A fizetett túlmunka tervezett megszüntetésével kapcsolatban végre megszólalt a Belügyminisztérium. Mossa kezeit. A törvényhozónak kell mérlegelnie a helyzetet. Ennyi.

Eddig hiába kértük, hivatalos belügyi források nem kívánták kommentálni a túlóra kifizetések januártól tervezett megszűnésének várható következményeiről szóló információkat. Annak ellenére hallgattak, hogy egyre több rendőr számolt be a közösségi médiában arról: az ő munkahelyén

milyen korlátozásokat vezettek be túlóratéren és mivel indokolták a parancsnokaik a döntést.

Hétfőn azonban – a kormány kommunikációs gyakorlatának megfelelően – közleményt adott ki a tárca, amelynek a lényege, hogy mindenki mindent félreért, félremagyaráz, semmi sem úgy van, ahogy a hírekben írják, amúgy pedig majd a törvényhozó módosíthatja a hatályos szabályozást, ami amúgy is csak átmeneti. S mindemellett 7200 fővel nőtt a rendőrség létszáma és a felére csökkent a bűncselekmények száma.

Nem szűnik meg a túlszolgálat! – Ezzel a címmel közölte az Országos Sajtószolgálat a tárca közleményét, ami a nyomaték kedvéért még egyszer leszögezi:

„A hírekkel ellentétben nem szűnik meg a túlszolgálat elrendelésének a lehetősége a rendvédelmi szerveknél”.

Remek, bár ennek nincs hírértéke, hiszen maga az országos rendőrfőkapitány is elismerte a parlamenti bizottsági meghallgatásán, hogy ha megszűnne túlóráztatás, működésképtelenné válna a rendőrség. A pánikot az okozta, hogy a ma hatályos szolgálati törvény alapján a jövőben csak rendkívül kivételes esetekben és csak néhány helyen (például a titkosszolgálatoknál – sic!) lehetne pénzzel megváltani a túlmunkát. Az eddigi gyakorlattal szemben a többség pénz helyett szabadnapot kapna. Erről elsőként a b1.blog.hu számolt be itt, és a Zoom.hu itt és itt.

Később a Belügyminisztérium közleménye emlékeztet rá, hogy három éve lépett hatályba a szolgálati törvény és benne a túlszolgálat átmeneti szabályozása, ami 2018 december 31-ig marad hatályban. A törvény ugyanakkor új életpályamodellt vezetett be, amely 2015. és 2018. december 31. között öt lépcsőben átlagosan a korábbi másfélszeresére emelné a rendvédelemben dolgozók (a rendőrök, a katasztrófavédők és a büntetés-végrehajtási dolgozók) bérét.

„Ez után írták, hogy a bérfejlesztés utolsó ütemének szabályozása – a közlemény szerint – törvénymódosítást igényel, és annak kapcsán a jogalkotók mérlegelhetik az eddig bevezetett szabályozások tartalmát”.

Arról azonban a tárca egy szót sem írt, hogy kezdeményeznek-e ilyen törvénymódosítást? Hogy az elmúlt három évben miért nem tették meg? Vagy hogy ez azt jelenti-e: elfogadták a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának javaslatait, amit levélben küldtek el Pintér Sándor belügyminiszternek, és amire máig nem kaptak választ?