A világ egyik legfontosabb nyersanyagkészletére tették rá a kezüket a tálibok – írja harsogó, öles betűkkel cikkének címében a telex, majd - magam sem értem, hogy sajnálkozóan, lenézően vagy kárörvendőn - azonnal hozzá is teszi, hogy

csak épp kitermelni nem tudják.

A telex FB-oldalának felvezetője tovább pontosítja a lényeget:

Becslések szerint 3000 milliárd dollárnyi ritkaföldfém, és a hitech ipar más kulcsfontosságú alapanyagai rejtőznek Afganisztánban, ami miatt a geológusok a lítium Szaúd-Arábiájaként emlegetik az országot.

Én meg a mai napig szentül meg voltam győződve, hogy Afganisztán nem más, mint kopár hegyek és értéktelen sziklasivatag, meghalni érte értelmetlen, és a tisztaszívű, liberális amerikaiak tényleg csak demokráciába akarták öltöztetni ezt a - több száz, vagy inkább ezer éves - törzsi kultúrán alapuló szegény országot, meg felszabadítani az afgán nőket, iskolába járatni az afgán lányokat és hasonlók.

Erre - most hogy a jenkik ezer milliárd dollár "háborús befektetést" hátrahagyva, fejvesztve menekülnek - a telex közérthetően, mint a kétszerkettő, elmagyarázza, mi is a valódi ok: 3000 milliárd dollárnyi ritkaföldfém, és a hitech ipar más kulcsfontosságú alapanyagai...

Jaaa, hogy úgy. Szóval, ahogy a későbbi háborúiért előre Nobel Békedíjjal kitüntetett Barack Obama esete, úgy az afgán - szintén Nobel Békedíjas - Malala Yousafzai története is csak színezés volt a valódi cél elfedésére.

Mert hogy nyilván az amerikaiak akarták rátenni a kezüket világ egyik legfontosabb nyersanyagkészletére. 15 ezer kilométerről, ami ugye, magától értetődik, csak nem szép így kimondani. Ezért kellett a tündérmese Malala Yousafzai Nobel Békedíjig vezető nehéz útjáról. Meg olyan körítést tenni mellé, mint a WTC lebombázása, harc a világot fenyegető terror ellen, az afgán nők jogai, stb., stb.

.

Én már igazán azt sem értem, hogy mi az hogy "a tálibok rátették a kezüket" (világ egyik legfontosabb nyersanyagkészletére, amely afgán vagyon). A tálibok - legyenek bár mumusok - mégis csak otthon vannak az ő országukban. Nem rendelkezhetnek az országuk nyersanyagkincsei felett, ha megszerzik a hatalmat? Washington - 15 ezer km-ről - rendelkezhet?

Mert hogy az a fontos nyersanyagkészlet nem Afganisztáné, hanem - ahogy a telex fogalmaz - "a világé"?

Ám, most hogy minden odaveszett, Kabul meg az USA második Saigonjává vált, a telex sem áll meg a következtetésekben. Maliciózusan hozzáteszi, hogy (a táliboknak) "Technológiájuk nincs a kitermeléshez, de a kínaiak örömmel jelentkeznek segíteni".

Szóval, itt van a tálib kutya elásva!

Az USA húsz éve háborúzik Afganisztánban, ezer milliárd dollárt elégetett Kabulban, most épp fejvesztve menekül, hátrahagyva a csúcstechnológiás amerikai fegyvereket (az amerikaiak bábkormányának felfegyverzett hadserege formájában, amely szinte napok alatt és érdemi harcok nélkül adta meg magát az AK-47-essel és RPG-vel harcoló táliboknak), a korábbi afgán elnök megpattant külföldre egy helikopterral és két bőrönd dollárral, Kabulban tízezrek könyörögnek az életükért, szögesdrót felett adogatják át a pelenkás csecsemőket, és afgán férfiak katonai szállítógép szárnyára kapaszkodva is mentenék a bőrüket, hogy aztán a légáram lesodorja őket és több száz méter magasból potyogjanak alá...

Apokaliptikus képek.

És akkor jön Kína, és pár nap alatt - egy jó ajánlattal, ügyes alkuval, egy puskadördülés nélkül - megszerzi mindazt, amit az USA vezette fejlett Nyugatnak húsz évnyi háborúval nem sikerült. Micsoda kudarc!

A telex pedig aggódik.

Aggódik a világ helyett is. Mi lesz most az afgán nőkkel, a "kiharcolt" jogaikkal? Itt jegyezném meg, hogy milyen furcsa, hogy a szaúdi nők jogai miatt soha nincs ilyen felzúdulás.

A telex aggódik Elon Musk helyett is. Mi lesz most az egekbe tornázott Tesla részvényekkel, ha nem az USA-é világ egyik legfontosabb nyersanyagkészlete?

És aggódik Angela Merkel helyett is. Mi lesz most a korbáccsal villanyra átállított német autóiparral, ha nem a Nyugaté a világ egyik legfontosabb nyersanyagkészlete?

Hanem Kínáé.

Lehet, hogy - most, hogy Kína fogja ellenőrizni a világ egyik legfontosabb nyersanyagkészletét, és így a lítium ára az egekbe megy, de abból nem a Nyugat, hanem a Távol-Kelet profitál - kiderül, hogy mégsem olyan jó dolog a villanyautó, nem versenyképes és nincs is semmi baj a CO2-vel? A VW, az Audi, a Mercedes, a BMW meg visszatér a belsőégésű motorok fejlesztéséhez? Ha a benzinesben nincs is túl sok, a dízelben még bőven van tartalék... nem beszélve a hidrogénról (a BMW már sok éve kifejlesztette a hidrogén alapú belsőégésű motort).

Végül is az afgán projekt összeomlása előtt is akadozott a villanyautó program. Pont Németországban, ahol lignitbányákat nyitnak meg, Kolumbiából importálnak kőszenet és akár silány szenet is elégetnek újra, csak hogy legyen elég áram.

És akkor Kabul három nap alatt elesik. A Mutti a szívéhez kap és - hogy mentse a menthetőt - három napon belül Moszkvába repül Putyin cárhoz, hátha ő tud segíteni.

.

Minden bizonnyal stratégiát kell váltani. Amihez már csak egy jó mese kell.

Mondjuk, például az, hogy brit tudósok - a legfrissebb NASA mérések alapján - kimutassák, hogy 2050-ig annyira visszaesik a Nap aktivitása (lásd: napfolttevékenység), hogy valójában hamarosan globális lehülés várható. A New Yorkot, Miamit, Londont elnyelő tenger sokkoló fantázia képei helyett jöhetnek a sokkoló képek a télen jégbe fagyott San Francisco-ról, New Yorkról, Londonról, Berlinről.

Az átlag nyugati választó emlékezete véges. Pár év, és el is felejti a globális felmelegedést.

Ahogy azt is, hogy mit keresett az USA húsz évig Afganisztánban.

______________

Kép és cikk: https://telex.hu/.../a-vilag-egyik-legfontosabb...

Korábbi írásaim:

A jövő járműve a villanyautó. Tényleg?

Kész átverés show

Olvad Grönland,

Itt a világvége!