Nyomtatás

 2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, ez a folyamat továbbra sem tetőzött, még 2017-ben is minimális növekedés volt tapasztalható – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent anyagából. Az utóbbi két évben minden más statisztika azt mutatta, hogy megállt és stagnálni kezdett az elvándorlás, sőt a Brexit miatt az Egyesült Királyságban csökkent is a magyarok száma.

Egymillió magyart vesztettünk már el

2007 és 2016 között évente átlagosan 70 ezer magyar vándorolt el az OECD-országokba – derül ki a szervezet most megjelent International Migration Outlook című kiadványából. Ehhez a 700 ezer emberhez jött még 2017-ben további 86 ezer, ami minimális emelkedést jelentett az előző évhez képest.

HA EHHEZ HOZZÁVESSZÜK A 2004-2006 KÖZÖTTI IDŐSZAKOT ÉS CSAK ÁTLAGOS KIVÁNDORLÁSI HAJLANDÓSÁGGAL SZÁMOLUNK, ILLETVE HASONLÓ BECSLÉST TESZÜNK 2018-RA IS, AKKOR NEM TÚLZÁS AZT ÁLLÍTANI, HOGY AZ EU-CSATLAKOZÁSUNK ÓTA ELTELT 15 ÉVBEN EGYMILLIÓ MAGYAR PRÓBÁLHATOTT SZERENCSÉT KÜLFÖLDÖN.

Persze azt nehéz megbecsülni, hányan vannak ebből az egymillió emberből jelenleg külföldön, hiszen a visszavándorlás mérése talán még bizonytalanabb. Részben azért, mert ha a statisztikákban meg is jelenik, hogy például egy magyar állampolgár elköltözött Németországból, az ebből nem következik egyenesen, hogy haza is tért, választhatott másik célországot is.

A kivándorlás mérése egyébként nem csak itthon, hanem külföldön is nehézkes, főleg az Európai Unión belül, hiszen a munkaerő szabad áramlásával semmilyen regisztráció nem szükséges ahhoz, hogy valaki másik tagállamban vállaljon munkát. Nem véletlen, hogy eddig az Eurostat sem publikálta 2018-as átfogó számait, csak az egyes tagállamok statisztikái ismertek.

Akkor most megállt a magyarok elvándorlása vagy nem?

Az OECD 2017-re minimális növekedést regisztrált a magyar elvándorlásban az előző évhez képest, így 86 ezer magyar ment szerintük a többi tagállamba a 2016-os 85 ezer után. Mindez azért érdekes, mert idén tavasszal egymásnak ellentmondó adatok jelentek meg arról, eljött-e a fordulat a kivándorlásban, kevesebben mennek-e el, mint ahányan visszatérnek.

PERSZE A MOST KÖZÖLT OECD-ADATOK NEM CÁFOLJÁK, HANEM MEGERŐSÍTIK AZ EDDIG GONDOLT TENDENCIÁKAT, HISZEN 2017-RE STAGNÁLÁST, VAGY MINIMÁLIS NÖVEKEDÉST BECSÜLTÜNK EDDIG IS, A FORDULAT A TAVALYI ÉVVEL KAPCSOLATBAN VETŐDÖTT FEL.

A KSH 2018-as statisztikája szerint ugyanis 20 ezer korábban elvándorolt magyar térhetett haza, miközben a friss kivándorlás csak 18 150 fő volt. Ez a két szám persze biztosan magasabb, legfeljebb a nagyságrendeket tudja jelezni, hiszen a statisztikai hivatal csak azokat tudja számításba venni kivándorlóként, akik itthon hivatalosan bejelentik, hogy külföldre költöznek. Erre elvileg mindenkit kötelez a törvény, de a gyakorlatban a legtöbben valószínűleg nem teszik meg, hiszen Nyugat-Európában szabadon vállalhatnak munkát.

Az is jelezheti a statisztika pontatlanságát, hogy saját adatai szerint a német statisztikai hivatal (Destatis) 2018-ban 28 ezer magyart regisztrált első alkalommal az országban, miközben 24 ezren távoztak. Vagyis csak Németországban több magyar jelent meg újonnan, mint amennyi a KSH szerint a teljes kivándorlás volt. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a másik nagy felvevő országban, Ausztriában is 5600-zal nőtt a regisztrált magyar állampolgárok száma 2017-hez képest.

Ennek ellenére azért gondoljuk, hogy nagyságrendileg helytállók lehetnek a KSH által tapasztalt folyamatok, mert az Egyesült Királyságból több mint húszezer magyar „tűnt el” egyik évről a másikra. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint a 2017-es 98 ezerről 77 ezerre csökkent a magyar állampolgárok száma. Bár ezt a számot mi évek óta alulbecsültnek tartjuk, a csökkenő tendencia reális lehet részben a Brexit miatt.

A fenti ellentmondásra az lehetne megoldás, ha a Németországban és Ausztriában regisztrált magyarok nem itthonról mentek volna el, hanem mondjuk az Egyesült Királyságból. Az azonban részben a nyelvi különbségek miatt nem tűnik realitásnak, hogy tízezrével költözzenek át magyarok német nyelvterületre.

Vagyis a Nagy-Britanniában tapasztalt jelentős csökkenés kompenzálhatta a másik két nagy fogadó országban élő magyarok számának további emelkedését. Így az utóbbi két évben valóban látszik egy pozitív tendencia, ami stagnálást vagy akár kismértékű csökkenést eredményezett a külföldön élők számában.

Akkor most hány magyar él Nyugat-Európában? Melyik számnak higgyünk?

A Portfolio az utóbbi években következetesen a nyugat-európai uniós tagállamokra szűkítette becsléseit a külföldön élő magyarok számával kapcsolatban. Ráadásul ennek a populációnak is a legnagyobb része három országban koncentrálódik, Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság nagyjából 90 százalékot képvisel.

A három ország statisztikai hivatalainak 2018-as adatai alapján 380 ezer magyar élt ezekben az államokban. Ehhez jön még hozzá néhány kisebb, de jelentős célország, ahol tízezer körül lehet a magyarok száma (Olaszország, Hollandia, Írország, Franciaország, Belgium, Svédország), így a hivatalos adatok nagyjából 450-500 ezres magyar populációt mutathatnának, ha lennének az Eurostatnak ilyen hivatalos számai.

Mi azonban évek óta következetesen ahhoz tartjuk magunkat, hogy a brit statisztika nem reális, legalább százezerrel több lehet a tényleges adat. Tavaly egyébként a budapesti brit nagykövetség is életszerűnek nevezte a 250 ezres becslésünket 2017-re.

ÍGY MOST A PORTFOLIO BECSLÉSEI SZERINT 600 EZER MAGYAR ÉLHET NYUGAT-EURÓPÁBAN, TAVALY EBBEN KIS CSÖKKENÉS LEHETETT A 2017-ES 610 EZERRŐL, VAGYIS AKÁR POZITÍV FORDULATRÓL IS BESZÉLHETÜNK, KÉRDÉS, HOGY EZ MENNYIRE LESZ MAJD TARTÓS.

 

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Beke Károly 2019-09-20  portfolio.hu