Az új képviselőtestület első ülése hétfőn, október 28-án lesz, és erre az alakuló ülésre a frissen megválasztott Horváth Csaba máris egy olyan előterjesztést nyújtott be, amivel sokkal átláthatatlanabbá tenné Zugló gazdálkodását.

Horváth egyrészt úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait (SZMSZ), hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) lehetővé teszi, hogy az SZMSZ felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a képviselőtestület két ülése között halaszthatatlan esetben döntést hozzon. A törvény szerint ez alól csak néhány hatáskör, például a rendeletalkotás jelent kivételt. Ezzel a lehetőséggel több önkormányzat is élt, de jellemzően szűk körben, pontosan meghatározva azokat a kérdéseket, amikben a polgármester jogosult két ülés között dönteni.

A zuglói javaslat szerinti, szinte minden kérdésre kiterjedő jogkör biztosítása ugyanakkor azzal járhat, hogy a polgármester megkerülheti azokat az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amelyek a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak. Mindehhez csak arra van szükség, hogy az ügyet “halaszthatatlannak” minősítse –  ez a bélyeg pedig szinte bármire rásüthető.

Érdekesség, hogy a zuglói képviselőtestület 2014 óta érvényben lévő, jelenlegi SZMSZ-ében egyáltalán nem szerepel ez a lehetőség, tehát a korábbi polgármester nem akart a képviselők helyett dönteni.

Horváth Csaba a hétfői alakuló ülésre benyújtott egy salátarendeletet is, amely az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselőtestület döntési jogkörét. Horváth ugyanis sokszorosára emelné azt az értékhatárt, ami felett a képviselőtestület hozzájárulása kell(ene): ingó vagyontárgyak esetében 100 millió forinttal, ingatlanok esetén pedig 200 millióval növelné ezt a limitet az új polgármester.

A jelenlegi zuglói vagyonrendelet szerint eddig ingó és ingatlan vagyontárgyak esetén egységesen 50 millió forintos értékhatárig elengendő a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság döntése, 50 millió forintos értékhatártól viszont már a képviselőtestület döntése szükséges minden ügylethez, legyen az eladás, vásárlás, bérbeadás, bármi.

Horváth javaslata ezt az értékhatárt

• ingó vagyontárgyak esetén 50 millióról 150 millióra (300%)
• ingatlanok esetén pedig 50 millióról 250 millióra (500%) emelné

A frissen megválasztott polgármester tehát az önkormányzat vagyonával kapcsolatban 100 és 200 millió forinttal emelné a bizottsági hatáskörben, képviselőtestületi hozzájárulás nélkül eldönthető ügyek értékhatárát.

Mindkét javaslat súlyosan sérti az átláthatóságot, és ebből következően nagy korrupciós kockázattal jár.

Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely főpolgármester, a korábbi zuglói polgármester az október 13-i választás előtt kiszivárgott hangfelvételen azt mondta utódáról, hogy “[Horváth] Csabának  legalább annyi esze van, hogy tudja mi az, amiért börtönbe lehet menni. Ez nyilván kifelé nagyon ciki, meg tartalmiakban is sok szempontból ciki.”

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Horváth Csaba kampányol a Bosnyák téren 2019. október 5-én. (MTI/Balogh Zoltán)