Vázlat - tézisek

1./ A háború folytatása a Szovjetunió lerombolását követő történelmi időszaknak, amelyben megszűnt a bipoláris világrend, újraindult a küzdelem a nagyhatalmak között a világ gazdasági és területi újrafelosztásáért.

2./ A Nyugat, mindenekelőtt az USA és a NATO (EU) félreértette a rendszerváltást  követő évtizedek történetét, nem érzékelték és ma sem érzékelik, hogy vége az egypólusú világrendnek. Ha értették volna, Oroszország biztonsági garanciáit cinikus módon nem utasították volna el, de úgy döntöttek, hogy viszik tovább a NATO kiterjesztését Keletre, aminek gazdasági és hatalmi aspektusai egyértelműek. Oroszország saját egzisztenciális létezésének feltételeit látta veszélyben. Ennek ellenére a háború megkezdése váratlanul és felkészületlenül érte a nemzetközi közvéleményt és a nemzetközi baloldalt, vagy ami abból még megmaradt.

3./ A kollektív Nyugat számára a háború kulcskérdés, mert a tét az amerikai-nyugati hegemónia fennmaradása vagy bukása, ezért az öngyilkos szankciós politikát, egy Oroszország elleni gazdasági háború költségeit az európai és mindenekelőtt a világ szegény népeinek nyakába varrták. A helyi és globális liberalizmust és csatolt részeit történelmi felelősség terheli a háborús uszításért, amely háború végső soron az utolsó ukránig folyik.

4./ A baloldal négy alapkövetelése: 1. azonnali tűzszünet, béketárgyalások,  a nyugati és orosz haderő kivonása, amennyiben az oroszok megkapják biztonsági garanciáikat, beleértve Ukrajna nácitlanítását, a pronáci rezsim katonai támogatásának felfüggesztése. 2. A régió megbékítése és a kibontakozott katonai, gazdasági, politikai válság megoldása diplomáciai úton kezdhető meg, betetőzése természetesen az adott kapitalista feltételek között elképzelhetetlen. 3. A "szocializmus és béke" mint kiinduló- és végpontok összekapcsolása és egy új mozgalom megteremtése kizárólag antifasiszta, antirasszista alapokon lehetségesek a társadalmi-gazdasági egyenlőség globális méretű felvetésének keretei között. 4. A hagyományos liberalizmus halott: a globális burzsoázia oroszellenes és Kína-ellenes egységét a demokrácia felszámolása (a rasszista ruszofóbia globalizálása, a tekintélyuralmi módszerek, mint pl. a cenzúra újrahonosítása, az erőszak és a háború  apoteózisa, ún. demokratikus ideológiával való leplezése) útján kívánja megteremteni. Ezért a rendszerkritikai baloldal semmiféle szövetségre nem léphet a liberalizmussal, önálló politikai erőként kell megszerveződnie, mert reális alternatívaként emelkedik fel a termonukleáris háború a liberalizmus zászlaja alatt (az amerikai-brit-NATO politikai elit, a brit oroszlán és a körülötte szaladgáló kis sakálok) Oroszország lerombolását (ld. pl. a német külügyminiszternő vagy a finn és észt miniszterelnöknők hablatyolását) reális célként fogalmazták meg.