Nyomtatás

 

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a diákok teljesítményében megfigyelhető negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, de a tanárok és a diákok leterheltsége is közrejátszik, a lemaradókkal pedig nincs, aki foglalkozzon. Szerinte a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni a feszes tanterv teljesítése helyett.

Az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelő című, 2019-es jelentése szerint 2009-ben a magyar 15 évesek 17 százaléka nem volt képes egyszerű olvasási feladatok megoldására, 2018-ban viszont már 27 százalék; ugyanez az arány a természettudományoknál 14-ről 26 százalékra nőtt. Míg Magyarországon drasztikus mértékben nőtt az alulteljesítő fiatalok aránya, az uniós átlag szinte változatlan - írja a 24.hu.

A PISA-felmérések eredményeiből is az látszik, hogy a háromévente zajló mérések alkalmával egyre rosszabbul vizsgáznak a magyar diákok. A legutóbbi, 2015-ös felmérésen a magyar diákok természettudományokban 477 pontot értek el, ez 2012-höz képest 17 pontos romlás. Matematikából ugyancsak 477 pontot értek el, ez az érték 2012-hez képest nem változott, ám szövegértésben a 470 pont 18 pontos csökkenés 

- írja a 24.hu.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a lapnak azt mondta

: az elmúlt hat év tapasztalata azt mutatja, hogy nem a mélyszegénységben élő települések iskolái emelkedtek fel, hanem a korábban jó helyzetben lévő önkormányzatok által fenntartott intézmények sorvadnak el lassanként.

A PSZ alelnöke szerint a változásokban szerepet játszik a pedagógus-életpályamodell bevezetése is: a 2013-ban beharangozott 50 százalékos béremelést öt részre bontották, miközben az új törvény által kirótt feladatok egyszerre szakadtak a pedagógusok nyakába.

Hozzátette: a tanárok száma csökken, a pályán maradók pedig egyre inkább leterheltek, az első osztályban 30-35 gyerekkel kell egyszerre foglalkozni, és az oktatást segítő alkalmazottakból sincs elég, akik foglalkoznának a több figyelmet igénylő diákokkal. A PSZ alelnöke szerint így nem lehet minőségi munkát elvárni. A  nemzeti alaptanterv feszes menetrendje miatt szinte lehetetlen figyelembe venni a gyerekek eltérő fejlődési szintjét. Emiatt pedig a diákok is túlterheltek, a rengeteg iskolában töltött óra ellenére egyre többen egyszerű feladatok megoldására is képtelenek - mondta Gosztonyi Gábor.

A lap megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy megtudják, mi az álláspontjuk az Oktatási és Képzési Figyelő adataival kapcsolatban, de nem válaszoltak a kérdéseikre.

Forrás: eduline.hu

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

SZAKSZERVEZETEK 2019-10-17  SZAKSZERVEZETEK