Budapest Roma - 
Ajánlás a budapesti főpolgármester-jelölteknek a roma integráció ügyében.

A magyarországi roma emancipációs mozgalom kiindulópontja és centruma Budapest volt és az ma is. Ebből következően mindaz, ami Budapesten történik, annak országos mintaadó hatása van. Egyrészt, mert Budapest Magyarország pulzusa és szíve (gazdasági, pénzügyi lehetőségeit illetően a leggazdagabb és egyben a legfejletteb város), másrészt, mert – a fentiekből következően ¬– e városnak voltak és vannak a legszélesebb szellemi, anyagi erőforrásai, innovációs potenciálja.

I.

Budapestnek, bár kiemelt a jelentősége az elmúlt 40 évben is roma ügyekben, tény, hogy az elmúlt 9 évben e témakörben jelentős veszteségeket szenvedtünk el. 
Rövid áttekintés a teljesség igénye nélkül:
Az elmúlt 10 évben Budapesten elveszítettük a roma mozgalom korábbi civil vívmányait is, mint pl.:
1. a roma lapkiadást, megszűntek a roma szervezetek által kiadott lapok (Amaro Drom, Phralipe), 
2. 2 db roma középiskolát (SZERSA, Európai Roma Szakgimnázium),
3. a civil jogvédő irodákat (Roma Polgárjogi Alapítvány, NEKI),
4. kerületi roma tanodákat (Józsefvárosi Tanoda, Roma Szolgálat)
5. a fővárosi roma ösztöndíj alapot, 
6. a fővárpsi roma gyermeküdülőt,
7. 3 nagy roma kulturális fesztivált, (Athe Sam, Romajális, Tavaszköszöntő Fesztivál)
8. a Rádió C-t, 
9. a Roma Holokauszt Emlékházat,
10. 2 roma közösségi házat (Nefelejcs u. 39 és Tavaszmező utca 6.)
11. mintegy 10 cigány ifjúsági klubot, 
12. mintegy 15-20 hagyományőrző-folklór együttest és közösséget. 
Ezek mindegyike a fővárosban működött, ezért közös veszteségünk. Vesztesége a roma közösségeknek is és vesztesége Budapestnek is.
Budapesten működött az 1980-as évek elejétől a Nagyidai Sztojka Fardi Cigány Módszertani Bázis a XIX. Kerületben, majd ennek lett utódja a XV. kerületben a CSZMMK a cigány szociális es művelődési módszertani központ, amely sokáig az egyetlen roma intézmény volt, és amely a romamozgalom számára fontos szakmai központ volt, hiszen kreatív, innovatív, a roma közösségek problémáira reflektáló, igényeihez illeszkedő módszereket, gyakorlatoka dolgozott ki, honosított meg, ezekkel párhuzamosan pedig új erőforrásokat teremtett.
Ezt az intézményt Zsigó Jenő 3 évtizeden keresztül vezette, és irányítása alatt vette fel a Romano Kher-Cigány Ház nevet. 
1. A 2010 előtti fővárosi vezetése úgy határozott, hogy a Romano Kher-Cigány Házat átalakítják FROKK-á azaz Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központtá. Az ily módon átalakított intézmény vezetésére új szereplőket neveztek ki. Az intézmény kiüresedett, gyakorlatilag nem tölti be a szerepét, nem látja el vállalt feladatait, illetve a helyi politikai csatározások áldozatává vált. Gyakorlatilag egyetlen roma politikai klikk irányítja és magas színvonalon dolgozó szakemberek helyett, szívességi és kölcsönösségi alapon roma politikusok alkalmazásának terepe. 
Szükséges a FROKK függetlenítése a pártpolitikától és a politikai kifizetőhely szereptől. Azokban a kerületekben, ahol nagy számú roma közösség él, jöjjenek létre politikai befolyástól mentes, szigorúan szakmai alapon működő tagintézmények, és ezen intézményeket azonos szakmai standardok, az adott közösség igényeihez illeszkedő program alapján kell működjenek művészeti és kulturális területen, teret adva a kulturális önszerveződésnek és a különböző alkotói műhelyeknek.

2. Korábban létezett a Fővárosi Roma Ösztöndíj Alap, amelyet a Romano Kher osztott el a fővárosban élő és tanuló tehetséges roma gyerekek 
támogatásaként, amely jelentősen hozzájárult a roma fiatalok érettségi és diploma szerzéséhez. Talán nem kell külön bizonygatnunk, hogy ennek visszaállítása közös, rövid és hosszútávú társadalmi érdekünk.

3. Szintén a Romano Kher működtette a Roma Gyermeküdülőt előbb Balatonszemesen majd Fonyódon, amely évtizedekig jelentett egyedüli lehetőséget a roma gyermekek ingyenes, nyári üdültetésére. A táborokban fontos pedagógiai tevékenységek folytak, amelyek, még ha játékos formában is, de jelentős mértékben járultak a gyermekek ismereteinek bűvöléséhez, tehetségének kibontakoztatásához, valamint az identitásuk erősítéséhez. A gyermek táborok mellett, családi, nyugdíjas és roma képzőművész csoportok is táboroztak itt turnusonként.

Megszüntették az ingyenességét, a fővárosi roma közösség szolgálata és fejlesztése ma már nem célja, legfeljebb frázis- és papírszinten, de egyszerűen elérhetetlenné vált a szegény státuszú roma közösségek számára. Érthető módon szeretnénk ezt újra a közösség szolgálatába állítani.

4. Az ösztöndíj és táborozási programra épült rá a Fővárosi Roma Klub Mozgalom és a Folklór Mozgalom, mindkettő jelentős identitáserősítő és kultúraápoló, -mentő hatással bírt, továbbá közösségeket teremtett, ahonnan sok ma is a roma közösségek emancipációjáért dolgozó aktivista, majd szakember termelődött ki. Sajnos e mozgalmak szakmai és anyagi háttértámogató bázis nélkül elsorvadtak. Mindez minimális erőforrásokkal újrateremthető. 
II.
1. Budapesten működött főváros és vonzáskörzete frekvencián a Rádió C is amely nagysikerű volt a roma közösségekben, azonban 2010 előtt szintén elveszítettük, mert helytelenül az alapító nem-romák egy a versenykörülmények között megélni és megállni képes nonprofit közösségi rádió koncepciójával dolgoztak, csakhogy a reklámok nem jöttek. A helyes az lett volna ha fővárosi önkormányzati nemzetiségi-közszolgálati rádióként működik. Vissza kellene kapjuk, fővárosi költségvetési soron üzemeltetve.

2. Roma Holokauszt emlékezete szerény reprezentációhoz jutott a Holokauszt Központban, ennek önálló intézményesítésére tett kísérletet a Roma Polgári Tömörülés, amely Csepelen a saját tulajdonában álló egykori lakóingatlanból alakított ki Roma Holokauszt Emlékházat. Ennek azonban a működtetése pályázatokra alapozva nem volt hosszútávon fenntartható és sajnos megszűnt. De nem kell hosszan ecsetelnünk, hogy mennyire fontos volna a Roma Holokauszt Emlékezetének önálló fővárosi költségvetési soron szereplő állandó intézményt és kiállító teret teremteni, az elismerés és egyenlő tisztelet jegyében.

3. Budapest volt a kiindulási pontja a Roma Tanoda Mozgalomnak is, amely arra vállalkozott, hogy közösségépítéssel új pedagógiai módszereken, tanítási gyakorlatokon alapuló egyéni készségfejlesztéssel és szakmai programokkal járuljon hozzá a roma gyerekek általános és középiskolai sikerességének elősegítéséhez és a hátránycsökkentéshez. Ezen tanodák a pályázati verseny szorításában létrejöttek, vegetáltak, megszűntek, miközben jelentőségük és teljesítményük mintaadó volt az ország egészének. Szükséges e kezdeményezések újra indítása a romák által magas arányban lakott kerületrészekben, a főváros anyagi támogatásával és szerepvállalásával.

4. Fővárosi Roma Civil Alap:
Égetően hiányzik egy Fővárosi Roma Civil Alap, amely a főváros területén lévő vagy létrejövő roma civil kezdeményezéseknek nyújtana pályázati rendszerben anyagi támogatást programok és produktumok létrehozásához, üzemeltetéséhez a tehetségesgondozás, a kulturális és művészeti produktumok, közösségfejlesztés, szabadidő és sport, anyanyelv ápolás, és vallási aktivitások területein.
III.

1. Roma Közalkalmazotti Reprezentáció:
A Fővárosi Önkormányzat mint nagyfoglalkoztató szükséges, hogy úttörő legyen a romák foglalkoztatása tekintetében is, ezért önálló cél, hogy a fővárosi önkormányzat minden intézményében dolgozzanak roma munkavállalók is. Ugyanilyen legitim cél, hogy a fővárosi illetőségű és hatáskörű intézmények szintén célul tűzzék ki a roma munkavállalók tudatos bebocsátását és alkalmazását mint munkaügyi központ, kórházak, tűzoltóság, BKV, stb.
2. Fővárosi Esélyegyenlőségi Program:
Szintén szükséges a Fővárosi Önkormányzat Esélyegyenlősségi Programjának üres lózungokat tartalmazó dokumentumának felülvizsgálata a fővárosi roma önkormányzatok és roma civil szervezetek bevonásával, tartalommal való megtöltése, konkrét intézkedésekkel, felelősökkel, határidőkkel és a hozzárendelt forrásokkal való ellátása, az azokban megfogalmazott célkitűzések elérésének rendszeres időközönkénti monitorozása, amennyiben szükséges a célkitűzések korrigálása. 
3. Fővárosi Roma Technikum és Nemzetiségi Kollégium:

Budapesten az elmúlt években 2 roma középiskola is megszűnt politikai okokból. Ez azonban jelentős veszteség a roma közösség számára, kiváltkép annak ismeretében, hogy az iskola elhagyó roma fiatalok aránya 2/3-ra emelkedett. Ez egy példátlanul rossz tendencia, amit meg kell törni. Ebben kiemelkedő szerepe lehet egy, a szakképesítést és érettségiszerzést egyaránt lehetővé tevő intézmény, mint a technikum.

A nemzetiségi kollégium pedig abban nyújthat kiemelkedőt, hogy a vidékről a fővárosba érkező, nem-roma intézményekben tanuló diákoknak tud biztos hátországot, szállást, szolgáltatásokat és nemzetiségi identitást nyújtani.

4. Romaversitas Alapítvány

A Romaversitas Alapítvány olyan, korábban felsőoktatásban, ma már a középiskolákban tanuló roma diákokat komplex szolgáltatásokkal segítő szervezet, amely szemben az állam által alapított szakkollégiumokkal, méltánytalan módon nem részesül sem EU-s, sem állami forrásokból. Ezen intézmény megtartása és megerősítése elvárható és méltó vállalás volna, a fővárostól.

5. Roma Referensi Hálózat:

Roma Referensi Hálózat létrehozását javasoljuk a fővárosban, a kerületi önkormányzatokban és a munkaügyi intézményekben annak érdekében, hogy a többség – kisebbség közötti kapcsolat, információ áramlás és együttműködések erősödjenek, hogy a roma emberek, közösségek, szervezetek hozzáférése javuljon. Erre néhány budapesti kerületben már kiváló példák vannak.

IV.

1. Az elismerés politikája:
Ma Magyarországon a roma embereket és közösségeket közismerten súlyos sztereotípiák és igazságtalan bánásmód, gyakorta méltánytalan politikai kommunikáció és közbeszéd veszik körbe.
Igy minden mást megelőzően, a legfontosabb célkitűzés a romákat emberi, állampolgári létükből fakadóan megillető elismerés és tisztelet kivívása és biztosítása, mert - legyen bármilyen nemes egy szakmai célkitűzés – az nagyrészt kudarcra van ítélve, ha annak egy megbélyegző, megfélemlítő, hátrányokat okozó és fenntartó ellenséges társadalmi környezetben, közhangulatban kell megvalósulnia.
Ez az elismerés, egyenlő bánásmód és tisztelet nem csak egyénenként illeti meg a roma embereket is, hanem közösségi szinten is. Ezért fontos, hogy a főpolgármester-jelöltek, fővárosi politikusok – tartozzanak bármilyen oldalhoz- határozottan lépjenek fel a romákat sértő politikai, társadalmi megnyilvánulásokkal szemben, a gyűlölet politikákkal szemben és a direkt és szalonrasszizmussal szemben egyaránt. Mi, romák ugyanezt javasoljuk minden más -nemi, vallási, szexuális, szociális- kissebség esetében is, mert különbözőségeink mellett is együtt vagyunk a honfitársi közösség.

2. Fellépés a kiszorítás, elüldözés politikák ellen:
A társadalom legszegényebb tagjainak, csoportjainak elüldözése, egy adott földrajzi terület etnikai viszonyainak erőszakos megváltoztatása, azaz a kiszorítási és elüldözési politikák nem pusztán vidéki jelenség vagy gyakorlat, amint azt sokan gondolnánk, hanem a fővárosi kerületek módszere is. Az elmúlt évtizedekben több kerület is - függetlenül az adott önkormányzat vezetésének politikai hovatartozásától - kilakoltatások és „rehabilitációs” programok révén tömegesen távolították el a legszegényebbeket. Különösen erős volt e gyakorlat, ha a legszegényebbek és a romák csoportja átfedte egymást. 
3. Diszkriminációmentes Budapestet: 
Kirekesztő szórakozóhelyek:
Bár a jogszabályok szerint a nyilvános szolgáltatásra nyitva álló helyiségeket bárki igénybe veheti, mégis napi gyakorlat Budapesten, hogy nyilvános szórakozóhelyek megtagadják a roma fiatalok és emberek beengedését. E megalázó és apartheid jellegű gyakorlattal szemben fel kell lépni, a rendeletalkotás és nyomásgyakorlás, jogérvényesítés eszközeivel. E gyakorlat elsődlegesen a roma fiatalokat és embereket alázza és szégyeníti meg, de mérhetetlen szégyennek gondoljuk a kiemelkedő értékekkel rendelkező Budapest szempontjából is. Budapest, az egyetlen világvárosunk nem tűrheti el a rasszizmust!
Közoktatási elkülönítés:
Tisztában vagyunk vele, hogy a főváros korlátozottan érintett a fővárosi közoktatás működtetésében, de egyértelművé kívánjuk tenni, hogy szemben az egyiskolás településekkel, Budapesten semmi - sem térbeli, sem demográfiai jellemzők - nem indokolhatják a gyermekek iskolai elkülönítésének évtizedes és szörnyű gyakorlatát! A budapesti elkülönítés gyakorlata elfogadhatatlan, mint minden más többiskolás település esetében is. Természetesen a nemzetiségi önrendelkezés körébe tartozó iskolákat nem értjük bele az elkülönítő iskolák halmazába.

Roma Politikai Reprezentáció:
Sajnos a fővárosi közgyűlésben a budapesti romák nem rendelkeznek saját képviselővel sem bal, sem jobboldalival. Ugyanilyen sajnálatos, hogy a fővárosi közgyűlés bizottságaiban sem rendelkeznek képviselettel. Úgy véljük e helyzetet orvosolni kell, és a versengő politikai oldalaknak roma jelölteket is kell indítaniuk esélyes helyeken, és a bizottságokban pedig reprezentációhoz és jelenléthez kell juttatni a legnagyobb budapesti nemzetiséget, a cigányságot. 
V.
Összegzés: 
Az elvesztett roma civil kezdeményezések, intézmények, programok olyan szellemi, szakmai innovációk voltak, amelyek jobbá, igazságosabbá tették társadalmunkat és az egyenlőtlenségek mérséklése irányába hatottak. 
A Magyarország sikeressége és a roma emancipáció irányába elkötelezett egyesületünk nevében szorgalmazzuk, hogy a legnagyobb város, Budapest és a fővárosi politikai élet tegyen vállalásokat elvesztett intézményeink visszaadására és egyenjogúságunk maradéktalan biztosítására.

Budapest, 2019. 06. 14.

Setét Jenő
az Idetartozunk Egyesület elnöke