NEM SOK EZ EGY KICSIT?

Ahogy arról már mi is írtunk, több ízben is, Magyarországon rengeteg a betöltetlen fogászati, és a gyermek- és iskolafogászati körzet, ahol a lakosoknak nincs körzeti fogorvosuk. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2019. augusztusi adata szerint

272 betöltetlen és 15 megszűnt alapellátó fogorvosi praxis van, amely körzetekhez 835911 ellátandó lakos tartozik.

Vagyis ennyi embernek nincs körzeti fogorvosa. A tartósan betöltetlen praxisok közül ráadásul a legtöbb az ország legszegényebb régióiban található, ahol az emberek nem engedhetik meg maguknak a magánellátást. És ez csak az egyik – bár kétségkívül a legfájdalmasabb – problémája az ágazatnak.

Nem véletlen, hogy az alapellátáshoz tartozó fogorvosok szeptember 2-től 13-ig figyelemfelhívó akciót tartanak (nem az első alkalommal), hogy újfent jelezzék, sürgős megoldásokra van szükség. Korábban megírtuk, hogy országszerte több mint ezer állami praxisban dolgozó fogorvos csatlakozott a kezdeményezéshez – lett is belőle feszültség, például Tatabányán, ahol a városvezetés levélben fenyegette meg azokat a városi fogorvosokat, akik jelezték részvételüket a rendhagyó sztrájkban,

sőt, utasította a fogorvosokat, hogy a rendelőkből távolítsák el azokat a tájékoztató anyagokat, amelyek az akció okait, a fogorvosok panaszait taglalják.

Hogy melyek is ezek a panaszok, azt a fogorvosok már az Emberi Erőforrások Minisztériumának is összefoglalták:

• Az Egészségbiztosítás által kifizetett térítési díjak, a jelenlegi pont – forint értékek, nem fedezik a kezelések költségeit.
• A jelenlegi finanszírozás nem teszi lehetővé a rendelők hosszú távú, kiszámítható, biztonságos működését. Számos helyen emiatt nehéz megoldani a helyettesítést szabadság, betegség esetén, vagy a gyermekvállalás időszakában. Gondot jelent a gépek, berendezések javítása, karbantartása, új eszközök beszerzése.
• 2020-as költségvetésből kiszámítható, hogy a Kormány egy lakos fogászati ellátására 3366 Ft-ot biztosít évente, ez az összeg 2019-ben is ugyanennyi volt. Ez az összeg nem elegendő.
• Az elégtelen finanszírozás miatt nagyon sok a betöltetlen fogászati, és a gyermek- és iskolafogászati körzet, ahol a lakosoknak nincs körzeti fogorvosuk. A NEAK 2019. augusztusi adata szerint 272 betöltetlen és 15 megszűnt alapellátó fogorvosi praxis van, amely körzetekhez 835911 ellátandó lakos tartozik.
• A fogászati alapellátásban tapasztalható elégtelen finanszírozás akár a körzeti orvosok finanszírozásával összehasonlítva, akár a kialakulóban lévő bérfeszültségek nyomán is igazolható, mivel a fogászati alapellátás finanszírozása nem teszi lehetővé sem a szakdolgozói, sem az orvosi bértáblázatokban szereplő bérezések biztosítását.

A figyelemfelhívó akció célja a fentebb felsorolt problémák miatt többek közt elérni azt, hogy egy új, gazdasági számításokon alapuló finanszírozási rendszer lépjen életbe.

Emellett a szakemberek kérik, hogy a kormány duplázza meg a bázisfinanszírozást, a teljesítményfinanszírozást és a rezsitámogatást, továbbá fogászati ellátásra a lakosonkénti 3366 forint helyett 7000 forintot biztosítson a költségvetésben, és a továbbiakban is garantálja „a valós költségeknek megfelelő finanszírozást”.

Amennyiben pedig a kormánynak „nincs szándéka vagy lehetősége a fogászati finanszírozást a hiányzó résszel kiegészíteni, akkor vezesse be a fogászatban a co-payment rendszert!” – fogalmaznak a fogorvosok az Emminek küldött tájékoztatójukban (co-payment rendszernek nevezik a közfinanszírozott egészségügyi termékek illetve szolgáltatások igénybevételéért az igénybevevő által fizetett, fix összegű díjat, ilyen lett volna a járóbeteg ellátásban a vizitdíj – a szerk.)

Amire mindenkinek érdemes lesz figyelnie: a figyelemfelhívó akció idején a fogorvosi rendelőkben rendelési idő alatt csak az akut panasszal jelentkező páciensek sürgősségi ellátása történik majd.

Ilyenkor persze óhatatlanul megindul a vita, hogy az alapellátásban milyen minőségű szolgáltatáshoz juthatnak a páciensek – csakhogy azt is érdemes figyelembe venni, hogy amennyiben az egészségügyi kormányzat valóban orvosolni igyekezne a meglévő, sokak által jelzett problémákat, akkor úgy a szolgáltatás minősége, mint a mennyisége (vagyis hogy hány körzeti fogorvos van), javulhatna.

Erre azonban az elmúlt években a kormány még csak kísérletet sem tett valójában, miközben százezrek maradnak alapellátás nélkül, a magánfogászati árak pedig sokuk számára megfizethetetlenek (vagy akár csak a távolság miatt nem is elérhetőek). Nem véletlen, hogy a fogorvosok az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött levelükben is jelzik:

„A figyelemfelhívó akció széles társadalmi rétegek érdekképviseletét jelenti.”