Nyomtatás

A magyarországi GDP 13,6%-kal volt alacsonyabb 2020 második negyedévében az előző év hasonló időszakához képest, a harmadik negyedéves adat 4,6%-os visszaesést mutat. A költségvetési hiány 9% körüli 2020-ban, amely többszöröse az eredetileg tervezettnek. A kormány év végén 860 milliárd forintot szórt szét láthatólag gazdaságpolitikai célok nélkül. Ez akkora összeg, amelyből minden magyar háztartásnak lehetett volna 200 ezer forintot adni év végén, mintegy „helikopterpénzként”.

A kormányzati válságkezelés elhibázottságát mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint is „nagyjából 6%-kal, tehát nagyjából az ez évi visszaesés mértékével lehetett volna jobb a magyar gazdaság teljesítménye”. Matolcsy György szerint a következők voltak az elkövetett hibák, illetve félresikerült intézkedések:

Izgalmas kérdés, hogy választások előtt mikor kezd bele a kormányzat egy úgynevezett válságkompatibilis „rezsicsökkentésbe”. Azaz egy olyan pénzosztásba, amely segíthet a gazdaság pörgetésében. Ez hasznos lépés is lehet, hiszen a belföldi keresletet élénkítheti, rossz célzás esetén azonban beragadhat ez a forrás, és nem hasznosul.

Büttl Ferenc szerint egy ilyen politikához megvan a szükséges forrás. Az Európai Unió következő hétéves (2021–2027) költségvetésének és a helyreállítási alapnak az elfogadásával Magyarország 2021-ben összesen 4,2 milliárd euró támogatáshoz és hosszú lejáratú hitelhez jut a helyreállítási alapból, azaz a rendes EU-s forrásokon kívül. 4,2 milliárd euró, mai árfolyamon kb. 1500 milliárd forint pótlólagos forrás áll a magyar kormány rendelkezésére.

Paradox módon tehát a kormány által támadott Európai Uniótól (értsd Brüsszel) érkező pénzből (ezt akarta megvétózni a magyar és a lengyel kormány) lehet választási költségvetést és jelentős osztogatást csinálni 2021 második felében.

Címfotó: Pexels

link

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Új Egyenlőség 2021-01-06  ÚJ EGYENLŐSÉG