Az egészségügyi rendszer átalakításáról folytattuk tavalyi beszélgetésünket Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal. Nemcsak a béremelés és a szakdolgozói hiány került szóba, hanem az intézményrendszer lehetséges átalakítása is, és egy bocsánatkérés is elhangzott a Covid elleni oltás kapcsán.

„A kormány belevágott a reformba, ez klassz…” Ezzel a felütéssel indult az a beszélgetés, amelyet az egészségügyi rendszer átalakításáról folytattunk Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal. A plusz források, amelyeket az orvosi bérek emelésére költöttek, nyilvánvalóan pozitívumként értelmezhetők. Ugyanakkor a változtatások előkészítése már problémás volt. Ezért amikor az egészségügyi dolgozóknak március 1-jén alá kellett írniuk az új jogviszonyról szóló munkaszerződéseket, akkor 4-5 ezer ember ezt nem tette meg, és inkább elhagyta a pályát. Az ő pótlásuk akut problémát jelent az intézményrendszernek.

A bérek emelését illetően Rékassy Balázs hiányolta, hogy a központi bérpolitika elveszi a mozgásteret az intézményvezetőktől, ezért nem a helyi igényeknek megfelelően tudják szabályozni a folyamatokat. Ugyanakkor jogos kritika, hogy ha nincs központi bérrendszer és ehhez tartozó finanszírozás, akkor nem növekszik-e a területi egyenlőtlenség? Rékassy szerint erre találták ki a területi szorzókat Angliában, ahol a szakemberrel rosszul ellátott térségekben arányaiban jobban keresnek az orvosok, nővérek, mint a jobb munkaerőpiaci pozíciójú helyeken. Ez biztosítja, hogy ott se legyen orvos- és szakértelemhiány, ahol kisebb és rosszabb anyagi helyzetű kórház működik.

A beszélgetés során szóba került az intézményrendszer átalakításának kérdése. Ebben az egyik iránynak a praxisközösségek létrehozása tűnik – legalábbis a kormány által külső tanácsadóktól rendelt anyag (ez alapozta meg az orvosok bérrendezését és a jogviszony változtatását is) ebbe az irányba mutat.

A praxisközösség gyors bevezetése azonban társadalmi ellenállást válthat ki, hiszen megszűnik a stabil háziorvos-beteg kapcsolat, és differenciáltabb lesz a folyamat. Ez bizalmatlansághoz vezethet a betegek részéről.

Az intézményrendszer átalakításának másik iránya az önkormányzati szakrendelők államosítása. Ennek egyfajta tesztje lehet Rékassy Balázs szerint az, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszer megszervezésének kötelezettsége elkerül az önkormányzatoktól, és átkerül a sürgősségi ellátás rendszerébe. Rékassy szerint ez a lépés szakmailag indokolható is, hiszen jelenleg ezt csak külső vállalkozók útján és sokszor nem egyenletes szakmai színvonalon tudják megvalósítani az önkormányzatok.

A beszélgetés végén szóba kerültek a Covid–19 elleni védőoltások. Rékassy Balázs elnézéskéréssel kezdte, jelezve, hogy sokat változott ebben a kérdésben a szakmai álláspontja. Több szakemberrel együtt most már ő is úgy gondolja, hogy bármelyik Magyarországon elérhető oltás jobb, mint a Covid okozta következmények. Emiatt mind az orosz, mind a kínai (Sinopharm) oltást támogatja a nyugatiakkal együtt. Ugyanakkor véleménye szerint először az Európai Unió által elismert oltóanyagokat kellene elhasználni, és csak azok után jöhetnének a „keleti” vakcinák.

Címfotó: Pikrepo

Még: https://ujegyenloseg.hu/egeszsegugyi-beremeles-reformerteku-valtozas-vagy-a-kaosz-kezdete/