Kép: DPA

Olyan iskolát szeretnének, ami inkább gyakorlatorientált. Az iskolaválasztással tehát a magyar iskolarendszert is kritizálják.

Már minden századik magyar diák Ausztriában jár iskolába, többnyire Burgenlandban - erről nemrég a G7 magyar gazdasági portál számolt be. A portál a Statistik Austria és a Központi Statisztikai Hivatal adatait elemezte. A 2010/2011-es tanévben 2117 magyar diák tanult osztrák iskolában, a 2021/22-es tanévben már ötször ennyien, 10 646. A magyar oktatási rendszer problémáiról szóló viták fényében ezek a számok nagy port kavartak.

Jobb nyelvoktatás, kisebb osztályok

Langerné Buchwald Judit oktatáskutató, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem junior professzora egy tanulmány keretében 60 olyan családdal készített interjút, akik osztrák iskolába járatják gyermekeiket. Az iskolaválasztás leggyakoribb indoka az volt, hogy Ausztriában nemcsak németül, hanem más idegen nyelveket is magas szinten tanulhatnak a gyerekek. Ennek oka, hogy az idegen nyelvek sokkal nagyobb helyet foglalnak el az osztrák tantervben, mint a magyar tantervben.

https://cdn.mdr.de/nachrichten/welt/osteuropa/politik/schule-bildung-englisch-unterricht-102-resimage_v-variantBig16x9_w-832.jpg?version=2752 Kép: IMAGO / photothek

Egy általános iskolás diák két képet tart a kezében angol szavakkal.A jobb angol nyelvoktatás a döntő ok sok magyar szülő számára, hogy Ausztriába járassa gyermekét iskolába.

A szülők másik előnyként a kisebb osztályokat említették, amit az OECD statisztikái is alátámasztanak, amelyek a különböző országok átlagos osztálylétszámáról szólnak - Ausztriában ez 2020-ban 18 tanuló volt, Magyarországon 22. Ráadásul az ausztriai iskolai oktatás a megkérdezett szülők szerint gyakorlatorientáltabb. Így a kutató szerint az osztrák iskola választása a magyar oktatási rendszer kritikájaként is értelmezhető.

A szülők azt remélik, hogy az osztrák oktatási rendszer jobb lehetőségeket kínál majd gyermekeiknek.

(LangernéBuchwald Judit, oktatáskutató)

A tanulmányból az is kiderül, hogy a jelenség elsősorban a jó képességű, jó szociális háttérrel rendelkező gyerekeket érinti, akik már iskolásként Ausztriában tervezik a későbbi karrierjüket. Rájuk munkavállalóként és adófizetőként aligha számíthat a magyar gazdaság.

Fotó: dpa

Tanítási óra egy magyar iskolában

A magyar diákok a lábukkal szavaznak

A magyar oktatási rendszernek hátat fordító diákok között van Daniella lánya (nevét a szerkesztőség megváltoztatta) is. Figyelemre méltó, tekintve, hogy Daniella maga is tanár. Lánya eredetileg egy budapesti kétnyelvű iskolába járt. Ez azonban nem felelt meg Daniella elvárásainak. Daniella szerint a magyar iskolarendszer összes problémája, mint például az alacsony tanári fizetések, a tanári létszámhiány és a nagy fluktuáció a szakmában, ebben az állítólagos elit iskolában is éreztette hatását.

Előfordult, hogy egy tantárgyat egy félévben három különböző tanár tanított. Végül otthon kellett tanítanunk a gyereket.

(Daniella, egy iskoláskorú lány édesanyja)

Az egyenetlen tanítás ellenére a tanárok magas teljesítményt vártak el a diákoktól - számol be Daniella. "Volt, hogy egy hét alatt nyolc dolgozatot írtak". A teljesítménykényszer túlterhelte a lányát: Rosszul aludt és lefogyott. Daniella ezután ismerősöktől hallott az ausztriai iskoláztatásról. Nem akarta, hogy a lánya ingázzon, ezért az iskola miatt Ausztriába költöztek. A lánya tavaly szeptemberben kezdte ott a hatodik osztályt.

Tanári tiltakozások Magyarországon

A magyarországi tanárok folyamatosan utcára vonulnak a rossz bérezés ellen. Az alacsony fizetések súlyosbítják a tanárhiányt.Fotó: IMAGO / EST&OST

Tanulás Ausztriában: laza és gyakorlatias

Daniella szemszögéből nézve ez volt a helyes döntés: "A nyelvtanulás szempontjából mindenképpen jobb. A tanárok barátságosak és segítőkészek. Humorral kezelik a helyzeteket, és ráhangolódnak a gyerekekre. Nincs annyi teszt."

Saroltának (az ő neve is megváltozott) hasonló tapasztalatai vannak. Két gyermeke szeptember óta minden nap Ausztriába ingázik iskolába - ez is nagy döntés volt a család számára. "Feladtuk a lakóhelyünket, a munkahelyünket és a régi iskolánkat, és a határ közelébe költöztünk" - mondja Sarolta.

Motivációja elsősorban az volt, hogy nyugatra akar menni, mert nem ért egyet a magyarországi fejleményekkel. A család elégedett az osztrák oktatással: "Sokkal gyakorlatiasabb, mint a magyar. A hangsúly a németre, az angolra és a matematikára helyeződik, nem pedig arra, hogy minél több információt fejből megtanuljunk" - mondja Sarolta.

Az ausztriai újrakezdés azonban nem minden család számára könnyű. Daniella ismer olyan családokat, akik kifejezetten az iskola miatt költöztek a szomszédos országba. Néhányan közülük azonban egy-két év után feladták. Az, hogy sikerül-e vagy sem, Daniella szerint attól függ, hogy szakmailag és anyagilag meg tudnak-e az új helyzettel birkózni. Személy szerint számára a költözés sikertörténet volt: "A lányom sokat profitált belőle: nyugodtabb lett, sok tapasztalatot szerzett, és most már folyékonyan beszél németül".

Ki járhat Ausztriában iskolába?

Ahhoz, hogy a tanulók állami általános iskolába járhassanak Ausztriában, az országban lakcímmel kell rendelkezniük. Ezt a szabályt azonban a múltban gyakran kijátszották: 2013-ban több burgenlandi település polgármesterének kellett bíróság elé állnia magyar tanulók fiktív beíratása miatt. Egyikük be is ismerte, hogy harcolt a gyerekekért. A cél az volt, hogy a tanulólétszámot növeljék, és így megakadályozzák az iskolabezárást.

Az ötödik osztálytól kezdve az iskolába járás osztrák lakcím nélkül is lehetséges. Az egyesületek, alapítványok és egyházak által működtetett iskolák gyakran kínálják ezt a lehetőséget. További könnyítő tényező, hogy Burgenlandban magyar kisebbség él, és így kétnyelvű iskolák állnak rendelkezésre. A felvehető magyar ingázó tanulók számát és a felvételi követelményeket maguk az iskolák határozzák meg.

Mit mond Magyarország kormánya a diákelvándorlásról?

A magyar kormány eddig nem kommentálta a határ menti régiókban zajló diákelvándorlást. Azt azonban legalább közvetve elismerte, hogy vannak problémák az oktatási rendszerben - elismeri, hogy a tanárok fizetése az egyetemi diplomások átlagfizetése alá esett, és emelni kell. A kormány a tervezett fizetésemeléseket uniós forrásokból kívánja finanszírozni.

Emellett néhány strukturális reformot is előkészítenek, többek között egy új teljesítményértékelési rendszert és a tanárok státuszát szabályozó törvényt. Ez utóbbit azonban a szakszervezetek bírálják, mert szerintük ez csak elfedné a tanárhiány problémáját, de nem oldaná meg azt igazán.

A magyar tanterv módosítását, amelyet sok tanár és szülő túlterheltnek, elavultnak és a tényleges gyakorlattól elrugaszkodottnak kritizál, jelenleg nem tervezik. Pedig a tanterv az egyik oka annak, hogy egyre több magyar szülő küldi Ausztriába iskolába gyermekét.

Forrás: https://www.mdr.de/nachrichten/welt/osteuropa/politik/ungarn-oesterreich-schule-bildung-100.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó