A Portfolio épp ma reggel írt arról, hogy a tavasszal elfogadott jövő évi költségvetés számait elsodorta már az élet. A gazdasági teljesítmény pályája 2020-2021-ben a korábban tervezettnél jóval mélyebben húzódik, ez pedig kisebb adóalapot, kevesebb bevételt jelent a jövő évben. Az új családtámogatási elemek, a 13. havi nyugdíj első részlete, illetve más egyedi kiadásnövelő lépések szintén sok százmilliárd forinttal emelik a költségvetési deficitet. 

Ennek fényében a költségvetés jövő évi 6,5%-os GDP-arányos hiányterve teljesen reálisnak, sőt, akár még enyhén optimistának is tűnhet. Természetesen óriási a bizonytalanság, hiszen a növekedési pálya a koronavírus-válság miatt még mindig rendkívül nagy szórással becsülhető.

A PM friss előrejelzése azt jelenti, hogy a hiány az idei évhez képest 1,5-2,5 százalékponttal mérséklődhet, de így is az utóbbi 15 év második legmagasabb deficitjét láthatjuk majd (természetesen az idei után). A 6,5%-os hiánnyal az adósságráta jövőre sem áll csökkenő pályára. (Hogy ez a kormány terveiben pontosan hogy szerepel, ahhoz még meg kell ismernünk a jövő évi növekedésre vonatkozó várakozásait.) Mindenesetre az államadósság 80% közelébe szökhet majd fel, nem sokkal elmaradva a pénzügyi válságkor látott csúcsoktól.

A hiány mérsékelt ütemű csökkenése nem csak a makropálya és a kormányzati lépések ismeretében mondható várakozásoknak megfelelőnek. A kormány már többször utalt arra, hogy a költségvetés csak többéves folyamat eredményeképp konszolidálódhat, elsősorban azért, mert a hiány hirtelen csökkentése elakasztaná a koronavírus-válságból remélt gyors kilábalás lehetőségét.

A Fitch hitelminősítő éppen tegnap hívta fel a figyelmet arra, hogy a hiány a teljes régióban lassan csökkenhet. "Az élénkítő költségvetési kiadásokat a térségi országok 2021-ben valószínűleg visszafogják, és ez az ideinél kisebb deficiteket eredményez majd, az azonban valószínűtlen, hogy a közép- és kelet-európai kormányok markánsabb költségvetési szigorításba kezdenének" - írták. Igaz, amennyiben a Fitch előrejelzései helytállók, akkor a magyar hiány ki fog lógni a régióból: ők a térség átlagában 4%-os költségvetési deficitet számoltak.

Érdemes felidézni, hogy a kormány tavaszi tervei szerint Magyarország a válság visszafogott kezelésével majd a nyertesek közé tartozhat középtávon, mert a hiány és az államadósság nem ugrik meg, így az alacsonyabb sérülékenységű, kisebb kiigazítási igényű országok közé fog tartozni. Régóta látszik, hogy ez a terv nem valósul meg. A kormány költekezése végül egész nagy méreteket öltött, viszont a válság okozta gazdasági visszaesést (más országok teljesítményéhez viszonyítva) nem tudta fékezni - a kritikák szerint azért, mert a költekezés egyáltalán nem volt célratörő és hatékony.