A Corvinus, a Debreceni, a Miskolci, a Pécsi és a Soproni Egyetemen szervezett közéleti beszélgetéseken Baritz Sarolta Laura Domonkos-rendi nővér, közgazdász és Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus beszélgetnek a két gazdasági, társadalmi modellről, vendégeik pedig egy-egy szakmai kérdésről.

A Corvinus Egyetemen rendezett első eseményt óriási érdeklődés övezte, ami jól szemlélteti, hogy egyre többen ismerik fel a különböző világnézetű emberek közötti párbeszéd fontosságát. A pódiumbeszélgetés résztvevői Szilas Roland egyetemi docens moderálásával nem csupán tudományáguk kérdéseit, hanem a társadalmi folyamatokat is más alapállásból közelítették meg, miközben a beszélgetés során igyekeztek a közös pontokra koncentrálni. Az est vendégei Köves Alexandra ökológiai közgazdász, egyetemi docens és Nemes Csaba, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagja, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal főosztályvezetője voltak.

Gondolatok a beszélgetésből:

Laura nővér

„Az anyagi javakkal való ellátottság csak egy adott pontig feladata az államnak, nagyon fontos koncentrálnia az immateriális tényezőkre is, mint az oktatás, az egészségügy, a vallási élet vagy kultúra. Egyszóval mindarra, ami az ember kiteljesedését teszi lehetővé… Nagyon sok egyezés van a közjómodell és a jólétiállam- (azaz a skandináv) modell között. A különbség ezen modellek erkölcsi és etikai hátterében van, hiszen a közjómodell filozófiai háttere inkább egy katolikus érték-erényetika, míg a skandináv modell mögött inkább lutheránus filozófiai háttér áll.”

Pogátsa Zoltán

„A kapitalista társadalmakban verseny van, ám a startvonalnál nem vagyunk egy sorban: van, aki sokkal hátrébb, van, aki sokkal előrébb van, attól függően, hogy milyen családba születtünk, milyen a genetikánk, hogyan szocializálódtunk, milyen neműek vagy nemzetiségűek vagyunk, vidéken vagy városban élünk. Sok ilyen tényező van. Mindezek alapján viszont nem fair, hogy valaki előnyösebb helyzetben versenyezzen, mint mások. Az államnak vagy a közösségnek az a feladata, hogy a hátrányosabb helyzetben lévőknek is lehetővé tegye az érvényesülést.”

Köves Alexandra

„Nem lenne szabad kívülről beszélnünk az egyén és a struktúra kérdéséről, hiszen benne vagyunk, érintettek vagyunk. Csak akkor tudunk beszélni fenntarthatóságról vagy akár klímavédelemről, ha nem helyezkedünk a kérdésen kívülre. Az ember és a struktúra nem különíthető el.”

Nemes Csaba

„Szeressük az alkotást és az alkotót! Őrizzük meg, amit kaptunk – erre hívott minket Isten. És legyünk munkatársai a teremtésben. Illetve legyünk irgalmasak: irgalmasnak lenni addig lehet, amíg az ember keze elér. Egy vezetőnek, államfőnek pedig messzebb ér el a keze, de mindenkinek megvan a személyes felelőssége.”

(Vajon a sikeres svéd modellhez és az azt övező  társadalmi konsznzushoz tartozik az is, hogy hatalmas ipari konszernek rendültek meg, kikötők, hajógyárak mentek csődbe, külföldi kézbe került néhány ikonikus svéd iparvállalat (a Volvo se svéd már)? Az is, hogy a 2007 és 2009 között pusztító gazdasági válság a szociális hálót is megtépázta, azóta is nő az egyenlőtlenség. a biztosítási rendszerekhez való hozzáférés egyre nehezebbé válik, a munkanélküli-ellátások csökkennek, miközben a munkanélküli-pénztári tagság költsége, amely a munkanélküli segély igénybevételéhez szükséges, meredeken emelkedik? S az, hogy korlátozták a svéd sztrájkjogokat, valamint Svédorszàg szakít katonai semlegességével ?? - Balmix szerk.)