A Kúria június 20-i döntése nyomán, amelyet e legfelsőbb bírói fórum az Európai Bíróság döntése miatt hozott meg, a 24.hu értesülése szerint ma már pert nyert egy adós pénzintézetével szemben, mivel az a szerződéskötéskor nem tájékoztatta megfelelően az árfolyamváltozás kockázatáról.
„Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahitel-szerződést hétfőn a Fővárosi Ítélőtábla, mert a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást az adósnak arról, hogy az árfolyamváltozás jelentősen növelheti a tartozását és a törlesztőrészletek összegét” – értesült a 24.hu.
Ezt az ítéletet a Kúria múlt heti döntése tette lehetővé. A Kúria Konzultációs Testülete ugyanis még áprilisban kimondta, hogy amennyiben a bankok bizonyíthatóan nem tájékoztatták kellőképpen a devizahiteles ügyfeleiket a hitelkonstrukciók árfolyamkockázatáról, a megkötött szerződések érvényüket veszíthetik. A testület múlt héten szerdán tárgyalt arról, hogy ezekben az esetekben a nem megfelelő tájékoztatásnak milyen jogkövetkezményei is lehetnek a hitelszerződésekre.
A Kúria június 20-án közzétett közleménye szerint a Konzultációs Testület arra jutott, hogy a hitelszerződéseket ebben az esetben sem kell érvényteleníteni, viszont lehetőség nyílik a bíróságok számára, hogy az adósoknak kedvező módosításokat vigyenek be a kérdéses szerződésekbe.
(Jogi zsargonban ez lépésről lépésre úgy néz ki, hogy érvénytelenítik a problémás szerződést, majd kiküszöbölik belőle az érdeksérelmet, aztán újra érvényesítik.)
A bíróságok számára nem kötelező érvényű, de irányadó állásfoglalás két módot határoz meg a hitelesek kárára történt érdeksérelem kiküszöbölésére:
- az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat (BUBOR) szerződéskötés-kori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni;
- másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja, miközben változatlanul hagyja a szerződésben rögzített kamatmértéket a forintosítási fordulónapig. Annak meghatározása, hogy a fogyasztó milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles (maximált árfolyam), bírói mérlegelés tárgya a konkrét szerződés alapján, szükség esetén szakértő bevonásával.
A bíróság a most hétfői ügyben pedig már ez alapján járt el, mert a mostani ügyben a bíróság a 24.hu cikke szerint úgy ítélte meg, „a kölcsönt adó pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást, mert a szerződésből az adós számára nem derült ki, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.”
Az adós képviseletét ellátó Bihari Krisztina ügyvéd a 24.hu-nak azt nyilatkozta, az eljárás a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódik, a bíróságnak az ítélőtábla utasítása után ügyfele érdekeit szem előtt tartva kell meghatároznia a felek közötti elszámolás menetét.
Bihari a lapnak elmondta, ez alapján a pénzintézetnek a Kúria által előírt (fent idézet) kétféle módon is ki kell számolnia az adós fennmaradó tartozását. Ha ez alapján egyáltalán van még tartozása az ügyfelének.
