
Fotó: / Németh András Péter
A közszféra létszámleépítését a munkaerőhiány is okozza - állítják a kormányban. Első körben a nyugdíj előtt állók és a határozott idejű szerződéssel rendelkezők kerülhetnek az utcára.
- A múlt héten szóltak, hogy akinek határozott idejű szerződése van és év végén, jövő év elején jár le, kezdjen magának munkát keresni, mert biztosan nem fogják meghosszabbítani
- mondta lapunk munkatársának a Nemzeti Adó és Vámhivatal egyik munkatársa, ők hogyan szembesültek azzal, hogy a kormány valóban komolyan gondolja a közszféra 15-20 százalékos létszámleépítését. Vagyis az illetékesek már azelőtt megtudták a rossz hírt, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múltheti kormányinfón bejelentette: 15-20 százalékos létszámleépítést tervez a kormány a közszférában és a közigazgatásban. Az ok természetesen most is a „közigazgatás modernizálása”, amit eddig a rendszerváltás óta nagyjából minden kormány megígért, de eddig egyiknek sem sikerült, pedig nem egyszer külön államtitkára is volt az ügynek. Bár Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy nem költségvetési szempontok diktálták a kormány döntését és emiatt nem is a fűnyíróelv érvényesül majd az elbocsátásoknál, a leépítésben résztvevő kormányzati vezetőkkel folytatott beszélgetéseink alapján nem feltétlenül ez a tétel érvényesül majd. Sok helyen ugyanis a könnyebb ellenállás irányába próbálnak majd menni, ennek megfelelően tudunk olyan nagy állami cégről, ahol - a cikkünk elején jelzett gyakorlat alapján - az egyik osztály egyetlen jogász-végzettségű munkatársától már biztosan megválnak majd, mert hamarosan lejáró határidejű munkaszerződése van.
Miután a kormányzati létszámstopot már korábban bejelentették, az adott osztályon dolgozók egyelőre nem tudják, ki pótolja majd a kollégájukat.
Inkább a fűnyíróelvre hajaz az a gyakorlat is, amiről egy kormányzati vezető beszélt lapunk munkatársának. Szerinte első körben a nyugdíjazás előtt állókat küldik majd el nyugállományba (valamint ő is említette a határozott idejű szerződéssel rendelkezőket) és az elvileg szabad, de éppen be nem töltött státuszok megszüntetésével is lehet a statisztikát javítani. Kormányzati forrásunk egyébként kerek-perec arról beszélt, hogy „a magyar költségvetés helyzete alapján a közigazgatás működése 15-20 százalékkal felülárazott”, ezért számolnak ekkora arányú leépítéssel, ez pedig tisztán költségvetési szempont. Az illető azonban említett egy másikat is:
„akkora a munkaerőhiány, hogy már nincs máshol utánpótlás, csak a közszférában dolgozók körében. Az lesz a legnagyobb kihívás, hogy ezeknek az embereknek legalább egy részét be tudjuk csatornázni a versenyszférában”
- mondta.
Emellett persze ismét nekifutnak a közigazgatás modernizációjának is, bár erről konkrét terveket még nem hallottunk, csak annyit, hogy a „digitalizáció erősítése” az egyik fő cél.