2020. évi árakon számolva az építőipar hozzáadott értéke több mint 900 milliárd forinttal növekedett 2016 és 2019 között - derül ki az MNB legfrissebb Inflációs Jelentéséből.
A hozzáadott érték 2016 óta 43 százalékkal, míg a foglalkoztatás 32 százalékkal emelkedett az ágazatban, tehát az építőipar termelékenysége alig nőtt, és továbbra is jelentősen elmarad a 2000-es évek elején regisztrált szintektől. Az egy foglalkoztatottra eső hozzáadott érték jelentős változékonyságot mutatott az elmúlt közel 25 évben. A mutató a 90-es évek második felében 2020-as árakon számolva 6 millió forint körüli szintről 7-8 millió közé emelkedett a 2000-es évek elejére. Ezt követően viszont jelentős csökkenést regisztrálhattunk, és 2007-re ismét 6 millió forintos szintre süllyedt a mutató, ami egészen 2012-ig ezen az alacsony szinten tartózkodott. Ezt követően a termelékenység hullámzóan alakult5,5 és 7 millió forint között, tehát a 2000-es évek eleji szintnél alacsonyabban.
https://cdn.portfolio.hu/articles/images-sm/e/p/i/epipar1-462994.jpg 730w, https://cdn.portfolio.hu/articles/images-md/e/p/i/epipar1-462994.jpg 826w" alt="épipar1" class="img-fluid fullsize popup-image zoom-in" style="box-sizing: border-box; border-style: none; vertical-align: middle; max-width: 100%; height: auto; cursor: zoom-in; display: block; margin-left: auto; margin-right: auto; width: 730px;" loading="lazy" data-id="462994" data-mfp-src="https://cdn.portfolio.hu/articles/images-md/e/p/i/epipar1-462994.jpg" />
AZ ÉPÍTŐIPAR TERMELÉKENYSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSÉT A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN A HATÉKONYSÁG JAVULÁSA, MÍG AZ ELMÚLT ÉVEKBEN A KERESLET JELENTŐS EMELKEDÉSE ÉS A KAPACITÁSOK NAGYFOKÚ KIHASZNÁLTSÁGA EREDMÉNYEZTE.
2016-tól az építőiparban egyre effektívebbé váltak a kínálati korlátok. A 2008/2009-es válságot követő években a kereslet jelentett szűk keresztmetszetet az ágazatban. 2016-tól azonban az elégtelen kereslet, mint kibocsátás-korlátozó tényező szerepe jelentősen csökkent. Ugyanakkor, az építőipari vállalkozások egyre nagyobb hányada számolt be alapanyag-, felszerelés-, és munkaerőhiányról, valamint a termelést akadályozó egyéb korlátokról. A kapacitások csak lassan tudnak alkalmazkodni az élénkülő kereslethez, ezért rövid távon a kereslet növekedése az árak emelkedésében csapódik le. A 2000-es évek elején a magas szinten alakuló termelékenység nem járt az építőipari árak túlzott mértékű növekedésével. Ezzel szemben 2016 után a termelékenység bővülését jelentős áremelkedés kísérte, ami az egyensúlyinál lényegesen magasabb kapacitáskihasználtságra utal. Ennek megfelelően az építőipar árindexe 2009 és 2015 között -1 és +4 százalék között mozgott, majd a kibocsátással együtt emelkedni kezdett, és az elmúlt 4 évben átlagosan 10 százalékot tett ki.
A jelenlegi áremelkedés arra utal, hogy a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, azaz a termelés meghaladja az egyensúlyi kapacitáskihasználtságot. 2018 és 2020 között az építőipar egyensúlyi szintje felett teljesített, ami az árak kétszámjegyű növekedésében is tükröződött. Hasonló mértékű áremelkedésre utoljára 2008-ban volt példa.
A keresletbővítő intézkedések az árak további emelkedését eredményezhetik, ezért fontos a versenyképesség és a kínálati fejlesztések előmozdítása. A termelékenység növekedése magasabb egyensúlyi kibocsátást tesz lehetővé, mivel a kínálati korlátok enyhülésének következtében a termelés az árak túlzott mértékű emelkedése nélkül bővülhet.
