Nyomtatás

 

Az elmúlt hét évben folytatódott a szegényebb régiók „kiürülése”: a lakosság nyugatra – leginkább Budapestre, Pest megyébe, valamint Győr-Moson-Sopron megyébe – költözik – írja a Népszava.

 Alapvetően a munkahelyek száma és elérhetősége határozta meg a válság utáni időszakban is, hogy a magyarok melyik régióban akarnak élni – legalábbis ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, amelyek szerint folytatódott a vándorlás a szegényebb keleti és dél-dunántúli régiókból, a gazdagabb nyugati megyékbe, valamint a főváros térségébe.

- A szokványos fejlesztéspolitika kontraproduktív, a fejletlen régiókba irányított pénzek elfolynak, nem hasznosulnak – mutatott rá Csepeli György szociálpszichológus. Szerinte csak az a felzárkóztatási politika lehet eredményes, amely az infrastruktúrába, az egészségügybe, az oktatásba, az idegen nyelvű képzésbe, valamint a kreatív iparba fekteti a pénzt, adókedvezményt nyújtva az oda költöző értelmiségieknek, vállalkozónak. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a belső migránsok – akik elsősorban a fiatalok, a képzettek, valamint a vállalkozó szelleműek - alapvetően délről és keletről nyugatra tartanak, csak Jászberény és Hajdúszoboszló képez kivételt – tette hozzá.

Csepeli György lapunknak kifejtette, az országon belüli migráció nagyrészt ugyanarra vezethető vissza, mint a külföldre költözés: a váltás mellett döntők jobb munkalehetőségekben bíznak.

Márpedig az aprófalvas régiókban a munkahelyteremtés is nehézkes, a kistelepüléseken nincs megfelelő munka, így a települések elöregszenek, s a negatív spirálból egy idő után már lehetetlen kitörni. A megyék közül egyébként - az ingatlan.com adatai szerint - tavaly a legnagyobb veszteséget Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés könyvelhette el, előbbiből 5200-zal, utóbbiból 4550-nel többen mentek el, mint amennyien odaköltöztek. Lapunk gyűjtése szerint Észak-Magyarország és Békés megye összességében hét év alatt 5-7 százalékos veszteséget könyvelhetett el, miközben országosan 1,4 százalékkal csökkent a lélekszám.

Ezzel szemben Pest megyében a 2013-2020 közötti időszakban csaknem öt százalékkal emelkedett a lakosság száma, s nem sokkal maradt el mögötte a gazdaságilag szintén az ország boldogabb részének számító Győr-Moson-Sopron sem.

- Pest megyén belül értelemszerűen a fővárosi agglomeráció számított a legnépszerűbbnek – tájékoztatott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Nemcsak az ország más részeiből érkeztek ide sokan, hiszen Budapestről is negyvenezren költöztek ki a környező településekre. Persze visszafelé is volt mozgás, nagyjából 25 ezren költöztek az agglomerációból a fővárosba.

Szakemberek szerint a migráció miatti lakosságszám-változás egyfajta szociológiai képet fest egy adott településről, így nem véletlen, hogy az elmúlt években arányaiban leginkább a gazdaságilag kevésbé fejlődő Dél-Dunántúl két nagyvárosa, Pécs és Kaposvár lakossága csökkent. A két megyeszékhely közül a vizsgált időszakban a somogyié a látványosabb, hiszen lakóinak csaknem tizedét veszítette el, ám a baranyai megyeszékhely népességvesztése is döbbenetes, különösen a rendszerváltástól vizsgálva: lakosságának negyede tűnt el három évtized alatt. Ehhez hasonlót csak a borsodi rozsdaövezet hajdani ipari fellegvárai, Miskolc és Ózd produkáltak. Miskolc vesztesége egyébként az elmúlt hét évben 7,5 százalékos, s ezzel a megyei jogú városok alsó régiójába tartozik.

A nagyobb népességcsökkenést elszenvedő 11 település közül egyébként hatban – Eger, Tatabánya, Hódmezővásárhely, Miskolc, Dunaújváros, Pécs – tavaly októberben (Hódmezővásárhelyen már egy korábbi időközin) megbukott a korábbi, kormánypárti városvezetés. Érdekes módon Érden is, pedig a fővárosi agglomeráció legnagyobb településének népessége gyarapodott a legnagyobb mértékben, de Sopron és Győr is lakossága is növekszik, ami jól mutatja gazdasági erejüket. Debrecenben - ahol a következő években 29 milliárd forint értékű fejlesztést hajtanak majd végre - 2013 és 2020 között 3 százalékkal csökkent a lakosság száma.   A 20 ezer főnél nagyobb városok statisztikája szerint Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Dunakeszi és Fót lakossága jelentősen megnőtt a bő fél évtized alatt, míg a nagy vesztesek közé Gyula, Baja, Esztergom, Kazincbarcika, Komló és a minden tizedik lakóját elveszítő Gyöngyös tartozik.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

SZAKSZERVEZETEK 2020-06-16  SZAKSZERVEZETEK