„HONNAN VETTE A BÁTORSÁGOT ARRA, HOGY PÁLYÁZZON, HA SEM TANÍTÓKÉNT, SEM SZERVEZŐKÉNT, SEM PEDIG A BÜNTETŐJOG EGY MAGASABB SZINTŰ MEGKÖZELÍTŐJEKÉNT NEM MUTATKOZOTT BE MÉG SAJÁT KÖZÖSSÉGE ELŐTT SEM? NEM LEHET, HOGY ÉPPEN AZÉRT NYERT EL EKKORA TÁMOGATÁST, MERT NEM KELL ÖNTŐL TARTANI?”

Idén júniusban beszélt így egy középvezetői posztra pályázó bíróval Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Handó végig ebben a hangnemben vezette a bíró meghallgatását, néhány hónappal később viszont mégis kinevezte őt a megpályázott posztra. Bírósági körökben a történteket azzal magyarázták, hogy az elmúlt évek botrányai miatt Handó már sokkal kevésbé meri érvényteleníteni a vezetői pályázatokat, különösen, ha a jelöltnek erős helyi támogatása van.

„PERSZE PORIG ALÁZZA, HA AZ NEM SZIMPATIKUS NEKI, DE NEM MER KOCKÁZTATNI ÚJABB BOTRÁNYOKAT, MERT KÜLFÖLDÖN MOSTANÁBAN NAGYON FIGYELNEK A MAGYAR BÍRÓSÁGOKRA”

– értékelte a helyzetet a 444-nek egy befolyásos bíró.

A magyar igazságszolgáltatás folyamatait megkülönböztetett nemzetközi figyelem övezi. A tavaszi ep-választásokat követően – miután nem történt meg Fidesz által a várva várt populista áttörés Európában – a kormány kénytelen volt visszalépni a már régóta tervezett különbírósági rendszer bevezetésétől. Az igazságszolgáltatás függetlensége fontos pont a Magyarországgal szemben indított hetes cikkely szerinti uniós eljárásban is, ebben az ügyben szeptemberben kezdődtek a meghallgatások, és egészen biztosan nem hiányzik a magyar politikának, hogy új botrányok robbanjanak a bíróságok környékén.

Sőt egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint a kormány kénytelen lehet beáldozni Handót. Az igazságszolgáltatással összefüggő nemzetközi kritikák jelentős része az ő személyével van szoros összefüggésben, ha lecserélnék Handót, akkor egy csomó ügyről hirtelen nem is kellene beszélni.

IGEN-IGEN, EDDIG SOK VEZETŐI PÁLYÁZATOT ÉRVÉNYTELENÍTETTEK VITATOTT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, DE ENNEK VÉGE, A FELELŐST ELKÜLDTÜK, HALLJUK A KRITIKÁKAT ÉS NYITOTTAK VAGYUNK A KOMPROMISSZUMRA

– mondhatnák a magyar kormányzati emberek európai tárgyalópartnereiknek. A másik oldalról Handó távozását valószínűleg a Fidesz környékén sem siratnák túl sokan. Míg a magyar bírói karban és az európai politikában Handó autokratikus vezetési stílusa okozza a problémákat, a kormány környékén pont azért lehetnek elégedetlenek vele, mert nem vitte át a kívánatos mértékben a politikai akaratot az igazságszolgáltatásra, pedig a Fidesz vezető politikusai már nyíltan is megfogalmazták ezzel kapcsolatos elvárásaikat.

Cikkünkben azt próbáljuk bemutatni, hogy

• Handó Tünde 2011-ben hogyan kezdett széles támogatottsággal, elkötelezett reformerként az Országos Bírósági Hivatal első elnökeként;
• miért csúsztak félre legfontosabb szakmai elképzelései;
• hogyan romlott meg a viszonya a bírói karral, ami korábban szinte egységesen mellette állt;
• milyen konfliktusai voltak a Fidesszel;
• 2018 elején hogyan kapott szaladt bele egy nagy pofonba az őt ellenőrző Országos Bírói Tanács megválasztásakor;
• mit változtatott a pozícióján a 2018-as kétharmados Fidesz győzelem;
• és milyen lehetséges menekülőút áll a saját szervezetében népszerűtlen, a politikának egyre nagyobb problémát jelentő, és nemzetközi kritikák középpontjában álló OBH-elnök előtt.

Karaokebuli a titkárokkal

„HIHETETLEN KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ VOLT, BENNE VOLT MINDENFÉLE SZAKMAI EGYESÜLETBEN, MÁR AKKOR WORKSHOPOKAT SZERVEZETT, AMIKOR A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN A LEGTÖBBEN AZT SEM TUDTÁK, HOGY AZ MICSODA”

– emlékezett vissza első Handóval kapcsolatos élményeire egy bírósági vezető. Arról beszélt, hogy Handó már évekkel a 2011-es OBH-s kinevezése előtt aktív, ambiciózus bírósági vezetőnek számított, továbbképzésekre járt, és szervezett is ilyesmiket, feljegyzéseket, koncepciókat írt, egyáltalán, azt lehetett érezni, hogy vannak modern szakmai elképzelései, és ötlete arra is, hogyan kellene megvalósítani őket.

„A SAJÁT BÍRÓSÁGÁN IS JÓ VEZETŐNEK TARTOTTÁK, KIFEJEZETTEN AZT LEHETETT HALLANI, HOGY SZERETTÉK A BEOSZTOTTJAI”

– mesélték Handóról, aki a 2000-es évek végén a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke volt. Többen mondták róla, hogy nagyon szeret karaokézni, és ehhez kapcsolódik a legendás nyitottságáról szóló egyik történet is: a házukban rendezett éneklős bulikra még bírósági titkárokat is elhívott, pedig a merev igazságszolgáltatási hierarchiában a rendszer alján lévő bírósági titkár máskor aligha mulathatatott volna együtt egy bírósági elnökkel.

Handó politikai elkötelezettségével kapcsolatban megoszlott forrásaink véleménye. 1983 óta Szájer József fideszes politikus felesége, Lévai Anikó jó barátja és egykori Bibó-kollégista.

Volt, aki Handót az első perctől egyértelműen fideszes bírósági embernek tekintette, de többen is beszéltek arról, hogy – legalábbis eleinte – tudatosan és sikeresen különítette el a pártpolitikát a szakmai tevékenységétől.

„2010 ELŐTT HOSSZÚ IDEIG ÚGY VOLT BÍRÓSÁGI ELNÖK, HOGY A FIDESZ ÉS ÍGY A FÉRJE ELLENZÉKBEN POLITIZÁLT, ÉS NEM LÁTSZOTT, HOGY EZ BEFOLYÁSOLNÁ A MUNKÁJÁT, VAGY A BÍRÓSÁGOT, AMIT VEZETETT, EZ PEDIG SOKAKNAK KIFEJEZETTEN SZIMPATIKUS VOLT”

– mondta egy forrásunk.

Handó egyensúlyozási képességére jellemző, hogy 2009-ben az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) „Mi fenyegeti a köztársaságot?” című esszékötetébe írt  pár oldalas fejezetet a bírói függetlenségről. Ebben egyrészt méltatja a ma már sorosista civilnek bélyegzett EKINT és a Transparency International munkáját, bár utal rá, hogy ők csak kívülről látják a bíróságok működését, majd diplomatikusan kritizálja az akkori MSZP-s többségű törvényhozást, és a bírák tekintélyét potenciálisan romboló sajtót.

Amikor 2011-ben már látszott, hogy ő kerülhet a Fidesz által kialakított új igazságügyi struktúra élére, sokan gondolkodtak úgy: Handó korábban ügyesen egyensúlyozott és tartott távolságot a pártpolikától, az új rendszerben pedig csak javítja érdekérvényesítő képességét a fideszes beágyazottság, ez pedig csak segíteni fog jobb pozíciókat kiharcolni az igazságszolgáltatásban dolgozók számára.

Összességében valamennyi bírósági ügyekben jártas informátorunk arról beszélt, hogy Handónak 2011-ben széles támogatottsága volt a bírói karban, a többség kifejezetten optimistán tekintett a kinevezése elé, és régóta halogatott, fontos reformok megvalósítását várták tőle.

Meg kell törni a megyei elnökök hatalmát

A városi-vidéki, vagy még inkább a fővárosi-vidéki ellentét szinte sehol nem olyan erős Magyarországon, mint az igazságszolgáltatásban. Ennek az az oka, hogy a bírák munkaterhei nagyon eltérőek mondjuk a Fehérgyarmati Járásbíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Egy-egy bírónak más mennyiségű és bonyolultságú ügyet kell tárgyalnia, ugyanakkora fizetésből más színvonalon tudnak megélni, más a társadalmi elismertségük szűkebb környezetükben.

2011 előtt a magyar igazságszolgáltatást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács irányította, ahol a megyei bírósági elnököknek óriási volt a befolyásuk a fővárosi vezetőkkel szemben, és ez például a bírói álláshelyek elosztásában, és így az egy bíróra jutó munkateherben is megmutatkozott. 

A fővárosban és az egyes megyeszékhelyeken dolgozó bírák és bírósági vezetők számára minden másnál fontosabb volt Handó modernizációs elképzelései közül, hogy megígérte: változtatni fog az addigi rendszeren. 2011 decemberében, mielőtt a parlament megszavazta volna az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe lépő új szervezet, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, az Index tudósítása szerint Handó nyilvánosan azt ígérte,

„megválasztása esetén nagy figyelmet fordít majd az egyes régiók közötti arányos ügyteher-elosztásra, mert bár az ügyek nagy része időben befejeződik, az országos adatok nemzetközi összehasonlításban is jónak mondhatók, a központi régióban és egyes megyékben bizonyos ügyfajtáknál rendkívül nehéz a helyzet. Ígérete teljesítéséhez a bírók áthelyezésével és az ügyek átszignálásával komoly igazgatási lehetőségeket is kapott”.

Handó bele is vágott az átszervezésekbe, de átütő eredményeket nem sikerült elérnie.

„BEINDULT A HELYI FIDESZES POLGÁRMESTEREK ÉS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK LOBBIJA, HOGY MONDJUK FÜZESABONYBAN VAGY KUNSZENTMÁRTONBAN VAGY BÁRHOL BE NE ZÁRJÁK MÁR A BÍRÓSÁGOT, MERT AZ ISZONYÚ FONTOS A TELEPÜLÉSNEK, SŐT BÍRÓI ÁLLÁSHELYET SEM SZABAD ELVINNI ONNAN. EZZEL AZ OBH ELNÖKE NEM IGAZÁN BÍRT”

- mondta egyik forrásunk. Így bár a megyei bírósági elnökök súlya az OIT megszüntetése és az OBH létrehozása miatt csökkent az igazságszolgáltatás irányításában, a központi régióban dolgozó bírák munkakörülményei nem javultak kielégítően.

Handótól és erős fideszes pozícióitól béremelést is vártak a bíróságokon. 2016-tól kezdve három körben ugyan volt is összesen 16,5 százalékos emelés az illetményalapban, de ez elmaradt a közszféra más részein dolgozók emelésétől, és ami a bírákat a legjobban zavarta, hogy az ügyészek fizetésemeléseitől is. Ez utóbbit ráadásul többen is direkt politikai üzenetként értékelték: az igazságszolgáltatáson belül az ügyészség a NER első pillanatától kezdve lelkesen szolgálta ki a politika elvárásait, míg a bíróságok nem.

Több forrásunk is arról beszélt, hogy Handó a politikai érdekérvényesítés szempontjából nem váltotta be a bírósági dolgozók reményeit.

Nem akarok Kim Ir Szen elvtársnő lenni

Handó 2011-es kinevezése után személyesebb természetű feszültségek is keletkeztek.

A magyar igazságszolgáltatást 2012 előtt irányító Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) ugyan átalakult az Országos Bírósági Hivatallá, de a dolgozók nagy része ugyanaz maradt. Velük szemben Handó az első pillanattól bizalmatlan volt, így viszont nem tudta könnyen irányítani a rábízott szervezetet.

„NEM AKAROK KIM IR SZEN ELVTÁRSNŐ LENNI, EZT MONDOGATTA AZ ELEJÉN MINDENKINEK”

– idézte fel a Handó kinevezése utáni időszakot egy igazságügyi dolgozó. Szerinte ezzel a friss OBH-elnök arra utalt, hogy nem akart minden ügyben ő szerepelni.

„SOKFÉLE PROJEKTBE, REFORMBA NAGY LENDÜLETTEL, EGYSZERRE VÁGOTT BELE. NAGYON SOKAT DOLGOZOTT, MÁR REGGEL HATKOR BENT VOLT, ÉS NEM RITKÁN MÉG HAJNALBAN IS JÖTT TŐLE EMAIL, HOGY MILYEN FELADATOK VANNAK. EGYRE KIMERÜLTEBB ÉS INGERÜLTEBB LETT”

– mesélte egy bírósági vezető. Szerinte Handó túl gyorsan túl sok változást akart egy merev, nehezen alakítható szervezetben. Arról beszélt, hogy 2012 végére lett érezhető, hogy egyre inkább magára marad. A nehézkes indulásba az is belejátszhatott, hogy Handó nem sokkal OBH-elnöki kinevezése előtt, 2011 elején pályázott a Fővárosi Bíróság elnöki posztjára, de nem kapott támogatást. Többek szerint az ebből fakadó sértettsége is akadályozta, hogy jól működjön együtt például a fővárosi bírákkal.

Közben egyre apróbb ügyekben is szükségét érezte, hogy elmondja a véleményét. Több forrásunk idézett fel olyan esetet, amikor az OBH elnöke ellátogatott egy-egy vidéki bíróság épületébe, és hangsúlyosan jelezte, hogy nem tetszenek neki bizonyos képek a falon, egy virág vagy esetleg egy függöny színe.

„FOLYTON AZON MENT A VICCELŐDÉS, HOGY AZ OBH ÁLTAL SZERVEZETT VEZETŐI KÉPZÉSEKEN GONDOLATOLVASÁST KELLENE TANÍTANI, ANNYIRA KISZÁMÍTHATATLANOK LETTEK A REAKCIÓI”

– mondta egyik informátorunk.

Arról is több igazságügyi dolgozó számolt be a 444-nek, hogy Handó egyre nagyobb hangsúlyt fektetett rá, hogy a különböző felkeresett bíróságokon megköszönjék neki és az OBH-nak a különböző fejlesztéseket, és szóvá tette, ha úgy érezte, hogy nem köszöntek meg neki eléggé valamit. A dolog odáig fajult, hogy a bírósági legendárium szerint volt olyan összbírói értekezlet, ahol a résztvevők előre leosztották maguk között, hogy ki, miért fog köszönetet mondani Handó Tündének, hogy biztos ne legyen baj. Hogy a hála megfelelő kifejezése mennyire fontos volt Handónak, az ebből a 2016-os pályázati meghallgatásról szóló cikkünkből is kiderül, akkor azt vetette újra és újra a megjelent bíró szemére, hogy az nem hangsúlyozta eléggé, mennyi szépet és jót tett a bírákért az OBH.

Coelhót plagizálta, törvényszéki elnök lett belőle

Magyarországon a legmagasabb szinteket érintő politikai korrupciós bűncselekmények rendszerint nem jutnak túl az ügyészségen, bíróság elé nem kerül iylen ügy. Ezzel együtt a politika számára egy sor témában, például választási vagy gazdasági ügyekben továbbra is kiemelten fontos, hogyan döntenek a bíróságok, amelyek a mai napig korlátot jelenthetnek a Fidesz és a kormány hatalmának. A jogállam utolsó védvonalairól szól a bíróságokért folytatott csata című videónkban éppen azt mutattuk be, hogy Magyarországon hagyományosan a bírósági vezetők kinevezésén keresztül jelenik meg a politikai befolyás az igazságszolgáltatásban. Éppen ezért a bíróságok függetlensége szempontjából kiemelten fontos, hogy a bírósági vezetői pályázatokat átláthatóan módon, minden szabályt betartva bírálják el.

A magyar igazságszolgáltatást érintő hazai és külföldi kritikák legtöbbször arra vonatkoznak, hogy Handó Tünde túl gyakran érvénytelenít vezetői pályázatokat. A leginkább támogatott jelölt helyett a hozzá lojális pályázót bízza meg.

A legsúlyosabb esett 2018-ban történt a Fővárosi Törvényszéken. Az ország egyik legfontosabb bíróságát a Handóval korábban jó viszonyt ápoló Fazekas Sándor vezette, legtöbb forrásunk szerint jó szakmai színvonalon. Fazekas viszonya viszont az évek során megromlott Handóval, így hiába indult, hogy elnökként újrázhasson, és hiába kapta meg a bírói kar támogatását is, Handó egymás után két alkalommal is eredménytelennek nyilvánította a Fővárosi Törvényszék vezetésére kiírt pályázatot. Ezek után az OBH elnöke Polgárné Vida Juditot bízta meg egy évre a törvényszék vezetésével, pedig neki éppen ennek a bíróságnak az elnökhelyettességéről kellett megalázó körülmények között lemondania 2013-ban, miután kiderült, hogy Paulo Coelhótól plagizált mondatokat a Kisbíró című szakmai lapban.

Vida kinevezésének története – leszámítva a Coelho-plágiumot – egyáltalán nem egyedi, Handó Tünde OBH-elnöki működése alatt rendszeresen előfordult, hogy pályázatok érvénytelenítésével nevezett ki bírósági vezetőket.

„Meghirdetnek egy vezetői pályázatot, elindulnak rajta többen, van egy véleménynyilvánító szavazás, aztán ezt Handó érvénytelennek nyilvánítja, és esetleg megbíz valaki fél-egy évre a feladat ellátásával, akár olyat is, aki el sem indult. Olyan helyzet jöhet létre, hogy egy év múlva, a következő pályázaton már csak az indul el, akit megbízottként kiemelt. (...) Aki azt érzi, hogy más kegyelméből, és nem a saját szakmai teljesítménye alapján lett vezető, ott nagyobb a veszélye annak, hogy ő is önkényes döntéseket hoz, vagy úgy gondolja, hogy ki kell találnia a felsőbb elvárásokat”

– így mesélt a 444-nek a kialakult helyzetről Szepesházi Péter bíró 2017-ben, ő később le is mondott, elhagyta a bírói kart.

Handó összerúgja a port a Fidesszel

A bírósági rendszer átalakításakor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) mellett a parlament az Országos Bíró Tanács (OBT) nevű szervezetet is létrehozta. Ennek a bírákból álló, bírák által titkos szavazáson választott szervezetnek a feladata, hogy ellenőrizze az OBH elnöke, Handó Tünde a munkáját. Handó mandátuma 9, az őt ellenőrző OBT tagjaié 6 évre szól.

A 2012-ben megválasztott első Országos Bírói Tanács – eleinte legalábbis – nem sok vizet zavart.

„MÉG NEM TUDJUK MI LESZ AZ OBT ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN, HANDÓ ELNÖK ASSZONY MÉG NEM KÜLDTE EL”

– forrásaink szerint ezt a mondatot idézgették döbbenten az OBT-tagok környezetében, miután a pletykák szerint az az OBH-elnököt ellenőrző testület napirendjét is az OBH-ban készítették elő. Az OBH és az OBT viszonya 2017-re némileg megváltozott.

2016 nyarán az igazságügyi minisztérium szűk körben elkezdte köröztetni a különbíróságok létrehozásáról szóló kormányzati terveket. Ide került volna egy sor politikai érzékeny ügy, és az új álláshelyeket részben a közigazgatásból, minisztériumokból és kormányhivatalokból akarták feltölteni, ahol már évek óta működött a fideszes kontraszelekció. A különbíróságos terveket az OBH-nak is megküldték, Handó Tündéék pedig élesen kritizálták a Fidesz javaslatát. Ezt a húzást a kormány környékén egyáltalán nem vették jó néven, Handó 2021-ig tartó mandátuma és atombiztosnak gondolt pozíciója inogni kezdett.

Sokak szerint ez a politikai turbulencia is szerepet játszott abban, hogy mandátumuk vége felé az első OBT tagjai is elkezdték komolyabban venni a feladatukat, és ellenőrizni például Handó kinevezési gyakorlatát. Az biztos, hogy 2017-re már a nyilvánosság elé is sok minden kikerült a bíróságon zajló konfliktusokból, pedig korábban ilyesmire nem nagyon volt példa.

• A várva várt reformok elmaradása,
• a más területekhez képest szerény fizetésemelés,
• Handó vezetői stílusa és az ebből adódó személyes konfliktusok,
• a különbíróságok körüli politikai balhé
• valamint a vezetői pályázat egyre gyakoribbá váló érvénytelenítése miatt

Handó Tünde kritikusai egyre komolyabb támogatást szereztek, az első OBT mandátuma pedig 2017 végén lejárt, és új választások következtek.

Amikor kiderült, kik nyertek, elvitették a bekészített lazacos szendvicset

„SZÓ SEM VOLT HANDÓ TÜNDE LEVÁLTÁSÁRÓL, VAGY BÁRMI HASONLÓRÓL. MI MIND AZT HITTÜK, HOGY VISSZA LEHET TÉRÍTENI A TÖRVÉNYES ÚTRA, CSAK JELEZNI KELL, HOGY ELSZALADTAK A DOLGOK”

– így emlékezett vissza a 2018-as OBT-választás körüli időszakra egy vezető bíró. Több forrásunk is úgy emlékezett, hogy a legnagyobb bírói érdekvédelmi szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) környékén kezdődtek beszélgetések arról, hogy milyen módon lehetne kezelni a kialakult konfliktusokat, és rábírni Handót, hogy változtasson bizonyos ügyekben, legfőképp a törvénytelennek gondolt kinevezési gyakorlatán.

Többek szerint Handó meg volt győződve róla, hogy a 2018-as, új OBT is hasonlóan konfliktuskerülő lesz, mint az előző. A választás több résztvevője is úgy emlékezett, hogy pezsgő és lazacos szendvics is be volt készítve a Magyar Igazságügyi Akadémián, ahol a szavazást rendezték, hogy annak végeztével méltó módon ünnepelhessen az új, az OBH elnökével szót értő testület.

Hogy a dolog Handó számára nem fog simán alakulni, az mindjárt a választás legelején kiderült. Elsőként Darák Péter, a Kúria elnöke kapott szót, és arról beszélt, hogy önálló gondolkodású, határozott embereket kellene az OBT-be választani, hogy a testület Handóval egyenrangú tényezővé válhasson, és meg tudja jeleníteni a bírói kar függetlenségét. A bírák óvatos és kimért világában ez sokak szerint forradalmi felhívásnak számított.

Az egymást követő szavazásokon végképp egyértelművé vált, hogy Handó kritikusai hatékonyan szervezték magukat, közülük sokan bejutottak a tanácsba, az OBH-elnöknek kedves jelöltek közül pedig volt, aki megalázóan kevés szavazatot kapott. Az OBH elnökének a korábbinál szigorúbb ellenőrzését óhajtó bírák összeállítottak maguknak egy listát a kritikus jelöltekről a szavazásokhoz, és van olyan bíró, aki emlékként a mai napig megőrizte azt a néhány centiméteres, általános iskolai puskára emlékeztető papírdarabot.

Több forrásunk is arról beszélt, hogy a Handó Tünde számára súlyos vereséggel végződő választás után elvitték az előre bekészített pezsgőt és lazacot, még mielőtt ahhoz bárki hozzányúlhatott volna.

Leszámolás kezdődik a bíróságokon

Az új OBT több körben vizsgálta, majd később törvénytelennek nyilvánította Handó Tünde kinevezési gyakorlatát, és az is hamar kiderült, hogy az OBH elnökével nem lesz könnyű együttműködniük, ha érdemben ellenőrizni akarják a munkáját.

Április közepén, néhány hónappal a választás után több, Handóhoz lojálisnak gondolt tag is lemondott az OBT-ből, sokak szerint éppen az OBH nyomására, erről is szó esik a bíróságok helyzetét bemutató nyári videónkban. Az OBH elnöke ezután lényegében nem volt hajlandó együttműködni az őt ellenőrizni hivatott testülettel.

A belső ellenzékhez sorolt bírák ellen fegyelmi eljárásokat kezdeményeztek, illetve kiadták a bírósági vezetőknek, hogy találjanak általuk elkövetett törvénysértéseket. 2018 őszén, amikor a lemondott OBT tagok helyére újakat akartak választani, meghamisíthatták egy szavazás eredményét. 2019 elején személyes adataik kiszivárogtatásával 51 bíróra próbáltak nyomást gyakorolni.

Miután az OBT 2019 májusáig nyolc alkalommal jelezte, hogy törvénysértőnek gondolja Handó kinevezési gyakorlatát, és az OBH elnöke ezekre a jelzésekre érdemben nem reagált, az országgyűlésnél kezdeményezték Handó Tünde elmozdítását, ezt viszont a parlament fideszes többsége nem szavazta meg.

A Fidesz kétharmados győzelme után Handó Rogán Antal hangján szólal meg

Az új, kritikusabb OBT megválasztásán kívül még egy fontos tényező befolyásolta a bíróságok és Handó Tünde helyzetét 2018-ban: a tavaszi országgyűlési választásokon újra kétharmados többséget szerzett a Fidesz. Ennek azonnal látható hatása lett.

Május végén, egy hónappal a választások után, a Fidesz arról tartott sajtótájékoztatót, hogy a Soros-hálózat benyomult a bíróságokra, másnap pedig az OBH Rogán Antal hangján adott ki közleményt oktatásnak vagy kutatásnak álcázott befolyásolási kísérletekről. Handókék azt írták, hogy

„AZ ELMÚLT ÉVEK ÁLTALÁNOS TAPASZTALATA AZT MUTATTA MEG, HOGY EGYES SZEMÉLYEK VAGY SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE – AKÁR AZ OKTATÁSON KERESZTÜL – AZ ÁLTALUK PREFERÁLT VILÁGNÉZET ÉS JOGÉRTELMEZÉS BÍRÁKRA ERŐLTETÉSÉT IS CÉLOZHATJA”.

A kormánymédia név szerint listázta azokat a bírákat, akik a Nyílt Társadalom Intézet vagy a Helsinki Bizottság szakmai rendezvényein vettek részt, poltikai elfogultsággal vádolva őket.

Handó véleménye a kormány különbíróságos terveiről is nagyot változott a Fidesz kétharmados győzelme után. Míg 2016-ban kritizálta a javaslatot, addig 2018 nyarán nem csak hogy jó ötletnek tartotta, de egyenes hazaárulónak nevezte azokat a bírákat, akikről feltételezte, hogy nem értenek egyet a kormány terveivel.

Mikor az EP-választás után a Fidesz visszalépett a különbíróságok bevezetésétől, Handó elkészített egy javaslatcsomagot, ami lényegében az őt ellenőrző, ma elsősorban a kritikusaiból álló Országos Bíró Tanácsot higítaná felé. Ezzel kapcsolatban viszont Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón azt mondta, hogy egy betűt sem szeretnének változtatni a meglévő szabályokon, ezzel gyakorlatilag lesöpörve Handó javaslatát. Ez azért különösen érdekes, mert az OBH elnöke pár hete egyfajta nemzeti konzultációt indított a bíróságokon, a feltett kérdésekkel pedig pont a korábban elbukott törvényjavaslatát igyekezett volna alátámasztatni.

Alkotmánybírót csinálnának Handóból

Handó Tünde kilencéves mandátuma hivatalosan 2020 végéig tart, de idén már több körben is hallani lehetett róla, hogy a kormány szívesen venné, ha korábban távozna a pozíciójából. Forrásaink szerint konkrétan Stumpf István megüresedett alkotmánybírósági helyét ajánlgatják neki.

Több párhuzamos, egymással részben összefüggő oka is lehet annak, ha a kormány Handó Tünde nélkül képzeli el a magyar igazságszolgáltatás jövőjét.

• Handó és az OBT háborúja több mint egy éve zajlik a nyilvánosság előtt, ebben az OBH elnöke nem tudott látványos győzelmet elérni, miközben a folyamatos csatározás miatt állandóan napirenden vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos ügyek, amiket a Fidesz aligha akar exponálni.
• A konfliktusok egy része ráadásul személyes, bárki váltaná Handót az OBH élén, az biztos könnyebben együtt tudnak működni az OBT-vel, mint ő.
• Mint a cikk elején is utaltunk rá, a nemzetközi kritikák középpontjában is Handó személyes döntései, például a bírósági vezetői pályázatok sorozatos érvénytelenítése áll. Ha lemondana, és más lépne a helyébe, az a magyar kormányt a mostaninál kedvezőbb helyzetbe hozná a 7-es cikkely szerinti eljárásban, hiszen nyugodtan mondhatnák, hogy a magyar igazságüggyel kapcsolatos kritikák már nem aktuálisak, megoldódott a helyzet.
• A folyamatos és látványos csatározások mellett ráadásul Handónak azt sem sikerült elérnie, amit a Fidesz kezdettől szeretett volna, hogy a politikának nagyobb befolyása legyen a bíróságokon.

Áder János köztársasági elnök szeptember végén nevezte ki Répássy Árpádot (Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő unokatestvérét) az OBH elnökhelyettesének. Répássyt a szervezetben Handó emberének tartják, akinek vannak fideszes kapcsolatai is, így nem lenne elképzelhetetlen, hogy ő váltsa Handót a szervezet élén, ha az OBH jelenlegi elnöke elfogadja a számára melegen tartott alkotmánybírósági posztot.

(A cikk megjelenése előtt több alkalommal kerestük Handó Tündét, témákat is küldtünk az Országos Bírósági Hivatalnak, de azt a választ kaptuk, hogy hivatali elfoglaltsága miatt nincs ideje az interjúra.)