A belügyminiszter 2022 szeptemberében kiadott rendeletét sokan „szívhangrendeletként” azonosítják. Eszerint a terhesség megszakítását kérő nőnek orvosi lelettel kell igazolnia, „…számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon” bemutatták. Bár nem egyértelmű, hogy ez pontosan milyen módon történik, de vélekedés az, hogy ez a „szívhang” (Doppler-hang) meghallgattatását jelenti.

Mivel az elmúlt időszakban nem volt érdemi változás az abortusz kérdésében, a rendelet megjelenése azt mutatta, hogy kissé váratlan módon, de elkezdődhet ebben egy kormányzati akció, amelynek célja a terhességmegszakítás megnehezítése.

A beszélgetés során Gregor Anikó elmondta, ugyanaz történik, mint genderügyben, azaz a kormány holdudvarában lévő civil szervezetek mennek előre, és próbálják befolyásolni a közvéleményt, alakítani a kormányzati magatartást.

Jelenleg nehezebb lenne a társadalmi attitűddel szemben konzervatívabb szabályozást bevezetni, ugyanakkor van esélyük a kormánypártoknak arra, hogy változtassanak az ezzel kapcsolatos, most még liberálisabb társadalmi közhangulaton. Ennek fő terepei az oktatás, különösképpen az egyházi iskolák.

Amennyiben a közhangulat változik ebben a kérdésben, Gregor Anikó szerint a szabályozást hozzá fogják igazítani az akkori attitűdhöz. Azaz kormányzati közpolitikai változásra maximum kisebb, a közhangulatnak még megfelelő mértékben kell csak számítani rövid távon.

Nehezíti a vitát, hogy végtelenül polarizálódott a helyzet. Az egyik tábor az abortuszt mint a nők önrendelkezési jogát azonosítja, a másik tábor pedig a demográfiai problémák kezelését és az élet védelmének a kérdését helyezi fókuszba. Ez azért is probléma, mert nehezíti a kérdés árnyalását ez a szétszakított és egymástól nagyon messze álló két nézőpont. Közben nincsenek arra válaszok, hogy a fiatalkori terhességmegszakítások elsősorban a párkapcsolati bizonytalanságokra vezethetők vissza.

Címfotó: PxFuel