A koronavírus-járvány első hullámának hatására az ipar teljesítménye a második negyedévben 20%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévben a visszaesés mértéke már „csak” 2,4% volt. Ez azt is mutathatja, hogy megindult egy visszarendeződés. Ennek kapcsán Bábel Balázs elmondta, hogy az autóiparban újra elkezdődött a munkaerő felvétele, sőt a szakképzettséget igénylő munkakörökben ismét munkaerőhiánnyal is szembe kell nézni.
Az ugyanakkor nyomot hagyott a munkavállalói rétegben, hogy ebből a körből a tavaszi lezárások után sokan voltak, akik nem csak a munkájukat, hanem lakhatásukat is elvesztették. Ez főleg a kölcsönzött munkaerőre vonatkozott, akik munkásszállókon lakhattak, majd elbocsátásuk és a szállók bezárása után szó szerint az utcán találták magukat.
A kölcsönzött munkaerő kérdése régóta problémát jelent, hiszen alacsony az ebben az állományban foglalkoztatottak munkaerőpiaci védelme. Ezért tudnak a kényszervállalkozói foglalkoztatottakkal együtt az elsők lenni egy gazdasági válságot követő kirúgási hullámnál. Az pedig nagyobb problémát jelez, hogy a kormány kifejezetten épít erre a munkaerőpiaci eszközre, és stratégiai partnerséget köt munkaerő-kölcsönzőkkel. Ez a munka világa védelmének további lopakodó leépítését eredményezi.
A beszélgetés során szóba került a Dunaferr helyzete, amely a beszállítókkal együtt több tízezer ember számára jelent munkát. Ugyanakkor az acélipar európai konjunktúrájával szemben a cég egyre nagyobb problémákkal küzd.
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci adatai alapján 5 év alatt jelentősen csökkent a szakszervezeti tagok száma. Míg 2015-ben 9%-os volt a szervezettség szintje, addig 2020 év első negyedévében 7,4%. Ezzel együtt 25,1%-ról 23,6%-ra csökkent azon munkahelyek száma is, ahol van szakszervezet, tehát érdemben van lehetőség taggá válni.
A fiataloknál látszik leginkább a szakszervezeti mozgalommal szembeni averzió. A beszélgetés során erre is kerestük a válaszokat és a lehetséges szervezési eszközöket.
Címfotó: Tiger Lily – Pexels
