Hadházy Ákos beváltotta, amit ígérgetett, kedden beballagott az ügyészségre, és feljelentette az ORFK-t a Microsoft-botrányban játszott szerepe miatt. Szép dolog, de ha már erre volt módja időt szakítani, tehetett volna még egy kanyart, nem került volna az már semmibe.

Elmenni a rendőrségre, és feljelenteni náluk az ügyészséget vagy egyenest a legfőbb ügyészt. Hogy miért, az elég nyilvánvaló, benne van az Alaptörvényben, 29. cikk. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

Ha tehát az a benyomásunk támad, hogy az ügyészség a bűncselekmények tekintélyes hányadát nem üldözi, más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben föl nem lép stb., akkor minden bizonnyal helyénvaló, ha gyanúnkkal a bűncselekmények megakadályozása és felderítése céljával létrehozott állami szervhez fordulunk.

Egyébiránt a Btk.-ban is találhatni ide vágó olvasnivalót, amilyen például a bűnpártolásról szóló 282. § vagy a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztásáról szóló háromszázadik. Valójában a leghelyesebb lett volna egy füst alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is feljelenteni, valamint a teljes magyar közigazgatást, ugyanis az amerikai nyomozók szerint ebben az ügyben sáros úgyszólván mindenki, akire a hatalom aranyló fényének egyetlen sugaracskája vetül. Szörnyű leírnunk, de a jenkik attól se riadtak vissza, hogy a nemzeti vőnek és fivérének, a nemzeti barátnak, a nemzeti öcskös sporttársának, sőt kormányzó urunknak a nevét is a szájukra vegyék, evvel is igazolván, hogy őnekik immár semmi se szent.

Amerikában ennek az ügynek folytatása nem várható, ugyanis a Microsoft hajlandó volt hatalmas összegű bírságot fizetni annak jeleként, hogy szánja-bánja mindazon gazságokat, melyeket a magyar, szaúdi, thai és török piacon elkövetett. Ebből a magyar szelet önmagában is több mint hétmilliárd forintnak felel meg, más kérdés, hogy ez a Microsoftnak annyi, mint nyájas olvasónknak egy pohár csapvíz, vagy annál is kevesebb.

.......................................................................................................................................................................................................

Tisztelt Olvasó!

Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.

Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (SMS-sel, bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.