Az MCC felvásárolta a Libri hálózatot. Ez a hír jelentősen megmozgatta az elmúlt napokban a magyar kulturális életet. Sokan arról beszélnek, hogy a kormánypárthoz közeli intézmény olyan pozícióba kerül, amely révén kiszorulhatnak ellenzéki beállítódású vagy kormánykritikus szerzők a polcokról. A probléma talán nem is ma kezdődött, és nem is biztos, hogy politikai alapon kell szemlélni.

A podcastban arra kerestük a választ, hogy milyen módon épül fel a magyar könyvpiac, ahol az utóbbi években egyre erősebb centralizáció figyelhető meg. Jelenleg a könyvkiadás, a nagykereskedés és a bolthálózat két cégcsoportba tömörül, ez pedig szükségszerűen kiszoríthat új szereplőket.

A független könyvesboltok megjelenése olyan mértékben tőkeigényessé válik, hogy az azonnali és jelentős versenyhátrányt okoz a nagy hálózatokkal szemben. Ezzel együtt a kiadók is nehéz helyzetben vannak, mivel nem direkt értékesítés esetén a könyv után járó bevételnek kb. 55%-át elveszítik a „kisker–nagyker” viszonylatban.

A tudományos könyvkiadás még nagyobb kihívása, hogy ott a bevételek jelentős része nem is a könyv után kapott bevételből származik. Egyes cégek eredményei alapján ez valójában a bevételek 50-70%- át fedezi, a maradékot külső, általában állami forrásokból lehet előteremteni. Amennyiben ezek a csatornák szelektáltak vagy szűkek, akkor érdemben eshetnek el szerzők attól, hogy megjelenjenek tudományos munkáik.

A beszélgetés arra is választ ad, hogy milyen módon próbálnak kitörni a kiadók ebből a helyzetből, valóban drága-e a könyv Magyarországon, és miért vannak a boltokban nehéz helyzetben a kevéssé tőkeerős kiadók, szerzők.

Címfotó: Ladjánszki Máté – Népszava