Budapest, 2022. március 5. szombat (MB)
A Magyar Békekör egyetért a kormány ukrajnai konfliktussal szemben tanúsított semleges politikájával, és helyesnek tartja a harcok elől menekülőknek nyújtott humanitárius segítséget. A törődő, segítőkész magatartás méltó hazánkhoz és a magyar néphez – áll a Békekör szombaton kiadott állásfoglalásában.
Emberséges hozzáállásunkkal utat mutatunk egy olyan európai értékrend felé, amely az egy és oszthatatlan biztonság elve alapján megteremtheti a békés együttélést, és utat nyit a népek közös fejlődése előtt.
Magyarországnak tovább kell lépnie a kollektív biztonság útján! El kell ismernie Oroszország jogát a biztonsághoz, nem pedig ellene szegülnie, mint teszik szövetségesei, az Egyesült Államok vezette NATO-ban. Aktív semlegességre van szükségünk, hogy létrejöjjön egy olyan összeurópai biztonsági rendszer, amelyikben Európa két fele kölcsönösen szavatolja egymás biztonságát, és árokásás helyett irányt vesz a kölcsönös előnyökön nyugvó békés együttműködés felé.
A NATO Oroszországgal szemben tanúsított magatartása gyengíti hazánk biztonságát a kelet-európai konfliktus-övezetben, a szankció- és embargópolitika visszaveti hazánk fejlődését. Elgondolkodtató, hogy Magyarország szövetségesei energiabiztonságunk és pénzügyi stabilitásunk gyengítésében érdekeltek, nem pedig megerősítésében. Bizonyíték rá, hogy annak ellenére meg akarják hiúsítani Paks-2 felépítését, hogy áramellátásunk miatt az nélkülözhetetlen. Kikezdték bankrendszerünk stabilitását a Sberbank csődbe juttatásával. Nemzetgazdasági érdekeink ellen szólnak az Oroszországgal szemben elrendelt kereskedelmi, pénzügyi, turisztikai szankciók, melyeket a magyar kormány is megszavazott.
A nemzetközi jogba ütköző szankciópolitika árt ugyan Oroszországnak, de még jobban árt nekünk. Oroszország történelme bizonyítja, hogy ennél sokkal nehezebb helyzetekben is képes volt helytállni. Előre látható, hogy a szankciópolitika káros következményekkel fog járni a nyugati gazdaságra nézve is. Első következménye a máris tapasztalható áremelkedés és infláció.
A Magyar Békekör álláspontja szerint hiba „barátnak” minősíteni, és szolidaritásról biztosítani azt a kijevi rendszert, amely 2014 óta nem volt hajlandó végrehajtani a minszki megállapodásokat, lábbal tiporta a népek, nemzetek, vallásközösségek egyenjogúságának elvét, őshonos és nem őshonos, első és másodosztályú emberekre tagolta a társadalmat, népirtást követett el a Donbászban, és az „egységes nemzetállam” jegyében terrorizálta Kárpátalja magyar és ruszin lakosságát. Az ukrán hatalom olyan neonáci és szélsőjobboldali erőkkel kötött szövetséget, amelyek az oroszok kiirtását tekintették fő céljuknak. Az Egyesült Államok és a NATO szemet hunyt fölötte, mert a kijevi rendszer készségesen kiszolgálta oroszellenes érdekeit, és fő célját, Oroszország feldarabolását, természeti kincseinek felosztását a történelmileg ismert birodalmi logika szerint.
A Békekör szerint a magyar kormány pontosan tudja, mi miért történt, mi vezetett az ukrajnai orosz katonai intervencióhoz. Oroszország három fő biztonsági követelése az volt és maradt, hogy a volt szovjetköztársaságok, köztük Ukrajna ne legyen a NATO tagja, ne helyezzenek el területükön támadó fegyvert, köztük nukleáris fegyvert, a NATO pedig vonuljon vissza 1997-es határai mögé. A NATO, egyik feltételt sem volt hajlandó teljesíteni. Sajnáljuk, hogy a magyar kormány sem mondott különvéleményt! Pedig hozzánk hasonlóan jól tudja, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megszegték ígéretüket, hogy nem bővítik a NATO-t Keletre, és nem vonják be a volt szocialista országokat a nyugati katonai tömbbe. Oroszország hiába kérte a nyugati államoktól, hogy haderejüket vonják vissza az orosz határok közeléből, a NATO hajthatatlan maradt. Ilyen előzmények után szánta rá magát Moszkva az ukrajnai katonai lépésre.
Magyarországnak érdeke fűződik Ukrajna demilitarizálásához, nácitlanításához, semlegességéhez. Mind hazánk, mind a kárpátaljai magyarság biztonsága nyerhet vele. Tisztában kell lennünk azzal, hogy Oroszország akkor sem mond le Ukrajna demilitarizálásáról, ha békét köt vele, mint az előbb-utóbb be fog következni, hiszen nem megszállni akarja szomszédját, hanem kiküszöbölni annak veszélyét, hogy egy tőle 8 ezer kilométerre fekvő hatalom kétes céljaira használja ki ellene.
A Békekör felhívja a kormány figyelmét, hogy a három legfőbb orosz követelés közül egy akkor is teljesítésre vár, ha majd Oroszország semlegesítette Ukrajnát. A NATO visszavonulására gondolunk 1997-es határai mögé. Ez azt jelenti, hogy hazánkból és a többi volt szocialista országból – Moszkva követelése szerint – ki kell vonni a NATO csapatokat, felszámolni a NATO támaszpontokat és infrastruktúrát.
A Magyar Békekör javasolja a kormánynak, hogy bátran nézzen szembe változó világunk új követelményeivel, vegye tudomásul, hogy a NATO-n kívül is van élet, sőt NATO tagként is lehetőségünk van arra, hogy lépést tegyünk a semleges Magyarország felé egy összeurópai biztonsági rendszer keretében.+++
Kiadta: Magyar Békekör
