BALMIX - Nemcsak a megyei jogú városokban szerepelt a vártnál jobban az ellenzék

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava

Tágabb körben is jól teljesített az ellenzéki összefogás, összesen 35 tízezer fősnél nagyobb települést is „vittek el”.

A huszonhárom megyei jogú város közül tízben nyert az ellenzék, tizenháromban pedig kormánypárti a polgármester – az arány ráadásul az ellenzék javára billen a képviselő-testületek összetételének tükrében. Szolnokon, Nagykanizsán és Szekszárdon ugyanis hiába győzött fideszes polgármester, a képviselő-testületben kisebbségbe szorultak a kormánypárti erők. Vagyis, ha úgy tetszik, fordult a kocka tizenhárom-tízre. Ha eddig minden előterjesztés úgy ment át az önkormányzaton, mint kés a vajon, most épp az ellenkezőjét tapasztalják majd a városvezetők: az a minimum, hogy egyeztetniük kell az eddig gyakorlatilag levegőnek nézett ellenzéki képviselőkkel. Szalay Ferenc, Szolnok kormánypárti polgármestere első nyilatkozatában sietett is leszögezni, hogy számára ez a helyzet nem új, 1998 és 2002 között már megtapasztalta ugyanezt, bár – s ezt már mi tesszük hozzá –, azt a politika légkört a maival össze sem lehet hasonlítani.

Nemcsak a megyei jogú városok között, hanem tágabb körben is jól teljesített az ellenzéki összefogás. A tízezer fősnél nagyobb településeken 2014-ben a Fidesz-KDNP 72 városban adott polgármestert, az idén már csak 64-ben győztek jelöltjei. Az ellenzék olyan nagyobb városokban tudta átvenni a hatalmat, mint Jászberény, Baja, Szentendre, Szigetszentmiklós vagy Vác, és összesen – az öt évvel ezelőtti 32 helyett – már 35 településen dolgozhat a jövőben ellenzéki pártok támogatta városvezető. A függetlenek is jobban szerepeltek, mint fél évtizede, 18 településen pártoktól független polgármester irányíthat majd, köztük négy 20 ezresnél nagyobb városban, Cegléden, Hajdúszoboszlón, Dunaharasztiban és Hatvanban – utóbbit éppen a Fidesz-KDNP-től sikerült elhódítani. A 20 ezer fősnél nagyobb városokban – 32 ilyen akad – nemcsak a függetlenek, de az ellenzéki pártok alkotta szövetségek is jól szerepeltek, hiszen a 2014-es 21:8-as kormánypárti-ellenzéki arányt vasárnap 15:13-ra módosították.

– A 20 ezresnél kisebb városokban már kevésbé számítanak a pártok, sokkal inkább az egyénre szavaznak az emberek, emiatt minél kisebb egy település, annál kevésbé volt valószínű a változás. Az viszont egyértelműnek tűnik, ahol a korábbi kormánypárti városvezetőt legyőzte az ellenzék, ott valójában nem ők nyertek, hanem a Fidesz-KDNP veszített, azaz a kormánypártoknak el kell gondolkodniuk az eredményen – vélekedett Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A valamivel több mint tízezer lakosával Nagyatád Somogyban nagy településnek számít, azaz érvényesül a pártpolitika, ám ezt felül tudják írni a személyes kapcsolatok, az azonosulás lehetősége.

– Amióta a Fidesz-KDNP hatalomra került, tudatosan mindenütt ugyanazzal a központi, marketingszerű kampánnyal dolgoztak – állította Ormai István, Nagyatád civil egyesület színeiben sorozatban hetedszer megválasztott polgármestere. – Ugyanazokat a virtuális üzeneteket tartalmazó sablonszlogeneket használják mindenütt az országban, ám kiderült, a választók egy jelentős része már jobban hisz a valóság bizonyosságának.

Megmutathatják az alternatív Magyarországot

Noha most még tart a „választási öröm”, hamarosan már bizonyítania kell az ellenzéknek, ez pedig még abban a tíz megyei jogú városban sem lesz könnyű, ahol polgármestert adnak és kényelmes többséggel rendelkeznek. Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a most hatalomra került nagyvárosi ellenzéki vezetők megnyilvánulásait eddig más lehetőségek híján leginkább az „anti-kormányista, anti-Orbánista” attitűd jellemezte, most azonban terük nyílik a tartalmi cselekvésre, s valóban megmutathatják, milyen lehet egy alternatív Magyarország, miként tudnak vezetni egy várost, s ezzel akár azt is, hogy miként tudnának vezetni egy országot.

Egerben ilyen alternatíva lehet például az elektronikus népszavazás intézménye, amelyet – mint Mirkóczki Ádám, az összefogás nyertes polgármestere lapunknak elmondta – az elsők között akarnak bevezetni, hogy minden fontos kérdésben közvetlenül is kikérjék a helyi polgárok véleményét. Az egriek újra felszólalhatnak majd a testületi üléseken, és újra lesz polgármesteri fogadóóra, ahol az ügyes-bajos dolgaikat közvetlenül elmondhatják – ezeket a demokratikus vívmányokat a fideszes városvezetés korábban mind eltörölte.

Pécsen az ellenzéki Mindenki Pécsért Egyesület színeiben megválasztott polgármester, Péterffy Attila legelső dolga lesz, hogy megismerje, a pécsi önkormányzat miért halmozott fel 10-15 milliárd forint adósságot 2015 és 2017 között. Az eredményt nyilvánosságra is hozná – erről ugyanis a korábbi, kormánypárti városvezetés nem tájékoztatta a lakosságot. Ugyancsak sürgős feladatnak érzi, hogy tárgyalást kezdeményezzen a város és a megye rendőri vezetőivel, a helyiek ugyanis a kampány során sokat panaszkodtak a rossz közbiztonságra és az erre nem megfelelően reagáló rendőrségre. Amit az egyik kereskedelmi tévé riportere és a jobbikos önkormányzati képviselő is megtapasztalt: vasárnap Meszesen – amikor egy vélt-valós választási csalást akartak leleplezni – megtámadták és bántalmazták őket. Ugyanitt vasárnap délután lapunk fotósát is atrocitások érték.

Veres Pál, miskolci új ellenzéki polgármestere már „békés” politikai megközelítésével is ízelítőt ad az alternatív Magyarországból: – Nem készülünk csoportos létszámépítésre, és nem tervezünk megtorlást, ez amúgy sem az én stílusom. A mindennapi életnek menni kell, anélkül, hogy megdöccenne a szekér, s ehhez szakemberekre van szükség. A kulcspozíciókban persze bizalmi emberek kellenek, de ez már amúgy is a politikai kultúra része.

Az új városvezető hangsúlyozta azt is, hogy amikor összefogásról beszél, akkor azt mindenkire érti: – Bár kényelmes többségünk van a képviselő-testületben, szép számmal vannak testületi tagok a kormányoldalról is. Velük is szükségesnek látom a folyamatos egyeztetést azért, hogy a város ügyei rendben menjenek. (Népszava)