Nyomtatás

 

Hét év csúszással, várhatóan csak 2021-től lesz lehetőség szociális temetésre. Azért csak várhatóan, mert az Orbán-kormány többször is eltolta már a diszkont, vagyis „csináld magad” végtisztesség lehetőségét, és – a jelek szerint – a 2021-es dátum sem tekinthető kőbe vésettnek. A szociális szempontokkal indokolt, szakmai és erkölcsi bírálatokat egyaránt kiváltó ötletet ugyan a Fidesz sikerként könyvelte el, ám láthatóan a kormány sem hisz benne: már ötször halasztotta el az eredetileg 2014. január elsejére tervezett bevezetést:

Előnyök vs. hátrányok a szociális

temetésnél

Az, hogy az állam szociális temetésnél átvállalja a költségeket, az elhunyt hozzátartozóinál előnyként jelentkezik, ám más szereplők számára többletterhet jelent. Az immár évek óta tartó csúszást valóban indokolhatják tehát objektív szempontok, hiszen az önkormányzatokra jelentős kötelezettségeket ró. A temető fenntartója ugyanis minden köztemetőben – Budapesten a fővárosi önkormányzat által kijelölt Új köztemetőben – köteles például külön parcellát kijelölni a koporsós, illetve urnás szociális temetési helyeknek.

Igény szerint az állam gondoskodna a hamvasztásról is – képünk illusztráció MTI Fotó: Balázs Attila

A szociális parcellában az állam által biztosított sírhely első megváltása – 10, 20 vagy 25 évre – ingyenes. Ugyancsak az állam biztosítja a szociális temetéshez az egyenkoporsót vagy urnát és az egyen sírjelet, továbbá gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról, igény esetén a hamvasztásról is. Ha egészségügyi intézményben hal meg valaki, akkor a kórházra is kötelezettségek hárulnak: ez esetben nekik kell – ahogy a törvény fogalmaz – a holttestet helyreállítva és felöltöztetve átadni, a család nem is láthatja, öltöztetheti fel az elhunytat.

Egy rendes temetésnél a temető munkatársai viszik a koporsót, a szociálisnál a hozzátartozók cipelnék MTI Fotó: Balázs Attila

Eddig az előnyök, de a hozzátartozó számára számos hátránya is lehet a szociális temetésnek. Például a hozzátartozóknak maguknak kell a szociális parcellához eljuttatni a koporsót vagy az urnát, ehhez gépkocsit a temető nem biztosít. Mivel meglehetősen zsúfoltak a temetők, így a szociális parcellákat (amelyeket máris elnevezett a köznyelv szegény- vagy szégyenparcellának) a sírkert távoli végében jelölik ki, így jó messzire kell vinni a koporsót, útközben meg-megállva, esetleg a földre letéve.

A szociális temetés bevezetésnél az ehhez egyáltalán nem értő hozzátartozóra hárul a sír kiásása és visszahantolása is MTI Fotó: Balázs Attila

Ennél a temetkezési formánál a hozzátartozónak vállalnia kell, hogy ő vagy akit felkért, közreműködik az elhunyt temetésre való előkészítésében, így a mosdatásában, felöltöztetésében (kivéve az egészségügyi intézményben történt halálesetet), a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. Márpedig például a sírásás szakértelmet igényel, kétséges ennek szakszerű és biztonságos elvégzése egy laikustól – pláne tűző napon, kánikulában, szakadó esőben, sáros vagy fagyott talajnál.

Morbid ötlet volt, talán nem lesz belőle

semmi

A szociális temetés bevezetésének újabb halasztását az önkormányzatok jelentős része alighanem könnyebbségnek éli meg. De nem csak praktikus szempontok vannak, hanem kegyeleti kérdés is ez. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gémesi György a Zoom.hu kérdésére megjegyezte: reméli, hogy a kormány végleg lemond erről a megoldásról, mert rájött, milyen morbid ötlet volt a szegényeket azzal is megbélyegezni, hogy kötelezik őket hozzátartozójuk eltemetésére.

Gémesi György MTI Fotó: Varga György

Gémesi György – aki maga is polgármester Gödöllőn – azt is mondta: a szociális temetés körüli szakmai, illetve kegyeleti aggályok a sok halasztás ellenére sem oldódtak meg. Ami pedig a temetkezési költségek csökkentésére irányuló szándékot illeti, most is van lehetőség az önkormányzatok többségénél segélyt vagy köztemetést kérni – tette hozzá. A temetkezés áfatartamának csökkentése pedig Gémesi szerinte nem biztos, hogy jó megoldás, mert a korábbi tapasztalatok szerint az áfacsökkentések hatása nem mindig csapódik le végül az embereknél.

Az MSZP az áfacsökkentésben látja a megoldást

Tragikomédiának tartja a szociális temetés körüli huzavonát Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője. A politikus a Zoom.hu kérdésére elmondta: hiába halasztották el a bevezetést többször is, a szabályozás abszurdabbnál abszurdabb helyzeteket hozna. Ide sorolta a szakmai és munkavédelmi szempontokat a sírásásnál, nem beszélve az egész „elhibázott konstrukció embertelenségéről”.

Korózs Lajos MTI Fotó: Soós Lajos

Korózs – aki tavaly ősszel temette el az édesanyját – nagyon jól tudja, hogy mennyire drágák ma a temetések. Azt mondta: azzal együtt, hogy Budapesten drágább a temetkezés, míg vidéken valamivel olcsóbb, általánosságban

egy koporsós temetés aligha áll meg félmillió forint alatt, de az olcsóbb hamvasztásos, urnás sem jön ki kétszázezernél sokkal kevesebből.

A szocialista politikus szerint a kormánynak ezt vissza kellene vonnia, és a temetkezési költségek csökkentése érdekében más megoldással kellene előállnia. Ő maga például évek óta sürgeti, hogy csökkentsék a temetkezési szolgáltatások jelenleg 27 százalékos áfakulcsát 5 százalékra, mert ez gyors és érdemi segítséget jelentene, miközben kiküszöbölné az említett szakmai és kegyeleti aggályokat. Javasolta továbbá a kegyeleti járandóság rendszerének bevezetését, de a kormánypártok ezt a megoldást sem fontolták meg eddig.

A kegyeleti előtakarékosság is megoldás

Abban a kérdésben, hogy a hatályba lépés újabb halasztása vajon beismerése-e annak, hogy az ötlet elhibázott, nem kívánt állást foglalni a Zoom.hu kérdésére az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke, ugyanakkor Horváth József annyit megjegyzett: a jogalkotónak a kötelezettsége, hogy a törvényeket megfelelően előkészítse, ehhez pedig szakmai szervezetük eddig is és a jövőben is minden segítséget megad.

MTI Fotó: Balázs Attila

A temetkezés borsos ára kapcsán az elnök felhívta a figyelmet, hogy ezek az összegek tartalmazzák a temetőüzemeltetés díját, azaz a sírhelydíjat, amely akár évtizedekre ellentételezi az adott sírra jutó megannyi üzemeltetési költséget: a munkaerőét, a közüzemi díjakat, a közbiztonság fenntartásának és az adminisztrációnak a díját, valamint a temető karbantartást, az épületek és utak tisztán tartását.

A költségek csökkentésére több megoldás is kínálkozik, ilyen például az öngondoskodás – hívta fel a figyelmet Horváth József egy talán kevéssé ismert lehetőségre. A fővárosban a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. már 20 éve kínál kegyeleti előtakarékosság szerződést, és egyre több vidéki nagyvárosban is

elérhető ez a megoldás, amellyel elkerülhető, hogy szerettük halála után a hozzátartozóknak egyszeri, nagy összegű kiadása keletkezzen.

Váratlan halálesetnél általában a települési önkormányzat is tud segíteni egyedi támogatással a rászorultakon, ha pedig az elhunytnak nincs hozzátartozója, vagy a hozzátartozó nem tud gondoskodni a temetésről, akkor a települési önkormányzat közköltséges temetés elrendelésével gondoskodik a végtisztességről – sorolta az elnök.

Borítóképünk illusztráció

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Lengyel Tibor 2018-07-30  zoom.hu