Nyomtatás

 

Évente majdnem 1,5 millió forint jut egy lakosra az ország leggazdagabb járásában, míg a legszegényebb településeknek helyet adó Csengeri járásban mindössze évi 620 ezer forintból kell beérniük az ott lakóknak. Ez majdnem 2,5-szeres különbség. Legutóbbi cikkünkben már bemutattuk az ország legelmaradottabb településeit, most a 10 leggazdagabb járást vesszük górcső alá – írja a Pénzcentrum.

Ahogy azt, "Ezek az ország legszegényebb települései: ennyiből nyomorognak a családok" c. cikkünkben megírtuk, hatalmas a szórás bérek tekintetében Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint hiába jár 350 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, kereseti tizedek alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére (sokszor bőven) elmarad ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.

A társadalmi csoportok erőteljes jövedelmi polarizációját több kutatásban is aggasztónak tartják. Egyértelműen nyomon követhető ugyanis az a folyamat, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, addig a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya növekszik a népességen belül.

A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten alig több mint 1 millió 240 ezer forintból gazdálkodhatnak a lakosok, ezzel szemben az Észak-Alföldön fejenként mindössze évi 881,6 ezerből kell boldogulni.

Az eltérés azonban ennél is durvább, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vizsgáljuk a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek".

Hozzávetőlegesen 2-2,5-szer magasabb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem a "luxustelepüléseken, mint a legszegényebb járásokban.

A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét.

A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, míg a legszegényebb területeken bőven 10 százalék feletti a munkanélküliségi mutató. Sőt, akad olyan járás (Gönci járás) is, ahol majdnem eléri a 15 százalékot a munkanélküliségi ráta. De nézzük, hol és átlagban mennyi pénzből élnek manapság a leginkább jómódú magyar családok.

  1. Paksi járás
  1. Veszprémi járás
  1. Gödöllői járás
  1. Pilisvörösvári járás
  1. Érdi járás
  1. Móri járás
  1. Székesfehérvári járás
  1. Győri járás
  1. Dunakeszi járás
  1. Budakeszi járás

Forrás: Pénzcentrum

 

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

SZAKSZERVEZETEK 2019-07-19  SZAKSZERVEZETEK