Ahhoz, hogy kiderüljön, valóban több pénzre van-e szüksége az egészségügyi szolgáltatóknak, egységes módszertan szerint minden kórházat átvilágít a kormány, és megvizsgálja a gyógyintézmények szabályozottságát, problémáit - jelezte a Figyelőnek Nagy Anikó. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára azt is jelezte: a kormány a finn életmódváltási példákat akarja itthon is lemásolni, hiszen ők tíz év alatt jelentősen csökkentették a magas vérnyomás, a stroke és az infarktus miatti halálozások számát és ma a legegészségesebbek közé tartoznak a kontinensen.

A cikk fontosabb információi, üzenetei:

• A magyarok egészségesebb életmódjának elérése érdekében széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetésre bocsátják a Nemzeti népegészségügyi programot, amely még év vége előtt a kormány asztalára kerül.
• A szív- és érrendszeri, a daganatos, a mozgásszervi betegségek mellett a lelki egészség megőrzése és a gyermekek ellátása kerül a fókuszba, ezeken a területeken akar elérni változást az említett program.
• A cél érdekében fontos szerepet szánnak háziorvosok segítségével is terjesztett ingyenes szűrővizsgálatoknak és már 1300 háziorvos csatlakozott is a rendszerhez.
• "Legyen sikk mozogni, energikusnak lenni, egészségesen élni és táplálkozni" - nagyjából így foglalható össze a jövő nemzedékének a fittségét is megalapozó csomag a cikk szerint és hosszasan taglalja azt, hogy mennyire fontos a fiatalok mozgásra szoktatása, illetve a család szabadban, mozgással töltött közös ideje is, illetve a transzzsírok visszaszorítása a táplálkozásban, valamint a népegészségügyi termékadó jövőre további 20%-kal való emelése.
• "A cél nem kisebb, mint annak idején a finneké volt: elejét venni azoknak a betegségeknek, amelyek kialakulásában a helytelen életmód kulcsszerepet játszik", így például a cukorbetegségnek és a keringési problémáknak. A cikk emlékeztet rá, hogy az elmúlt 4 évben 20 ezer lábat kellett itthon eltávolítani, amelyek számát jelentősen csökkenteni lehetett volna életmódváltással, korai felismeréssel, illetve nemzetközi színvonalú érsebészeti centrumokba irányításával. Utóbbiak fejlesztése mellett szívgyógyászati fejlesztések szükségességét is említi a cikk.
• "Az egészségprogramok, a felvilágosítás, a tünetek felismerésének a tudatosítás, valamint a tervezett szolgáltatói változtatások eredményeképpen a jelenleginél lényegesen több életet lehet majd megmenteni" - szögezi le a cikk és emlékeztet a jelentős egészségügyi fejlesztésekre is (vidéki kórházak, Egészséges Budapest program).
• A várakozási időt (amely nem azonos a várólistával) szervezési változtatásokkal, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér további fejlesztésével egy gyorsabb reagálású rendszer segítségével akarják faragni, hogy a páciensek minél kevesebb időt töltsenek el a szakrendelőkben. Most zajlik annak modellezése, hogy hogyan lehet változtatni a nagy igénybevételen: az ellátási terület átrajzolása, a szabad rendelési idők helyének láttatása, a szakemberek átirányítása is része a tervnek. A várakozási idő csökkentése a hálapénz rendszert is képes lesz még jobban visszaszorítani a remények szerint.
• Nagy Anikó az újratermelődő kórházi adósságállomány kapcsán azt hangsúlyozta: kórházanként nagyon változó, hogy miért és hogyan keletkezik ez, így a probléma kezelése sem lehet egységes. A helyzetet az Emmi az intézmények gazdálkodási rendjének felülvizsgálatával akarja majd orvosolni: egységes módszertannal átvilágítanak minden kórházat, megvizsgálják a gyógyintézmények szabályozottságát, feltárják a problémás pontokat.
• Az államtitkár szerint a hatékonyság javítása mellett a nagy egészségügyi centrumokban számolni kell az ellátási szükségletek növekedésével, a költséges eljárásokkal is.