Amennyiben az év végéig hátralévő időszakot nézzük, akkor három országban lesz olyan választás, amely érdemben hatással lehet a magyar külpolitikai folyamatokra. Az első, amelytől fordulatot várhat európai választások Orbán Viktor, a szeptember 30-i szlovák választás. Ezen – bár talán furcsának tűnhet elsőre – baloldali fordulatot remél a magyar kormány, és Robert Fico visszatérését a hatalomba.
A második választási időpont Lengyelországban lesz, október 15-én. Itt a jelenlegi kormányzó erők pozícióban maradása a status quo megőrzését jelentené, de nem lehetetlen olyan kisebb fordulat is, amely a mostani viszonyokat átírja. Ilyen mozzanat lehet, ha a kormánypártok nem szerzik meg a mandátumok 50%-át, és koalíciós kényszer áll elő. Ez akár megnyithatja az utat arrafelé, hogy a szélsőjobboldal bekerülhessen a kormányba.
A harmadik, talán a legkisebb közvetlen hatással bíró referendum pedig a november 22-i holland választás. Franz Timmermans holland belpolitikába való visszatérésének célja egy zöld-baloldali koalíció összetartása és a hatalomra jutás lehet. A még hivatalban lévő holland kormánnyal sem volt jó viszonya a magyar kormánynak, de ez akár tovább is romolhat egy váltás esetén.
Az elkövetkező 10 hónap legnagyobb hatású eseménye mindenképpen a jövő júniusi európai parlamenti választás lesz. Ennek kapcsán az látszik, hogy nem várható áttörés egyik politikai oldal számára sem. A mostani mandátumbecslések szerint, amelyek nagyon hasonlatosak az egy évvel ezelőttiekhez is, újra három pártcsalád adja majd a többséget. A Néppárt várhatóan megőrzi vezető erejét, de csökken majd a mandátumaik száma, és ezáltal a különbség is köztük és a szociáldemokraták között. A 2019-es szinthez képest tapasztalható csökkenés egyik, de nem egyedüli oka mindenképpen a Fidesz kiválása.
Matematikai alapon a Néppárttól jobbra lévő pártcsaládok beleszólhatnának a többség alakításába, de ez elméletileg sem realitás. A Néppárt egyik meghatározó erejét jelentő CDU/CSU szinte kizárt, hogy egy „koalícióban” legyen az AfD-vel. Hiába csatlakozna tehát a Fidesz az európai konzervatívokhoz (ECR), az nem jelenti számára azt, hogy többségi koalíció részese lenne.
Címfotó: Pixabay


