Ez tehát azt is jelenti, hogy az oltási folyamat a jelenlegi ismereteink szerint valószínűleg nem tud olyan gyorsan haladni, hogy az önmagában képes legyen elfojtani a most drámai ütemmel berobbanó harmadik járványhullámot. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a járványt nagyobb valószínűséggel újabb szigorítással kell megfékezni, mielőtt az oltás hatni kezd.

Egy kis helyzetértékelés

A péntek reggeli jelentés szerint már csaknem 522 ezer főnél jár a koronavírus ellen elsőre beoltottak száma Magyarországon, a második dózist 241 ezren kapták meg. A tervek szerint a napokban nagy volumenben beérkezett kínai és orosz vakcinákat felhasználva március 4-ig összesen 368 ezer főt oltanak be, így jövő hét közepére 838 ezer főre emelkedhet az első oltással rendelkezők száma. Mindez azt jelenti, hogy a most rendre 5,3%-os (első) és 2,4%-os (második) átoltottsági ráta a következő héten jelentősen emelkedhet.

Az egyre inkább felpörgő oltási tempó az alábbi ábrán is látható, ráadásul az egy hét alatt tervezett 368 ezer fős oltással is számolva a 7 napos mozgóátlag is várhatóan 50 ezer fő körülig ugrik. Az operatív törzs ezzel együtt is folyamatosan vizsgálja, hogy hogyan lehetne az oltási rendet még inkább felgyorsítani (pl. elnyújtott idő az első és második dózis beadása között az AstraZeneca vakcinája esetén, hogy minél többen tudják mielőbb megkapni az első dózist) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap is azt mondta, hogy számításaik szerint egy hétvégén 1 millió embert is be tudnánk oltani. Utóbbihoz biztosan komolyabb logisztikai átszervezés kellene, mert a néhány nagyobb oltópont mellett a háziorvosi rendszerre épülő oltási stratégia fokozása rövidesen elérheti a napi felső korlátját.  

De mire elég ez a tempó a gazdaság kinyitása szempontjából?

A járvány ellen potenciálisan védett (immunis) társadalmi kör számításánál nemcsak a már beoltottakat kell figyelembe venni, hanem azokat is, akik az utóbbi 6 hónapban igazoltan átestek a betegségen. Valójában azokat is figyelembe kellene vennünk, akik rejtetten estek át a betegségen az elmúlt fél évben, de az ő számukat lehetetlen megmondani. Egyes becslések 5-10-szeres szorzót mondanak, és a nyitás majdani tervezésénél lehet, hogy egy második nagymintás tesztelés eredménye ezt az akár 2-4 milliós kört is figyelembe fogja venni, de mi most az immunis kör becslésénél ettől a körtől eltekintünk.

Az immunitás kapcsán viszont azt is meg kell jegyezni, hogy az nem rögtön az első oltás beadása után, hanem hetekkel később alakul ki. Mivel eltérő a vakcinák működési módszere, mi a modellünkben leegyszerűsítve azzal számolunk, hogy az első oltás beadását követően 3 héttel már viszonylag magas fokú védettség érhető el.

Azzal a számítási módszerrel tehát, hogy az elmúlt 6 hónapban hányan estek át igazoltan a betegségen (414 ezer fő) és hányan kapták már meg az első oltásukat 3 héttel ezelőttig (247 ezren), az adódik, hogy jelenleg legalább 661 ezer embert immunisnak tekinthetünk a koronavírussal szemben. Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel eleve nem terjeszti tovább a járványt és ha el is kapja újra a fertőzést, nem fog súlyos tüneteket produkáló beteggé válni. Ez a kör tehát a magyar társadalom 6,7%-a.

A járvány elleni védelmet a minél szélesebb körű lakossági átoltottság fogja megadni, ami a várakozások szerint a fertőzéssel járó kontaktusok számát annyira visszaveti, hogy a vírus terjedését elfojtja. Ennek kapcsán újra frissítettük az itthon elérhető vakcinákkal kapcsolatos becsléseinket. Ezekbe minden olyan friss információt beépítettünk, ami akár a kormányzati kommunikációban elhangzott, akár a nyugati gyártók jelzései alapján becsülhető, akár az Európai Bizottság közzétette a következő hónapokra vonatkozóan.

Az AstraZeneca kapcsán a pesszimista, tehát a második negyedévben is a vállalásaitól 50%-kal elmaradó szállítási pályával kalkuláltunk, amely elmaradást várhatóan a harmadik negyedévben hoz majd be a cég, amit maga az elnök-vezérigazgató is elismert egy tegnapi EP-meghallgatás során. A Bizottság által aggregáltan közzétett várható szállítási pályák közül mi a megerősített és a megerősítésre váró szállítási volumenek közötti pályát számoltunk itthonra. Mindezek alapján

JELEN TUDÁSUNK SZERINT A TELJES MAGYAR LAKOSSÁG BEOLTÁSÁRA ELEGENDŐ (1 FŐRE 2 DÓZIS) VAKCINAKÍNÁLAT JÚLIUS ELEJÉRE, KÖZEPÉRE ÉRKEZHET AZ ORSZÁGBA.

A fenti ábra alapján az összesített várható vakcinakínálat Magyarországon valóban elég pontosan azt a pályát futhatja be, mint amit az operatív törzs is felvázolt: húsvétra, április elejére mindenki megkaphatja az oltását, aki jelenleg a vakcinára regisztrált: ez a tegnapi adat szerint 2,46 millió fő, ma reggel Orbán Viktor kormányfő 2,5-2,6 milliós sávot említett.

Az ábrán az is látható, hogy az átoltottságban a gyorsuló szakasz április második felétől várható. Ennek két fő oka van

1. április végéig kell az oroszoknak leszállítania a vállalt 1 milliós fős mennyiséget (egyre fokozódó szállítással számoltunk a kormányzati kommunikációban elhangzott ütemezés alapján)
2. május végéig a kínaiaknak is teljesítenie kell a 2,5 millió főnek elegendő adagot és egy friss kormányzati jelzés szerint ebből a döntő részt (1,75 millió főnek elegendőt) majd csak a 4 hónapos szerződés utolsó hónapjában, májusban teljesítenek a kínaiak.

Amint látható: a beérkező vakcina volumen alapján elméletileg május közepe körül elérhetné az átoltottság a nyájimmunitás minimálisnak mondott 60%-os küszöbértékét.

Az elméletileg lehetséges átoltottsági pályától azonban a gyakorlat, azaz a ténylegesen védettnek tekinthető lakossági kör arányának emelkedése jócskán eltérhet majd, aminek több oka is lehet (azt leszámítva, hogy a megérkező dózisok első beadásához is kell legalább 1-2 hét logisztikai-engedélyezési okok miatt):

• Az első oltás után jellemzően 3 héttel adják be jelenleg a másodikat, de például az AstraZenecánál a britek 12 hetes ciklus szerint oltanak, és a friss jelzés szerint a magyar hatóságok is efelé mozdulhatnak el (így azzal számolunk, hogy a megérkező vakcinák döntő részét rögtön beadják az első oltásra váróknak és majd a második oltásukat a később érkező szállítmányból "fedezik"). Így a két oltás között eltelt idő a járványból adódó nyomás miatt itthon is tágulhat, miközben a gyártók a teljes védettséget csak a második dózis után 1-2 héttel tudják garantálni. Mi azt feltételezzük, hogy a harmadik hullám enyhülése után a kormány az újranyitás tervezésekor arra fog koncentrálni, hogy hogyan áll az első oltáson már átesettek köre. A lazább értelmezés szerint azokat fogja védettnek tekinteni az adott időpontban, akik már megkapták az első védőoltásukat, a szigorúbb értelmezés szerint viszont csak azokat, akik az adott nap előtt már 3 héttel megkapták az első oltásukat. (Ezzel az első oltás utáni 3 hetes időeltolással számoljuk az alábbi forgatókönyvek egy részét).
• A Portfolio ma reggel összesített saját felmérése is érzékeltette más felmérések mellett, hogy az ún. „keleti vakcinák” iránt fokozottabb a lakossági elutasítottság. Így az egyik forgatókönyvként azt is feltüntettük, hogy hogyan alakulna az átoltottság felfutása, ha csak a már itthon elérhető összes orosz és kínai vakcinának a felét lehetne csak beadni az első oltáskor. Azért nincs áprilisig nagy különbség az orosz és kínai vakcina fele (narancssárga vonal) és teljes beadása között (kék vonal), mert a nagy volumenek ebből a két vakcinából úgyis csak április-májustól érkeznek. De még ezt figyelembe véve sincs komolyabb szétnyílás a két forgatókönyv között, azaz összességében a keleti vakcinákhoz való lakossági hozzáállás kérdése nem mozgatja érdemben a nyitás időhorizontját. (Ami miatt ez mégis nagy fontosságú lehet, az a kormány járványkezelési taktikája: a harmadik hullámot jelen tudásunk szerint nem további lezárásokkal, hanem a vakcinával akarja kezelni a kormány, ebben pedig akár egy-két hét is nagy különbséget jelenthet, hiszen a járvány érezhetően egyre erősebb.)
• A védettnek tekinthető kör kalkulálása és a nyitás tervezése szempontjából azokról sem szabad elfeledkezni, akik a megelőző 6 hónapban estek át a betegségen. Erre a körre is készítettünk egy becslést és ezt is feltüntettük az alábbi ábrán, pontosabban mindegyik forgatókönyvhöz hozzáadtuk, hiszen ez a kör egyfajta kiindulási alap a védett kör becslésénél.

Összességében az alábbi ábra úgy készült, hogy a legszűkebb védetti körtől (elmúlt 6 havi fertőzöttek) haladunk az elméletileg lehetséges maximális átoltottság felé (elméleti vakcinakínálat teljes azonnali beadása) és közben megvizsgáltuk, hogy mi lenne, ha az elérhető kínai és orosz vakcinának csak a felét fogadná el a magyar lakosság az első oltáshoz, vagy a teljes egészét. Az első oltás időpontjához hozzáadtunk 3 hetet a védettség kialakulásának becsléséhez. Aztán azt is megnéztük, hogy ha csak az első oltás időpontját néznénk (elhagynánk a 3 hetes időeltolást, fekete vonal), akkor mikor hogyan alakulna a védettek köre, és végül az elméleti vakcinakínálatot is ábrázoljuk.

EZ ALAPJÁN AZT GONDOLJUK, HOGY A VÉDETTSÉG FELFUTÁSÁNAK REÁLIS PÁLYÁJA A NARANCSSÁRGA-KÉK VONAL KÖRÜL ALAKULHAT MAJD, AZAZ ÁPRILIS ELEJÉRE MÉG CSAK 15% KÖRÜL LEHET A VÉDETTEK KÖRE (ELSŐ OLTÁS+3 HÉT), AZTÁN MÁJUS ELEJÉRE 25-30% KÖZÉ EMELKEDHET, MAJD JÚNIUS ELEJÉRE 40-45% KÖZÖTTIG EMELKEDHET.

Gulyás Gergely csütörtökön azt mondta: 3 millió fő a 60 év felettiek száma itthon és rajtuk kívül van még pár százezer veszélyeztetett ember, azaz legalább 3 millió oltást kell beadni, hogy a fenyegetettek védettek legyenek. Ez arra utal, hogy az ő védelmüket mindenképpen el akarja érni a kormány még az előtt, hogy a szélesebb társadalomnak nyitná a gazdaságot.

EZ A BŐ 3 MILLIÓ FŐS ÁTOLTOTTI KÖR (FEKETE VONAL) SZÁMÍTÁSAINK SZERINT ÁPRILIS VÉGÉRE ÉRHETŐ EL, AZAZ ÁPRILIS VÉGÉTŐL LENNE JELEN TUDÁSUNK SZERINT LEGHAMARABB REÁLIS A GAZDASÁG ÉRDEMI NYITÁSA.

Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy az első oltástól számítva még kell legalább 3-5 hét ahhoz, hogy a teljes védelem kialakuljon a veszélyeztetett körnél, akkor máris ott tartunk, hogy az érdemi nyitás nem tűnik reálisnak május második fele előtt.

A számításaink egyúttal azt is jelzik, hogy

MIVEL MÉG A VESZÉLYEZTETETT KÖR ELSŐ BEOLTÁSA IS LEGALÁBB ÁPRILIS VÉGÉIG ELTART, ÍGY SAJNOS EBBŐL AZ IRÁNYBÓL (AZ ÁTOLTOTTSÁG GYORS ÉS JELENTŐS FELFUTÁSÁBÓL) NEM REMÉNYKEDHETÜNK IGAZÁN ABBAN, HOGY AZ MAJD ÖNMAGÁBAN LEFOJTJA A JÁRVÁNYT A KÖVETKEZŐ HETEKBEN.

A fiatalabb és mobilabb réteg tömeges oltása ugyanis május előtt nem reális, márpedig addig a járvány nem „vár”, hanem sajnos képes rengeteg fiatal- és középkorú embert rövid távon is megfertőzni. Így ez is erősíti azt a minapi következtetésünket, hogy a járvány mostani berobbanását a szinten tartott korlátozások nem tudják lefojtani, és amennyiben az oltási folyamat a most ismert információk mentén halad, akkor jó esély van arra, hogy sajnos megint a lezárások eszközeihez kell nyúlni. Erre a ma reggeli kormányfői interjúban és a délelőtti operatív törzs tájékoztatón már elhangzottak finom utalások.

Címlapkép forrása: Orsi Ajpek/Getty Images