Nem védekeznünk kell, hanem felkészülnünk az új korra - jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi, digitális innovációval foglalkozó miniszteri értekezletén. A félreértések elkerülése végett, nem a kínai gazdasági befolyásnak való kormányzati főhajtásra gondolt itt a magyar külgazdasági és külügyminiszter: felszólalását az MTI szerint úgy folytatta, hatalmas globális változás zajlik a világban és az új technológiák alkalmazása minden nemzetgazdaságban a siker előfeltétele. Fokozottan érvényes ez az olyan kis országokra, amelyeknek nincsenek jelentős természeti kincsei, erőforrásai - tette hozzá.

A kormányok felelősségének hangsúlyozása közben elsődleges feladatként - az Orbán-kormány évtizedes munkájának látszólag gyökeresen ellentmondva - az oktatási rendszerek korszerűsítését említette mind a középiskolákra, mind a felsőoktatásra vonatkozón, hogy a diákok olyan képességek és tudás birtokában legyenek, amellyel versenyképesek lehetnek a munkaerőpiacon. A miniszter megjegyezte, hogy a bonyolultabb tudás révén emelkednek a munkabérek, és ez a folyamat szerinte már zajlik Magyarországon.

Nemrég írtunk róla, a 4,39 millió munkaviszonnyal rendelkező magyar dolgozó 34 százalékának - majdnem másfél millió embernek - nem volt akkora legális jövedelme 2017-ben, ami elérte volna legalább a minimálbér szintjét. Ez a szegénység - mint kiderült Szijjártó Péter francia befektetőket megszólító kiselőadásából - a kormány politikájának szándékolt eredménye, sokak gyanúja pedig a miniszteri gondolatok nyomán ténynek tekinthető: a magyar munkásokat, valamint az idecsábított keleti vendégmunkásokat valóban kilóra adja el a Fidesz. Erről szólt többek közt a tankötelezettség leszállítása 16 évre, a tovább tanulás lehetőségeinek korlátozása, a nyugdíjasok holtig dolgoztatása, a rabszolgatörvény, és az a ki tudja, hány száz, ezer milliárdos adókedvezmény, amiből már két éve is közel száz "stratégiai" cég kapott.

Szijjártó kitért arra is, hogy folyamatosan könnyíteni kell a cégek adóterhét, mert akkor a nagyvállalatok pénzt takaríthatnak meg, abból pedig - szigorúan csak a miniszter naivnak és idealistának tetsző reményei szerint - fejlett, digitális technológiájú beruházásokat eszközölhetnek. A miniszteri reményeknek viszont ellentmondani látszik egy globális trend, mi szerint az extra profitot az utolsó fillérig zsebre teszik, akik megtehetik. Szijjártó minden esetre megjegyezte, a közép-kelet-európai országok jó példával járnak elöl alacsony adóikkal.

A nagyvállalatok közt szétosztott számolatlan közpénz nem csak a német autógyárak érdeklődését keltette fel: francia gyógyszer- és autóipari vállalatok 40 milliárd forintnyi beruházást hoznak Magyarországra a csütörtöki üzleti találkozásokon kötött megállapodások értelmében - nyilatkozta Szijjártó az OECD-értekezletet követő tárgyalások után.

Egy nappal korábban azt jelentette be a miniszter: száz új munkahelyet teremt az indiai tulajdonú Samvardhana Motherson Group (SMG) autóipari beszállító cégcsoport új, ötmilliárd forintos beruházása.

Ma már 6000 német vállalat 300 ezernél is több magyar embernek ad munkát, míg a két ország kereskedelmi forgalma tavaly "minden rekordot megdöntve" meghaladta az 54 milliárd eurót, az idei első két hónapban pedig már 10 milliárd eurónál járt - ismertette.