A sorozat első, „Hogyan lehet igazságossá tenni a zöld átállást?” című rendezvényén a résztvevők a magyarországi energia-mélyszegénység helyzetéről és az abból való kilábalás lehetőségeiről beszélgettek, több esetben konkrét élethelyzetek, például elektromos áram nélkül élő családok és a megoldások bemutatásával. Néhány kérdés amelyet a beszélgetők körbejártak: Lehet-e a zöld átmenet igazságos? Az átállás elsősorban szociális kérdés, vagy ennél több? Milyen jó gyakorlatok vannak az igazságos zöld átmenet megvalósítására? Vannak-e jó javaslatok Magyarország számára? Merre tart Európa? Milyen uniós programok vannak az igazságos átállás támogatására? Tényleg plusz teher-e a zöld átállás a szegényeknek, vagy lehetőséget teremt egy igazságosabb társadalom kialakítására? – A Fényhozók Alapítvány kurátorai bemutatták a Fényhozó projektet, az eddigi eredményeiket és beszéltek arról is, hogyan lehetne a jelenlegi pilot projektből átfogó programot csinálni?

Néhány gondolat a szomorúan érdekes beszélgetésből:

Búza Károly: Mi azt szoktuk mondani, hogy ha nincs áram, akkor nincs semmi sem. Hisz az áram a 21. században alapvető szükséglete az embernek. Néhány számot mondanék, ezek 2017-es eurostatos adatok, azóta szerintem romlott az állapot. Magyarországon 196 ezer gyermek él áramszegénységben vagy áram nélkül. Magyarországon 1 millió embernek van 2-3 hónapos áramtartozása. Ez azt mutatja, hogy még közel 1 millió ember libeg a lekapcsolás határán, tehát hogy nem lesz áramuk, mert nem tudják befizetni. És egy másik adat: előre feltöltős órákkal ma 130 ezer család él Magyarországon. Ez akkor működik, ha van rá feltöltve pénz. Ha nincs pénz feltöltésre, ezek a családok áram nélkül maradnak. Miért fontos ez? Mert például 2020-ban a Covid idején ezek a családok valóban áram nélkül maradtak, mert nem részesültek a moratóriumban – a legveszélyesebb időszakban, amikor mindenki szenvedett a Covid káros hatásaitól. Nem elég, hogy ott volt a betegség és nem volt pénz gyógyszerre, védekezésre, hanem még sötétségben is voltak ezek a családok. Az energia azért is fontos, mert a gyerekeknek az oktatáshoz is szükségük van áramra, és akkor az internetet még nem is mondtam. Gondoljuk el, mi történik velünk otthon, ha egy napig nincs áram. Mindenki kétségbe esik, megromlik a hús, a gyerekek sötétben vannak, satöbbi. Mindez az előre feltöltős kártyákkal rendelkező családokkal a Covid idején ott volt. Nem volt oktatás, nem volt mosógép, és még lehetne sorolni. Ezért fontos az energia, ezért fontos, hogy legyen a háztartásokban áram.

Jávor Benedek: A jó energiapolitikai támogatási rendszer szociálisan célzott, és energiatakarékosságra ösztönöz. Ehhez több lépcsőben lehet eljutni. Az első és legfontosabb egy olyan energiahatékonysági támogatási rendszer, ami túlmegy a puszta épületszigetelésen, hiszen vannak épületek, amelyeket nem érdemes, nem lehet érdemben leszigetelni. Tehát egy lakhatási szempontú támogatási rendszer szükséges, amely az energiahatékonysághoz járul hozzá, de olyan módon, hogy ehhez valamennyi háztartás jövedelemtől függetlenül hozzá tudjon férni. És itt megint bejön a magyarországi támogatási rendszer perverziója. Nem tudom, ki az, aki már részt vett energiahatékonysági támogatási pályázatban. Az úgy néz ki, hogy van egy bizonyos támogatási intenzitás, ami pályázattól függően különböző, 30 százalék, 50 százalék, de az esetek 90 százalékában önrészt igényel. A magyar háztartások több mint felének, sőt inkább 70 százalékának semmiféle megtakarítása nincsen. Tehát még csak nem is arról van szó, hogy a támogatási rendszer a leghátrányosabb helyzetű roma közösségeket zárja ki, hanem egyetlen döntéssel a magyar lakosság 70 százalékát. Ez messze túlmutat a mélyszegénység problémáján, a magyar lakosság jelentős részét is érinti, hogy nem tudnak részt venni az energiahatékonysági programokban, pályázatokban. Így nem lehet az energiahatékonyságot támogatni. Olyan rendszerre van szükség, amely önrész nélkül hozzásegíti a háztartásokat ezekhez a beruházásokhoz.

Rostás Aranka: A mi alapítványunk fő fókusza az energiaszegénység, azon belül is az áramszegénység. Bakson működünk, ez Csongrád megyében van, egy kicsi falu. Daróczi Gáborral kezdtük el és a Romaversitas diákjainak köszönhetően született meg a napelemes projekt. Sokaktól kapjuk vissza, hogy honnan fogunk pénzt szerezni ahhoz, hogy napelemparkot telepítsünk egy háztetőre. De ez a projekt nem így néz ki. Egyetlen napelemből áll az egész, továbbá egy akkumulátorból, zsinórokból, LED-szalagokból és egy vezérlőegységből. És egyetlenegy napelem segítségével tudjuk a fényt bejuttatni a szegény családok házaiba. Nem kell hozzá nagyon nagy tudomány, kettő nap alatt megtanulható, és a gyerekek csinálták a lámpatesteket a kis kezükkel. A lámpatestek lehetnek fa- vagy műanyag felületek, és a LED-szalagokat körétekerve ezek világítják meg a házat. Nemcsak egy helyiséget kell elképzelni, hanem az egész ház világítását el lehet látni egyetlen napelem segítségével.

Címfotó: Címfotó: PIRO – Pixabay