Az EU országok az orosz-ukrán háború kitörését követően szembesültek azzal, hogy energiafüggőségük Oroszországtól, főként gázban, kritikus mértékűvé vált. A kelet-európai országok a rendszerváltást követően nem kerestek alternatív utakat, és Németország sem kezdett el a 2014. évi krími annektálást követően alternatív energiaforrásokat keresni. Sőt, ekkor vágott bele az Északi Áramlat 2 projektbe. Merkel kancellár a figyelmeztető jelek ellenére hinni akart abban a geopolitikai stratégiában, amely Oroszország és az EU gazdasági integrációjának erősítésétől várta Oroszország birodalmi törekvéseinek megszelídülését. Tévedett.

Merre indult el Európa az ukrajnai háború nyomán? Február 21-ét követően nagyon komoly félelmek voltak, hogy az Európai Bizottság által 2019-ben meghirdetett European Green Dealt, ami a korábbiaknál sokkal ambiciózusabb, intenzívebb dekarbonizációs pályát célzott meg, a háború nyomán kialakult súlyos energiaválság egyszerűen elsöpri. Ehhez képes némi hezitálás után Európa a zöldítés felgyorsítása irányába mozdult el. Persze szét kell szálazni a különböző intézkedéseket. Jelen van egy prompt energiahelyzet, amit valahogy kezelni kell, és ebben valóban vannak olyan intézkedések, amelyek nem feltétlenül állnak összhangban a dekarbonizációs törekvésekkel. Az orosz gázt most részben egyszerűen máshonnan importált, főleg LNG gázzal próbáljuk meg pótolni. Ettől nem fog csökkenni a kontinens karbonkibocsátása, tehát ez semmiképpen nem fog zöldítést jelenteni.

Bizonyos helyeken korlátozott mértékben tovább működtetnek szenes erőműveket, de ez sem hosszú távú megoldás, rövid távon pedig valóban kifejezetten ellene megy a dekarbonizációs törekvéseknek. De azt látni, hogy ezek a legtöbb helyen és az európai szabályozási környezetben mindenképpen rövid távú, átmeneti lépések, amelyeket – amint stabilizálni lehet az európai energiapiacot – a lehető legközelebbi határidővel ki akarnak vezetni az energiahatékonysági erőfeszítések felgyorsításával, a megújuló energiaforrások eddiginél is intenzívebb alkalmazásával, okoshálózatok, energiaközösségek megerősítésével. Azaz a dekarbonizációs erőfeszítések fokozásával kívánja Európa már középtávon is megoldani a jelenlegi energiaválságot.

A napokban szavazott az Európai Parlament a megújulóenergia-irányelvekről. Az látszik, hogy az ukrajnai háború, az orosz agresszió abba az irányba tolta el a rendszert, hogy még a 2019-es ambíciókhoz képest is markánsan növelje és gyorsabbá tegye az Európai Unió a dekarbonizációs intézkedéseket. Az elfogadott intézkedések – miközben közelebb visznek a klímaváltozás elleni küzdelemben a Párizsi Egyezményben foglalt célok eléréséhez – strukturálisan leválasztják Európát a fosszilis energiahordozókról. Ezáltal kiküszöbölhetővé teszik az orosz fosszilisenergia-import jelenlétét az európai energiamixben, ami pedig képes geopolitikai stabilitást adni az Európai Unió országainak.

Címkép: Népszava / Jávor Benedek Facebook

(Nekünk miért csak ilyen "ellenzéki zöld" politikus jutott?  😭😭- Balmix szerk.)