásmódja, mint azt az ellenzéki propaganda tálalja.
Lehet, hogy amellett, hogy hazafinak érzi magát, aki annak érdekében dolgozik, amit a magyarság érdekének vél, úgy érzi, hogy neki jár az amit lenyúl - a nemzetnek tett szolgálataiért.
A hatalomgyakorlás számára nem ideológiai kérdés, hanem technikai, és mivel nem fékezik ideológiai gátlások és követelmények, sikeresebb, mint a sokszor önmaguknak is hazudozó, fennkölt eszmékeket hirdető politikusok.
Ismeri népe gondolkodását és annak megfelelően azt mondja, amit a nép hallani akar, méghozzá a hetedik osztályos tanuló szintjén, tehát érthetően.
Tudja, hogy a hétköznapi életben a választók többségét nem érdekli se Ursula, se Marie, az érdekli, hogy megtömje a hasát, megigya a sörét, elmenjen két hétvége wellnessre valamelyik libaúsztatóhoz.
És kimondottan imponál neki, ha Magyarországot olyannak látja, mellyel a világ vezetői is érdemesnek látják megvitatni a jövőt.
Egy Putyinhoz, Hszi Csin Pinghez, Trumphoz hasonló vezetőt sokkal jobban tisztel, mint a demens Bident, vagy az EU fakanálvitéz politikusait, akikről egy rendes magyar falusi kocsmában legfeljebb csak azt latolgatják, hogy megáll-e a fejükön a söröskorsó, miközben térdenállva szolgálják a népet.
Szóval nem kellene annyira csodálkoznia a neves liberális külpolitikusnak, aki nem csak a világot nem látszik érteni, de saját magát se igen tudja pozicionálni a politikai palettán.
Ha ez az írás politikai propaganda, akkor jó szolgálatot tesz Orbánnak, megerősíti a szuverinitásról hirdetett mondókáit, melyet a nép körében hasonlóképpen szolgál at Unió politikája.
Éppen úgy, mint a helytartói ambíciókkal megnyilatkozó amerikai nagykövet, akinek a tetejében eltér nemi irányultsága a hagyományosan konzervatív magyar falu értékrendjétől.
Utóbbi nem probléma, de egy politikusnak nem a saját nézeteit kell figyelembe venni, hanem a választóét.
Szóval, csak óvatosan a függetlenség látszatával, mivel egy független állam azzal tárgyal, akivel akar, és arról, amiről akar.
Hogy némely politikusok felettébb kártékonyak, az nem új felismerés, és Orbán felettébb kártékony a demokrácia ügyét tekintve.
De ellenfelei is kártékonyak, főként, mert a választót el akarják távolítani a realitásoktól, bele abba a lila ködökből szőtt képzeletbeli álomvilágba, melyet a történelem már milliószor megcáfolt és megcáfol minden nap - ma is.
Követőjük mindig akad, mert álmodozni jó...
Jó lenne, ha ez egy normális, demokratikus ország lenne, de nem az, és ebben az Szent-Iványihoz hasonló politikusok is vétkesek.
Gondolom, - persze lehet, hogy rosszul...
Ismeri népe gondolkodását és annak megfelelően azt mondja, amit a nép hallani akar, méghozzá a hetedik osztályos tanuló szintjén, tehát érthetően.
Tudja, hogy a hétköznapi életben a választók többségét nem érdekli se Ursula, se Marie, az érdekli, hogy megtömje a hasát, megigya a sörét, elmenjen két hétvége wellnessre valamelyik libaúsztatóhoz.
És kimondottan imponál neki, ha Magyarországot olyannak látja, mellyel a világ vezetői is érdemesnek látják megvitatni a jövőt.
Egy Putyinhoz, Hszi Csin Pinghez, Trumphoz hasonló vezetőt sokkal jobban tisztel, mint a demens Bident, vagy az EU fakanálvitéz politikusait, akikről egy rendes magyar falusi kocsmában legfeljebb csak azt latolgatják, hogy megáll-e a fejükön a söröskorsó, miközben térdenállva szolgálják a népet.
Szóval nem kellene annyira csodálkoznia a neves liberális külpolitikusnak, aki nem csak a világot nem látszik érteni, de saját magát se igen tudja pozicionálni a politikai palettán.
Ha ez az írás politikai propaganda, akkor jó szolgálatot tesz Orbánnak, megerősíti a szuverinitásról hirdetett mondókáit, melyet a nép körében hasonlóképpen szolgál at Unió politikája.
Éppen úgy, mint a helytartói ambíciókkal megnyilatkozó amerikai nagykövet, akinek a tetejében eltér nemi irányultsága a hagyományosan konzervatív magyar falu értékrendjétől.
Utóbbi nem probléma, de egy politikusnak nem a saját nézeteit kell figyelembe venni, hanem a választóét.
Szóval, csak óvatosan a függetlenség látszatával, mivel egy független állam azzal tárgyal, akivel akar, és arról, amiről akar.
Hogy némely politikusok felettébb kártékonyak, az nem új felismerés, és Orbán felettébb kártékony a demokrácia ügyét tekintve.
De ellenfelei is kártékonyak, főként, mert a választót el akarják távolítani a realitásoktól, bele abba a lila ködökből szőtt képzeletbeli álomvilágba, melyet a történelem már milliószor megcáfolt és megcáfol minden nap - ma is.
Követőjük mindig akad, mert álmodozni jó...
Jó lenne, ha ez egy normális, demokratikus ország lenne, de nem az, és ebben az Szent-Iványihoz hasonló politikusok is vétkesek.
Gondolom, - persze lehet, hogy rosszul...
:O)))
