Az ítélet a devizahitelesek számára azért kulcsfontosságú, mert az adós éppen a legnagyobb terhet jelentő árfolyamváltozás okozta költségektől vagy azok legnagyobb részétől szabadul meg.
Meghatározó körülmény, hogy az euróalapú jelzáloghitel-szerződésről a Fővárosi Ítélőtábla a Kúria devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testülete által április 10-én és június 20-án tett ajánlások alapján hozott ítéletet.
A bíróság ezek alapján előbb érvénytelenné nyilvánította a szerződést, ugyanis a kölcsönt nyújtó pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást, mert a szerződésből az adós számára nem derült ki, hogy
az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.
A bíróság ezután a június 20-i kúriai ajánlás alapján pedig arról is határozott, hogy mi legyen az eljárás további menete. Az adós képviseletét ellátó Bihari Krisztina ügyvéd lapunknak elmondta, hogy az eljárás a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódik, ezt a bíróságot utasította az ítélőtábla arra, hogy ügyfele érdekeit szem előtt tartva határozza meg a felek közötti elszámolás menetét.
Mint mondta, ez alapján a pénzintézetnek a Kúria által előírt kétféle módon is ki kell számolnia az adós fennmaradó tartozását. Ha ez alapján egyáltalán van még tartozása az ügyfelének – tette hozzá.
Az ítélet rámutat, hogy a két megoldás közül a kedvezőbbet kell az adósok számára biztosítani.
A Kúria a múlt héten az elszámolás tekintetében két lehetőséget vázolt fel:
- Az egyik megoldás szerint az adós teljes mértékben mentesül az árfolyamkockázat alól, aminek következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kölcsön összegét a ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.
- A másik lehetséges mód, hogy a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja. Az adóst ez esetben az árfolyamváltozás 20 százaléka terheli az Európai Unió irányelve alapján, 80 százalékot pedig a bank kénytelen viselni.
Kiemelt képünkön: Devizahitel-károsultakat képviselő tüntetők vonulnak a Kúria épületétől a Képviselői Irodaházhoz 2013 júniusában. Fotó: Kovács Attila / MTI
