Az új egézsségügyi szakvezetés 5 nemzeti egészségprogramon dolgozik, amelyek kezelnék a legsúlyosabb magyarországi népbetegségeket. Az onkológiai intézet elkészítette a Magyar Nemzeti Rákprogramot, ami ijesztő képet fest a jelenről és arról, hogy mi történik, ha nem avatkozik be a kormány.

Másfél hónappal ezelőtt derült fény arra, hogy az EMMI egészségügyi államtitkársága a népbetegségek visszaszorítása érdekében a népegészségügyi cselekvési programhoz kapcsolódóan öt nemzeti egészségprogramot dolgoz ki (ezek a szív- és érrend szeri, a daganatos, a mozgásszervi, illetve a gyermekkori betegségek, valamint a mentális zavarok megelőzését és kiemelt kezelését szolgálják).

A nemzeti rákprogram kidolgozásáért az Országos Onkológiai Intézet volt a felelős, melynek vezetését hagyta ott Kásler Miklós a miniszterségért. A Népszava a napokbanrészleteket közölt a birtokába került dokumentumból, amelyet az intézet néhány hete nyújtott át a tárcának. Ezek szerint az anyag beismeri az elmúlt évek egészségpolitikájának kudarcát, vannak viszont tervek, a plusz forrás azonban még nem látszik. 

A tervekről Kásler Miklós már beszélt az InfoRádió Aréna műsorában. Már itt úgy fogalmazott, hogy elkészült a népegészségügyi program vázának szánt öt nemzeti program. Az öt programot a magyar nemzeti rákkontroll program mintájára alkották meg. Elmondása szerint hamarosan megjelenik az a rendelet, amely előírja azt, hogy az első hely, ahová a beteget tumorgyanú esetén küldeni kell, a megyei kórház lesz, ahol megvan a képalkotó diagnosztika és a szövettan lehetősége is. Hozzátette azt is, hogyha a beteget nem küldik egyik helyről a másikra, és nem kell mindenhol heteket-hónapokat várnia, akkor megvalósítható lenne az, hogy két hét alatt meglegyen a diagnózis. A megyei kórházak többségében a sebészeti beavatkozások és a sugárterápia is megvalósítható. A speciális eseteket a négy regionális centrum, a különleges eseteket az országos intézet végzi - mondta.

A nemzeti rákprogram 104 oldalas dokumentuma kiemeli: nemcsak az unióban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember - évente 32-33 ezer - rákban. Az alábbi ábra mutatja a 100 ezer főre vetített rákhalálozási statisztikát.



Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. A bőrdaganatokat nem számítva a férfiaknál a tüdő-, a nőknél a mellrák a leggyakoribb. Az elmúlt másfél évtizedben a nők között is másfélszerése nőtt a tüdőrákosok száma - írja a lap.

Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. A bőrdaganatokat nem számítva a férfiaknál a tüdő-, a nőknél a mellrák a leggyakoribb. Az elmúlt másfél évtizedben a nők között is másfélszerése nőtt a tüdőrákosok száma - írja a lap.

- figyelmeztet a jelentés. Javítani kell a statisztikai adatgyűjtést is, pedig 18 éve gyűjtik az adatokat a Nemzeti Rákregiszterben.

A dokumentum elsődlegesen a szervezett szűrővizsgálatokban látja a megoldást. Ösztönözni kellene a nők, különösen, hogy a 45 év felettiek minél nagyobb számban vegyenek részt mell-, és méhnyakrák szűréseken - érvelnek.

Mi lesz az ellátórendszerrel?

Azt is megállapítják: a jelenlegi ellátórendszer nem tökéletes. Az Onkológiai Intézet szakemberei azt javasolják: szervezzék újra az ellátórendszert. Daganatos beteget a jövőben csak a feladatra kijelölt centrum kezelhetne.

Az esetekért járó díjakat is emelnék. Ennek költség oldalát nem részletezik azonban, azzal érvelnek ugyanis, hogy ehhez elegendő lehet, ha a most daganatos kezelést elszámoló, ám arra nem kijelölt intézményektől elvonják az ilyen finanszírozást.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Ujvári Sándor