Az elemzők többsége most stagnálásra, kis erősödésre számít 2021-ben, de persze szokás szerint megjelennek a szélsőséges vélemények is.

2020 sem a forint éve volt

A tavalyi 330 körüli éves zárás után 2020-ban hamar újra lejtőre került a forint az euróval szemben, leggyengébb szintjét április legelején érte el, akkor

369,59 FORINTOT KELLETT ADNI EGY EURÓÉRT, AMI AZÓTA IS REKORDÁRFOLYAM.

Ősszel vészesen megközelítette a forint ezt, de a 370-es lélektani határt akkor sem érte el a jegyzés. Ha az év utolsó napjaiban az illikvid kereskedésben nem jönnek már nagyobb kilengések, akkor 365 körül zárhatjuk az évet, ami az euróval szemben 10% körüli gyengülést jelentene 2019 végéhez képest.

Ezzel a forint alulteljesítő volt a régióban, hiszen a lengyel zloty 7,65%-kal, a cseh korona pedig 3,1%-kal gyengült az év eleje óta az euróval szemben. Ennek az alulteljesítésnek több oka volt:

• A fundamentumok szempontjából a forintot értékelik talán a legkockázatosabbnak jelenleg a régióban. Ugyan nincsenek komoly problémák a magyar gazdasággal és finanszírozással kapcsolatban, de a fizetési mérlegünk egyenlege az utóbbi években fokozatosan romlott, a válság miatt a költségvetési hiány is megugrik. Tavasszal pedig voltak olyan elemzői vélemények, hogy a devizaswapok kivonásával az MNB devizatartaléka éppen csak elegendő lenne a nemzetközi mérőszámok alapján.
• Az MNB monetáris politikáját az utóbbi években unortodox megoldások jellemezték, ami a piacon is gyakran ébresztett kétségeket.
• Volt néhány egyedi sztori is, ami időről időre nyomás alá helyezte a forint árfolyamát, az év végén ilyen volt például az uniós költségvetéssel kapcsolatos vétófenyegetés.

Az alábbi grafikonon látszik, hogy tavasszal a világjárvány kitörésével az általános piaci kockázatkerülés következtében a fontosabb régiós versenytársakkal párhuzamosan gyengült a forint is, elsősorban a nyár második felében, illetve az év legvégén volt jellemző kis alulteljesítés. Ez nyáron a 4% közelébe emelkedő inflációnak, majd decemberben a már említett uniós vitának volt elsősorban köszönhető.

Mi várhat innen a forintra 2021-ben?

Az év legvégére megint vészesen közel került a tavaszi 370-es mélyponthoz a forint, 365 körül járt december 31-én, így

NEM AZ AZ IGAZI KÉRDÉS, VAN-E ESÉLY ÚJ TÖRTÉNELMI REKORDRA 2021-BEN.

Elég, ha az év elején jön egy kis hangulatromlás a piacokon, és máris aggódhatunk a forintért. Ha kicsit távolabbról nézzük a magyar deviza kilátásait, akkor most nem látszik, hogy az ideihez hasonló mértékű gyengülést látnánk jövőre is, az elemzők többsége inkább stagnálásra, minimális erősödésre számít. Egyrészt a vakcinák fokozatos megjelenésével és elterjedésével lassan a korlátozó intézkedéseket is fel lehet majd oldani, illetve a gazdaság elkezdhet talpra állni. Ez azonban legkorábban a második negyedévtől, vagy az év második felétől lehet erőteljes, amikor sikerül olyan mennyiségben vakcinát előállítani, hogy a társadalom tömeges oltása elkezdődhessen. Addig még lehetnek nehéz pillanatok, néhány szakértő a járvány harmadik hullámának kitörését is elképzelhetőnek tartja az év elején.

Ebben az időszakban kulcsfontosságú lehet az MNB monetáris politikája, az elemzők gyakorlatilag minden fajta kimenetet el tudnak képzelni:

• Az év végén is fenntartotta laza kommunikációját a jegybank, a gazdaság várhatóan elhúzódó kilábalásával van esély arra, hogy 2021 elején az egyhetes betéten keresztül. Ez azt jelentené, hogy a szeptemberben 15 bázisponttal megemelt irányadó egyhetes kamatot visszavághatja az alapkamat 0,6%-os szintjére az MNB.
• Más vélemények szerint azonban ha a forint ismét megközelíti történelmi mélypontját, akkor a szigorítás sem zárható ki. A francia Societé Generale szakértői azt gondolják, hogy az első félévben akár 1%-ra is emelkedhet az egyhetes betéti kamat, viszont ezzel párhuzamosan az alapkamat 10 bázisponttal csökkenhet 0,5%-ra.

Abban mindenki egyetért, hogy a jegybank az egyhetes eszközzel fog beavatkozni bármelyik irányban, ha szeretne. Az elemzők szerint a 350-360 körüli forintárfolyam kényelmes számukra, ha innen bármerre tartósan kimozdulna a jegyzés, akkor gondolkodhatna el valamilyen lépésen az MNB.

A Commerzbank elemzői szerint a következő hónapokban először nem kerül majd komoly nyomás alá a forint, maradhat a 360 körüli szinten az euró jegyzése. 2021 második felében viszont éppen a gazdasági kilábalással megélénkülő infláció okozhat majd problémát, mivel ismét a reaálkamat kerülhet a befektetők fókuszába. Vagyis, ha újra 4% környékére emelkedik az áremelkedési ütem, akkor a jelenlegi kamatkondíciók mellett újra erőteljesen negatív lehet a magyar reálkamat. A német bank elemzői szerint ez pedig ismét felvetheti azt a kérdést, hogy az MNB hajlandó-e a megfelelő időben szigorítani a monetáris kondíciókon.

2021-ben a piac várhatóan teszteli majd az MNB tűrőképességét, a forintgyengülés pedig további inflációs nyomást okozhat

 - véli Tatha Ghose, a bank elemzője.

Emiatt a szakember sem vár jelentős forintgyengülést, szerinte 2021 végére 370 körül lehet az euró-forint árfolyam. Majd onnan 2022-ben folytatódhat a mérsékelt gyengülés a magyar deviza piacán, szerinte két éven belül 380 is lehet az euró jegyzése.

Összességében, ha 2021 is az ideihez hasonló forintgyengülés hozna, akkor akár a 400-as euróárfolyam sem lenne elérhetetlen az év végére. Erre azonban most viszonylag kicsi az esély, a legtöbb alapforgatókönyv nem számol további 10 százalék körüli gyengüléssel. Persze jöhetnek olyan kockázati forgatókönyvek, melyek jelentősebb gyengülést hoznak, ezeket egyelőre nehéz megjósolni, a legkomolyabb kockázatnak jelenleg az infláció emelkedése, illetve a nemzetközi kockázatvállalás tűnik a következő egy évre előre.

Címlapkép: Getty Images