A történet előzménye, hogy a munkáltató felmondta a kollektív szerződést, amelyre a szakszervezetek sikeres sztrájkkal reagáltak. Az ennek hatására kötődött megállapodásban az szerepel, hogy év végére új kollektív szerződést kell aláírni a cégnél. Miközben intenzív tárgyalásoknak kellene zajlania, illetve a szakszervezeteknek fel kellene mérnie a munkavállalói igényeket, a munkáltató adminisztratív eszközökkel akadályozza az érdekképviseleti munkát.

Munkabiztonsági okokra hivatkozva csak engedélyhez kötötten lehet más szervezeti egységek tagjaival kommunikálni a gyár területén. Ezzel ellehetetlenül a szakszervezeti munka, legalábbis annak személyes része. Ilyen adminisztratív, operatív eszközök nem idegenek  munkáltatóktól, érdemes visszagondolni korábbi adásunkra, amikor az Amazon és a szakszervezetek harcáról készített beszélgetésben elhangzott, hogy a gyár előtti közlekedési jelzőlámpák átállításával nehezítették a szakszervezeti aktivisták és a dolgozók találkozóját.

Székely Tamás ennek kapcsán a Hankook gyárnál alkalmazott, szintén adminisztratív eszközről is beszélt. Ott a munkásokat szállító buszok parkolójában volt lehetőség találkozni a szakszervezeteknek és a dolgozóknak. Amikor élesedett a konfliktus, a munkáltató áthelyezte a parkolót a gyáron belülre, és oda már nem engedélyezte az aktivisták belépését.

Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy még azonos gyáron belül sem ugyanaz a szemlélet. Miközben a makói Continental gyár csendrendeletet alkalmaz, addig más Continental gyáregységekben harmonikus kapcsolat van a munkáltató és a szakszervezet között. Ez is mutatja, hogy nemcsak a tulajdonosi kör munkavállalói jogaihoz való hozzáállásában van kulturális eltérés, hanem a magyar menedzsmentek sem gondolkoznak azonosan.

Volt olyan eset, mesélte el az adásban Székely Tamás, hogy a magyar HR-vezető sírógörcsöt kapott, amikor hivatalosan bejelentették neki, hogy megalakult a munkahelyen a szakszervezet. Ez a hozzáállás azért is elgondolkodtató, mert a szakszervezetek missziója éppen a munkahelyi béke elősegítése, a dolgozói igények artikulálása. Ahogy Székely mondta: „A hosszabb távon gondolkodó cégvezetésnek szüksége van a szakszervezetekre.”

A beszélgetés során szóba került, hogy nem csak a munka világát szabályozó törvények adnak lehetőséget a munkáltatóknak arra, hogy visszaéljenek erőfölényükkel. Talán ugyanilyen hangsúlyos ebben az a kormányzati magatartás, amely bátorítja a visszaéléseket, és soha nem lép fel velük szemben.

Nemcsak a munkabékéről és a szakszervezetek szervezkedéséről volt szó, hanem az ágazat gazdasági helyzetéről és a 2022. évi bértárgyalásokról is. Adás közben jött a bejelentése a kormánynak, hogy nem váratlanul, de a nemzeti konzultáció kitöltőinek 90%-a támogatja a 200 ezer forintos minimálbért. Ennek kapcsán Székely azt mondta, hogy bár a VDSZ által lefedett ágazatokban kicsi a minimálbéresek aránya, a garantált bérminimumon dolgozók már többen vannak. A bérszabályozás pedig őket is érinti, és a bértorlódás az egész struktúrára hatással van. Ezért lesz nehéz megtalálni az egyensúlyt a gazdasági problémák és a jogos bérigények között.

Címfotó: Béres Márton – Népszava