Fotó: Picture Alliance / ROPI | Meroni/UnioneSarda/ROPI Tüntetés Milánóban Ilaria S. szabadon bocsátását követelve.

A február 13-án Milánóból érkező jó hírek valószínűleg óvatos reményt keltettek három börtöncellában: a 23 éves olasz Gabriele M.-t egyelőre nem adják ki Magyarországnak. M.-t 2023. november 22-én tartóztatták le európai elfogatóparancs alapján. A magyar hatóságok azzal vádolják, hogy a 2023. februári budapesti "becsület napja" kapcsán két neonáci támadásban is részt vett.

A milánói fellebbviteli bíróság most elutasította a kiadatását Magyarországnak. Ehelyett M. legkésőbb május 18-ig házi őrizetben marad Olaszországban. Giulio Benedetti ügyész, aki M. ügyvédeihez hasonlóan elutasította a kiadatást, a bíróságon azt mondta: "Magyarország nem nyújtott elegendő garanciát az emberi jogok tiszteletben tartására a börtönben".

Ez egy fontos nyilatkozat Ilaria S. olasz nővel kapcsolatban, aki egy éve van bebörtönözve Magyarországon, és Maja T. német nővel kapcsolatban, aki jelenleg a drezdai börtönben van magánzárkában.

A helyszínen, megkérdőjelezhető körülmények között szerzett ismereteket még a németországi eljárásokban is felhasználják.

A milánói bíróság most a kiadatás alternatíváiról tárgyal a magyar igazságügyi minisztériummal. Ennek alapján újabb kísérletet tehetnek arra, hogy Ilaria S. számára is házi őrizetet rendeljenek el Olaszországban. Miután S.-t január 29-én a jobboldali önkényuralmi Magyarországon tartott előzetes meghallgatáson terepszinűálruhába és álarcos sisakba beöltözött rendőrök láncra verték és a tárgyalóterembe kísérték, Olaszországban közfelháborodás tört ki.

Az elsőrendű vádlott. Fotó: Németh Dániel/444

A 39 éves olasz nő képei diplomáciai szinten is akkora port kavartak, hogy még a szélsőjobboldali olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni is kiállt a fogoly S. humánus bánásmódja mellett magyar kollégájával, Orbán Viktorral folytatott megbeszélésén. Antonio Tajani olasz külügyminiszter beidézte a magyar nagykövetet, és Carlo Nordio igazságügyi miniszter is felszólította Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben S. jogait és vizsgálja felül a fogvatartás körülményeit. Bár a miniszterek nem kívánták támogatni S. ügyvédeinek és édesapjának kérését, hogy a lányt olaszországi házi őrizetbe helyezzék, Olaszországban a legmagasabb diplomáciai szinteken mégis fontolgatják Ilaria S. és Gabriele M. ügyét.

Guantanamóhoz hasonlóan Németország is kiszervezi a bűnüldözés egy részét.

Sven Richwin

Németországban teljesen más a helyzet: Ilaria S.-hez hasonlóan a német Tobias E. is már egy éve előzetes letartóztatásban van Magyarországon. Maja T. szintén a berlini fellebbviteli bíróság döntésére vár, hogy a Magyarországról kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján kiadatási parancsot adnak-e ki.

De itt Németországban, ahol Magyarország ellen a jogállamiság hiánya miatt már többször indult uniós szintű kötelezettségszegési eljárás, a Külügyminisztérium nem enged. Ehelyett Németország a saját érdekeire használja ki a magyar hatóságok - jogállamisági hiányosságok miatt bírált - állítólagos vizsgálati eredményeit, jelenti Sven Richwin, aki Maik Elster-el együtt Maja T. védelmét vette át: "Guantanamói módon Németország a helyi jogállami elvek betartása nélkül szervezi ki a jogi üldözés egy részét".

Mint Maja T. védőügyvédje beszámolt róla, a magyarországi német konzulátus még az ottani fogva tartási körülményekről szóló megállapításait sem akarta megosztani. A helyben, megkérdőjelezhető körülmények között szerzett információkat még a németországi eljárásokban is felhasználják. "A német nyomozók a Magyarországon fogva tartott németek kihallgatását is megpróbálják elvégezni" - mondja Richwin.

Embertelen börtönkörülmények

Ez különösen aljasnak tűnik a magyar előzetes letartóztatási körülmények fényében. "Míg Németországban még mindig érvényes az ártatlanság vélelme, addig Magyarországon az előzetes letartóztatást elsősorban a fogvatartottak megfélemlítésére és a gyors vallomások megszerzésére használják. Még azt is szankciókkal fenyegetik, ha valaki a saját fogva tartási körülményeiről nyilatkozik. Ennek ellenére az emberi jogi csoportok és a fogvatartottak jelentései katasztrofális képet festenek a börtönkörülményekről. A túlzsúfoltságtól kezdve az ellátás hiányán át a zaklató bánásmódig, az emberi jogok megsértése kirívó" - mondja Richwin.

Ezt illusztrálja Ilaria S. rab 18 oldalas levele is, amelyben az általános iskolai tanárnő leírja a szörnyű magyarországi börtönkörülményeket, és beszámol a cellákban és a folyosókon található poloskákról, csótányokról és egerekről. S. az alultápláltságra is panaszkodik, valamint arra, hogy több mint hat hónapig nem tarthatott semmilyen kapcsolatot a családjával. Az olasz antifasiszta ügyvédei most azt fontolgatják, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Azzal vádolják Magyarországot, hogy megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét, amely védi az embereket az embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől.

Maja T. számára katasztrófa lehet a Magyarországnak való kiadatás. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány az elmúlt években egy sor queerellenes törvényt vezetett be. Magyarországot emiatt már többször beperelte az EU Bizottsága vagy az EU tagállamai. Az LMBTIQ emberek jogfosztottsága a magyar igazságszolgáltatásban és így óhatatlanul a börtönökben is megmutatkozik. Richwin védőügyvéd kifejti: "A magyar állam vezető politikai képviselőinek nyilatkozatai nem sok jót ígérnek a magyar igazságszolgáltatás, különösen a bírói kar sokat kritizált függetlenségének hiánya miatt. Félő, hogy Maja kizárólag szexuális irányultsága miatt nem kaphat tisztességes eljárást Magyarországon".

Nincs tisztességes eljárás

A január végi előzetes meghallgatáson Ilaria S. ártatlannak vallotta magát a vádakban. "Súlyos és életveszélyt okozó testi sértéssel" és nemzetközi bűnszervezetben való tagsággal vádolják a 2023-as budapesti "becsület napja" során antifasiszták által neonácik ellen elkövetett több támadással összefüggésben. Az ügyészség tizenegy év börtönbüntetést kért az olasz nőre beismerő vallomás esetén. Anna M., a németországi vádlott-társ szintén ártatlannak vallotta magát.

Tobias E. másként járt: a bíróságon elismerte, hogy tagja volt a bűnszervezetnek, és elfogadta a hároméves börtönbüntetést. Nem világos, milyen körülmények között jött létre ez a meglepő beismerés - különösen annak fényében, ahogy a budapesti perben a vádlott több ügyvédje is értékelte a vallomást.

A vádlottak ügyvédei által két nappal a tárgyalás kezdete előtt kiadott sajtóközleményben az áll: "Konkrét bizonyítékokat még nem mutattak be arra vonatkozóan, hogy az állítólagos bűncselekményeket bűnszervezet követte volna el, pedig az első magyarországi tárgyalás január végén kezdődik majd. A vádlottak védelmének bemutatott csekély nyomozati eredmények kevés bizonyítékot szolgáltatnak".

Tobias E. vallomása alapján történő elítélése is jól mutatja a magyarországi jogállamiság hiányosságait. Ez aligha lett volna elképzelhető Németországban, ahol a hatósági nyomozás elve érvényesül. Ez kötelezi a bíróságokat a vallomások vizsgálatára. A kizárólag a vádlott vallomásán alapuló elítélés ellentétes a bűnösség elvével. Tobias E. védője már fellebbezést nyújtott be. Amennyiben a magyar ítélet jogerőre emelkedik, elképzelhető, hogy E.-t tanúként beidézik, hogy más vádlottak ellen tanúskodjon. Az Ilaria S. és Anna M. elleni főper Budapesten a tervek szerint május 24-én kezdődik.

Nemzetközi elfogatóparancsok

Eközben a magyar rendőrség továbbra is több országból európai és nemzetközi elfogatóparanccsal körözi az antifasisztákat. Mint arról az nd beszámolt, február első hetében Helsinkiben letartóztattak egy férfit, akit a 2023-as "becsület napjával" kapcsolatos incidensek miatt is köröztek.

Tíz németországi antifasiszta szerepel a körözési listán. A magyar rendőrség testi sértésre és súlyos testi sértésre hivatkozik az elfogatóparancsok indokaként. A tíz német antifasiszta a hatóságok szerint megszökött. Ha elfogják őket, kiadhatják őket Magyarországnak.

A vádlott szülei most petíciót nyújtanak be ez ellen. Rámutatnak, hogy gyermekeiket kiadatás esetén előzetes letartóztatás fenyegeti, amely szinte a végtelenségig meghosszabbítható. Ráadásul a várható börtönbüntetések sokszorosan magasabbak, mint ami Németországban várható lenne.

"Ahelyett, hogy az érintetteket kiadnák a jobboldali populista Magyarországnak, Németországnak lehetősége lenne saját, jogállami eljárást lefolytatni. Mindazonáltal az egyre tekintélyelvűbbé és korruptabbá váló Magyarországnak való kiadatással való fenyegetést eddig szándékosan használták fel arra, hogy nyomást gyakoroljanak az érintettekre. Ennek a fenyegetésnek véget kell vetni" - követelik a szülők.

A németországi eljárás komoly akadályt jelenthet a kiadatásnak, mondja Sven Richwin: "Tudomásunk szerint a németországi eljárást a drezdai főügyészség továbbra is komolyan folytatja, és ezzel kapcsolatban nemrég házkutatásokat is tartottak". A vádlottak szülei is reménykednek a németországi tárgyalásban. A kiadatás elleni petícióban azt írják: "Az érintettek szüleiként nagyon aggódunk a kiadatás fizikai és pszichológiai következményei miatt, amelyekkel a gyermekeinkre nézve járna a kiadatás".

A becsület napja

Minden év február 11-én jóval több mint ezer neonáci gyűlik össze Európa minden tájáról Budapesten, hogy történelmi revizionista stílusban tisztelegjenek annak a több ezer német náci katonának és magyar kollaboránsaiknak, akik 1945-ben öngyilkos akcióval próbálták áttörni a Vörös Hadsereg ostromát.

Ez az alapja annak a jobboldali hősi halálmítosznak, amely neonáci csoportokat motivál arra, hogy minden évben tömeges kollektív emberrablásokat hajtsanak végre - a magyar hatóságok által nagyrészt zavartalanul. Tavaly azonban a neonácik nem maradtak nyugton. Alig két nappal a 2023-as becsület napja előtt összecsapások voltak antifasiszták és neonácik között, és több közvetlen támadás is érte a neonácikat. A magyar rendőrség azonnal különbizottságot hozott létre az antifasiszták felkutatására. Azóta az olasz antifasiszta Ilaria S.-t és a német antifasiszta Tobias E.-t rendkívül kedvezőtlen körülmények között őrizetbe vették Magyarországon. A magyar hatóságok továbbra is több országból keresik az antifasisztákat. A budapesti fasiszta látványosságra idén is jóval több mint ezer neonáci érkezett Európa minden tájáról, még az előző éveknél is többen. Miután a város betiltotta a Városmajor parkban tartott gyűlést, több száz neonáci a rendőrség szeme láttára Budapest belvárosában gyűlt össze egy állítólag spontán flashmobra, és tartott fasizmust dicsőítő demonstrációt.

Délután további, katonai egyenruhába öltözött és fasiszta jelképeket hordozó neonácik a Budapesti Várnál gyülekeztek, és onnan indították el a "túrának" nevezett menetüket. Az események ellen mintegy 400 antifasiszta tüntetett, miközben a kutyákkal kivezényelt rendőrök filmezték őket.

"Világossá vált, hogy a magyar állam szándékosan próbálja kriminalizálni az antifasiszta aktivizmust" - kommentálta a tüntetést a VVN-BdA, amely segített a tüntetés összehívásában. A VVN-BdA egy, a tüntetéseket megelőző rendőri akciót is bírált: "A magyar rendőrség megállította a Németországból és Ausztriából érkező antifasiszta aktivisták buszát az úton, amelyet az Osztrák Koncentrációs Tábor Egyesület, az Osztrák Szociáldemokrata Szabadságharcosok és a VVN-BdA szervezett. Bár a magyar rendőrség tudta, hogy a busz utasai azért utaznak Budapestre, hogy részt vegyenek a holokauszt áldozatainak közös megemlékezésén, mégis személyazonossági ellenőrzést rendeltek el, és mindenkit filmeztek és fényképeztek. Az egyik aktivistát még arra is kényszerítették, hogy oldja fel a telefonját, és a rendőrök leolvasták a készülék számát. A busz átvizsgálása során minden anyagot (zászlók, újságok, táblák, matricák stb.) is lefényképeztek. Még a VVN-BdA emlékkoszorút is megvizsgálták és lefényképezték. Úgy tűnik, a magyar rendőrségnek gyanús volt minden, ami az antifasizmus fogalmával kapcsolatos".

Forrás: https://www.akweb.de/politik/kerker-in-budapest-prozess-gegen-antifas-in-ungarn/, 2024. február 20.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó