Már az osztrák sajtó is úgy tálalja, hogy az Orbán család is érdekelt a Fertő tó körüli, 75 millió eurós állami beruházásban. Ráhel, a kormányfő lánya mellett a vő, Tiborcz István szintén felsejlik a háttérben.
Hoppon maradt, aki strandolni szeretett volna idén nyáron a Fertő tónál. Drótkerítéssel zárták el a partot a látogatók és a fürdőzők elől. A területen 75 millió eurós állami gigaberuházást terveznek, az előkészítési szakasszal, fakivágással és nádirtással már végeztek, a játszóteret is letarolták, a munka március óta mégis áll. Az építkezésre hirdetett pályázatot februárban indokolás nélkül visszavonták, új közbeszerzést azóta sem írtak ki. Az okokról a soproni városvezetés és a magyar kormány is hallgat.
„Úgy látszik, a magyar környezetvédők sem tudnak többet a Fertőrákoson formálódó megaprojektről”
– vonták le a következtetést a Fertő osztrák hívei, önkormányzati képviselők, tartományi zöldek képviselői és környezetvédők. Augusztus elején, Fertőmeggyesen tárgyaltak, ott derült ki, hogy 136 hektáron 880 férőhelyes parkolót, buszállomást, vitorláskikötőt, százágyas, négycsillagos szállodát, motelt, sport- és ökolétesítményt, kempinget tervez a magyar állam építeni.
Az osztrák szakértők szerint csak a parkoló méretéből kiindulva a nyári szezonban naponta nyolcezer járművel is növekedhet a forgalom. „Ezért – számolt be a bécsi Kurier – nem tartják elfogadhatónak a magyar kormány által az osztrák féllel közölt álláspontot, miszerint osztrák vizeket nem zavaró, kizárólag magyar vállalkozásról van szó. Ez az állítás már csak azért sem igaz, mert osztrák tulajdonú hajóstársaság, a Drescher és étterem, a Walter Eselböck által üzemeltetett Haus im See is érintett a változtatásokban.” A beruházásra hivatkozva az ő működési engedélyüket is egyoldalúan felmondták a magyar hatóságok.
„Legfőképpen a magyar fél elzárkózását kifogásoljuk”– idézte a meinbezirk.at portál a Fertő-táj Világörökség Egyesületet, amely szerint sem a bécsi kancellári hivatal, sem a burgenlandi önkormányzat természetvédelmi tanácsosa, Astrid Eisenkopf megkeresésére nem érkezett a magyar hatóságoktól válasz.
A teljes Fertő – azaz az osztrák és a magyar vízterület együtt – része az UNESCO világörökségének, Ausztria ezért sem fogadja el azt a közlést, hogy a tó magyar oldalán már egyoldalúan elvégezték az ennek védelmére vonatkozó vizsgálatokat. Az egyesület elnöke, Erwin Preiner szerint osztrák részről nem kifogásolható a magyar területen végzett fejlesztés, de
„azt kérjük a magyar féltől, hogy nyílt kártyákkal játsszon, s bennünket egyenlő partnerként kezeljen”.
| Még zöld |
|
„Megegyeztünk abban, hogy a jövőben közösen lépünk fel mind az osztrák, mind a magyar oldalon az aránytalan, észszerűtlen fejlesztésekkel szemben” – mondta Major Gyula, a Fertő Tó Barátai mozgalom vezetője a HVG-nek. A burgenlandi és a magyar zöldeknek ugyanis nem csak a fertőrákosi program miatt fáj a fejük, Regina Petrik osztrák képviselő szerint „az osztrák vízparton is aranyláz tört ki, a helyzet drámai. Weiden am Seeben 28 lakásos park épült kertekkel, parkolóhelyekkel, Oggauban villák emelkednek. A nagy szállodák egyáltalán nem illenek a helyi építési kultúrához, a vízpartnak mindenki számára nyitva kell állnia.” A magyar beruházással kapcsolatosan a jogorvoslati lehetőségek határideje lejárt. Változtatást elérni csak államközi kapcsolatokon és nemzetközi szervezetek bevonásával lehet. Jelenleg ennek a lehetőségét keresik. Egyebek közt abba próbálnak kapaszkodni, hogy néhány évvel ezelőtt már készült a tájra vonatkozó arculati tanulmány, amely megőrzendő értékként kezeli a tó magyar oldalán, a hatvanas években épült, nádfedeles cölöpházakat, míg a legfrissebb látványterveken ezek már nem szerepelnek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a mozgalom képviselői szerint az ezekre a cölöpépítményekre kötött, korábban 99 éves bérleti szerződéseket határozatlan idejűre módosították. Hogy mi lesz a sorsuk, nem tudni, katasztrófa-, és természetvédelmi kérdéseket kell állítólag még tisztázni. Kárpáti Béla, a fejlesztésekért felelős Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője, helyi KDNP-alelnök július 23-án az osztrák ORF-nek mindenesetre fenyegetően úgy nyilatkozott a cölöpházakról, hogy „fogy körülöttük a levegő”. Kétségtelen, a cölöpházakat fel akarják számolni, bár döntés még nincs, a tulajdonosokkal nem állnak szóba, a leveleikre nem válaszolnak. A 21 cölöpházból 10 vállalatok, hivatalok tulajdonában van, ezeket üdülőként használták. A tervekből az nem derül ki, hogy milyen lehetőséget kapnának kárpótlásul ezeknek az intézményeknek a dolgozói. Hasonlóan bizonytalan a helyzetük a hajózási cégeknek is: az engedélyük tíz évre szól ugyan, de nem tudni, mi lesz a sorsuk a beruházás után. Télen már kitiltották őket a tóról, majd ideiglenesen, augusztus 31-éig visszamehettek. Azt nem tudják, hogy szeptembertől mi lesz, előrendeléseket nem tudnak felvenni. |
A meinbezirk.at úgy értesült, hogy szeptemberben tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettek, és a magyarok a már elkészült hatástanulmányokat megmutatják az osztrákoknak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park területén fekvő Fertő tó és környéke ugyanis nemcsak a világörökség, de a fokozott védettséget jelentő Natura 2000 természetvédelmi terület része is.
Azt, hogy a beruházás milyen hatással lesz a világörökségi területre, jelenleg nem lehet megítélni. Regina Petrik, az osztrák Zöldek tartományi szóvivője azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy az aránytalan építkezés miatt visszavonják a világörökségi elismerést.
A Fertő tó közelében élők közül nem találkoztunk olyannal, aki vitatta volna, hogy kell a fejlesztés, hiszen a környék 40-50 évvel ezelőtti állapotokat idéz. A régió fejlesztését évtizedeken át az is gátolta, hogy az a Magyarországot a világ boldogabbik felétől elválasztó szögesdrót „lyukas szakaszaként” a nehezen ellenőrizhető határszakaszok közé tartozott.
Már 2015-ben született átfogó elképzelés arról, mit kellene kezdeni a tóval és környékével, ám ezt tavaly – nem sokkal az után, hogy Orbán Viktor a Modern városok program első állomáshelyeként Sopronba érkezett, és ott milliárdos fejlesztésekre tett ígéretet a térségben – felül-, pontosabban teljesen átírták, új irányt szabva a fejlesztéseknek. Akkor döntötték el, hogy több mint ötezer négyzetméteren kétszintes üdülőket, vendéglátóhelyeket, százszobás szállodát, gigakikötőt és az osztrákokét is lepipáló vízi parkot, strandot alakítanak ki.
Míg a 2015-ös tervet az Európai Unió támogatásával finanszírozták volna, az újabbat teljes egészében a magyar adófizetők állják. 2019 márciusában kormányhatározatban mondták ki, hogy 23 milliárd 260 millió forintot lehet a Fertő tóra költeni. A 2015-ös, a megyei önkormányzat által készített tervben még 7 milliárd 930 millió forint szerepelt.
A költségek meglódulása, és az, hogy az ötletgazdák mertek még nagyobbat álmodni, aligha független attól, hogy a kormány az idegenforgalmat két éve stratégiailag kiemelkedően fontos ágazattá minősítette, ahol ezt követően fénysebességgel vetették meg a lábukat a NER oligarchái. A fejlesztések élére pedig az a Magyar Turisztikai Ügynökség állt, amelynél jelentős befolyással bír a kormányfő lánya. Orbán Ráhel a helyi híradások szerint többször is feltűnt a térségben.
Februárban a Kurier című bécsi napilap, majd júliusban a tulajdonában lévő, kelet-ausztriai ügyekkel foglalkozó SchauTV már egyenesen úgy tálalta, hogy a Fertő tavi beruházásban az Orbán család is érdekelt.
Civilek és helyi ellenzéki képviselők attól tartanak, hiába állami a terv, s így voltaképp az adófizetők a látványberuházás építtetői, a haszon magánzsebekbe vándorolhat, részint a kivitelezésben, s később pedig a működtetésben részt vevő, Fidesz-közeli vállalkozásokon keresztül. Sopront és környékét már ma is a győri milliárdos, Paár Attila felségterületeként emlegetik, akinek a cége, a West Hungária Bau annak idején átvette a kormányfő vejétől, Tiborcz Istvántól az OLAF szerint előre lezsírozott közvilágítási tendereken folyamatosan taroló Elios céget. Tiborcz a WHB Ingatlan Kft.-ben rövid időre tulajdonosként, saját névvel is megjelent.
Paárék cégének helyi beágyazottságát mutatja az is, hogy ők hozhatják tető alá Sopronban 2020 nyarára azt a 15 milliárd forintért építhető városi uszodát, amely nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas lesz, így referenciának sem utolsó.
„Nem is modernizációról, hanem mondénizációról van szó”
– írta hétvégi számában a Der Standard, arra utalva, hogy a 2021-re elkészíteni tervezett korszerűsítést vélhetően az Orbán Ráhel – Tiborcz István házaspárhoz kötődő szervezetek, cégek irányítják. A szerző, Wolfgang Weisgram arról is ír, hogy a tavat nemcsak a túlzott beépítés veszélye fenyegeti (amihez persze az osztrák fél nagyban hozzájárult, amikor a saját oldalán kezdett hasonló beruházásokba), hanem az is, hogy a tó elmocsarasodik, kiszárad. Azt pedig már a Megyei Mérnöki Kamara írásba is adta korábban az önkormányzatnak, hogy „a víz-, a szennyvízelvezetés tervezése, alapossága megkérdőjelezhető”. Gondok lehetnek a vízmélységgel, az iszappal, akár a komolyabb hajózási forgalom is bizonytalan, dacára a nagyívű fejlesztési terveknek és az erre szánt tízmilliárdoknak.
Nemrégiben civil aláírásgyűjtés is indult, hogy a felújítás az UNESCO elvárásainak megfelelően, a természeti értékeket figyelembe vevő, arányos és észszerű keretek közt folyjék. Jakál Adrienn, az egyik szervező a HVG-nek azt mondta, akciójukkal arra akarják felhívni a városvezetés figyelmét, hogy
„az itt élők nem luxusszállodát akarnak, hanem nyugodt strandot”,
ami nemcsak az ellenzék, de a Fidesz szavazóinak is egyaránt fontos. A kormánysajtóban mindenesetre feltűnően megnőtt a látványterveket népszerűsítő nyilatkozatok száma az ország legnagyobb turisztikai beruházásáról. A propaganda úgy tálalja, hogy a helyiek most kapják vissza a Fertő tavat. A területre mint senki földjére hivatkoznak, amiből hamarosan családbarát övezet lesz.
