Az amerikai hegemónia szétesése egészen evidensé kezd válni, a kérdés csak az, hogy ki, vagy mi váltja most fel. Az egyik lehetőség egy multipoláris világ létrejötte, a másik, hogy idővel egy újabb világvezető hatalom lép az USA helyére. Erre a címre jelenleg Kína pályázik a legnagyobb eséllyel.
A Korunk Válságai beszélgetéssorozat negyedik részében Szabó Lindával, a Periféria Központ alapítójával, a Helyzet Műhely alumni tagjával, és Gerőcs Tamással, a Helyzet Műhely tagjával és a Világgazdasági Kutatóközpont külső munkatársával a hegemónia kérdéséről és a trónkövetelő Kínáról beszélgetünk.
Az adás elérhető Lahmacun rádió archívumában, a Spotifyon, a Google Podcasten és az Anchoron.
Bár a hegemón szerep nem csupán gazdasági, hanem kulturális vezető szerepet és katonai fölényt is feltételez, amelyekben Kína még bőven elmarad az Egyesült Államoktól, az mára biztos, hogy a világgazdaság megkerülhetetlen szereplője lett a távol-keleti ország – mondták el a szakértők a Mércének. A kínai fejlődést felidézve Gerőcs megjegyezte azt is, hogy Peking narratívája szerint az ország csupán visszatér az őt megillető helyre, száz évnyi lemaradás után.
Szabó Linda a „hegemón trónkövetelő” felemelkedését összefoglalva elmondta, hogyan jutott el a szinte teljes egészében mezőgazdasággal foglalkozó ország 40-50 év alatt az olcsó műanyagtermékek tömeggyártásán és forgalmazásán át oda, hogy mára a kínai techcégek amerikai ellenfeleik kihívójává váltak. Mindezzel együtt a dolgozók helyzete nem javult jelentősen, Gerőcs kiemelte:
„Munkavállalói oldalról nézve nem ugyanaz a sztori, mint a kínai oligarchia, a nagytőke, a nagy cégek vagy a középosztály oldaláról nézve.”
Kína a hazai fejlesztése mellett a 2008-as gazdasági világválságot követően, és részben annak hatására nemzetközi „terjeszkedésbe” is kezdett. A magyarok számára is jól ismert tőkeexportok, amilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Fudan egyetem ügye mellett a pekingi rezsim a perifériás afrikai országokban egészen másfajta politikát folytat. A nyugati országokhoz hasonlóan a szegényebb régiókban ő is elsősorban a nyersanyag és a munkaerő miatt veti meg a lábát, míg hazánkat – beszélgetőtársaink szerint – inkább az EU előszobájának tekinti.
A beszélgetésben a fentiek mellett választ keresünk arra, hogy:
- Miért éri meg a NER-nek és Kínának is, hogy Peking Magyarországon fekteti be a pénzét?
- Hogyan mentette ki a 2008-as válságból a világot 14 éve, és miért kényszerült nemzetköziesedésre Kína?
- Mit jelent és milyen céllal indult az Egy övezet, egy út (Belt and road initiative – BRI) politikája? Hol van ebben Magyarország helye?
- Mikor veheti át, ha egyáltalán a világ vezető szerepét Kína? A gazdasági hatalom mellett látszanak-e törekvések a katonai hegemóniára?
- Merre tart a Pekingi vezetés az elmúlt évtizedek „liberális” irányítása után a teljhatalomra szert tevő Hszi Csin-ping alatt?
A Korunk Válságaiban a közbeszédet és a mindennapjainkat leginkább meghatározó kríziseket segítenek a napi híreken túl, térben és időben is szélesebb összefüggések szintjén megérteni a témákat kritikai szempontból megközelítő szakértők:
Energia, Élelmiszer, Munkaerő, Hegemónia, Pénzügy
Ezt az öt témakört járjuk körbe a Lahmacun rádión futó és a Fordulat folyóirat közreműködésével létrejött beszélgetésekben, amik a Lahmacun rádión hétfőnként 14:00 órakor kerülnek műsorra.
Az adások Lahmacun archívumában, és a Mérce Spotify, a Google Podcast és Anchor csatornáin visszahallgathatóak. Iratkozzatok fel!
