Mit csinált a választások óta, az újabb Fidesz-kétharmadban a parlamenti ellenzék? És ha semmit, mit kellene tennie? Egyáltalán: mi zajlik a pártok háza táján és hová tűntek a szavazóik?
Az ellenzéki pártok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint amire a választás után számítani lehetett; súlyosabbak a hitelességi problémáik és nagyobb a politikai vákuum, mindebből pedig rendkívül nehéz lesz továbblépniük – értékelte a választás óta eltelt három hónap tapasztalatait a Policy Agenda vezető elemzője.
Így is lett MTI Fotó: Mohai Balázs
Krausz Péter a Zoom.hu-nak azt mondta: azok a jelek, mint amilyenek például az alacsony részvétellel zajló, és a Fidesz elsöprő győzelmét hozó közelmúltbeli budapesti időközi önkormányzati választásokból következnek, azt mutatják: „Az emberek beletörődtek, hogy kár rájuk szavazni, mert mindannyian a NER részei”.
Feladta a kudarc a leckét
Az ellenzéki pártok által támogatott független jelöltek mindkét budapesti időközi önkormányzati választáson veszítettek július 8-án, megszorongatni sem tudták a fideszes jelölteket. Bár nem sok esély látszott a győzelmükre, arra talán egyik párt sem számított, hogy a VIII. kerületi polgármester-választáson és az V. kerületi képviselőválasztáson is kétharmad közeli aránnyal győz a Fidesz. Pedig ez történt:
Józsefváros (23,05 százalékos részvétel):Sára Botond (Fidesz) – 62,85%, Győri Péter (független) – 36,39%, és Fehérvári Zsolt István (Munkáspárt) – 0,76%
Belváros-Lipótváros (20,25 százalékos részvétel):Balla Valéria Emese (Fidesz) – 67,24%, Nagy Béla (független) – 28,27%, és Schmuck Andor (független) – 4,5%
Krausz Péter arról is beszélt: az ellenzéki szavazók közül sokan úgy érzik, ennyi erővel akár a Fideszre is szavazhatnának, így inkább elfordulnak a politikától – ez a helyzet pedig sokban hasonlít a ’80-as évek Magyarországára, azzal a nem mellékes megjegyzéssel, hogy most az autoriter hatalmi törekvések, amelyeket Orbán Viktor és a Fidesz is művel, nemzetközi trenddé kezdenek válni.
„Az ellenzéki pártok még mindig a sebeiket nyalogatják, közülük több pedig súlyos belső feszültségekkel is terhelt”
– ezt már Kiszelly Zoltán állapította meg. A politológus a Zoom.hu-nak azt is elmondta: a nyári uborkaszezon után izgalmasabb őszre számít, mert szerinte újrakezdődik a vita az ellenzéki oldalon arról, hogy a Parlamenten belül vagy azon kívül van több esély érdemi politizálásra. Úgy vélte, érdemes lesz figyelni például arra, hogyan alakul a Hadházy Ákos által kezdeményezett népszavazások aláírásgyűjtése, illetve lesznek-e újabb tüntetések.
Kiszelly Zoltán, Krausz Péter Forrás: TV2, ATV
Nézzük sorban, hogyan látják az elemzők az egyes pártok tevékenységét:
Jobbik
Krausz Péter: A Jobbik jövőjét a Fidesz alakítja saját szándékai és céljai szerint, főleg azóta, hogy Simicska Lajos ki nem mondott, de mindenki által sejtett gazdasági bázisa is eltűnt a párt mögül azzal, hogy a milliárdos mindenét pénzzé teszi és kivonul a gazdaságból, így pedig áttételesen a politikából is. A Jobbik helyzetét nehezíti, hogy közben a politikai irány is kettévált, széthullott a párt, ráadásul ez is a Fidesznek kedvez. A Schneider Tamás-féle Jobbik, és az abból kiváló Toroczkai László-féle radikális mozgalom a jövőben ugyanarra, a 8-10 százalék körüli potenciálisan szélsőjobboldali szavazóra hajt majd, akik köréből persze a Fidesz is szeretne szavazókat szerezni.
Schneider Tamás, Vona Gábor és Toroczkai László MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Kiszelly Zoltán: A Jobbik mostani vezetése aligha tud kilépni Vona Gábor árnyékából, aki ráadásul – ha igazak a hírek – még a nyáron vissza akar térni a közéletbe. Egyelőre nem politikusként, de megmutatja magát, csak éppen a radar alatt marad, hiszen ha a Jobbik élére akar visszatérni, arra ráér a két év múlva esedékes elnökválasztáskor, ami ráadásul már a 2022-es választási felkészülési időszakot is megnyitja. Nem valószínű, hogy a Jobbik a jelentős tartozások ellenére csődbe menne, 1,5 év alatt anyagilag rendbe jöhetnek, de addig sem ezért, sem pedig azért nem várható sok minden a párttól, mivel mindenki óvatoskodik, kivár. Kérdés, mit tesznek a mostani elnökválasztáson 46 százalékot kitevő Toroczkai-hívők, akik egyelőre visszavonultak.
MSZP
Krausz Péter: Noha az MSZP-ben látszólag levonták a választási vereség személyi konzekvenciáit, és döntően új emberekkel állt fel a tisztújítás után a párt és a választmány vezetése, az új elnök – hasonlóan más ellenzéki pártokhoz – nem elég karizmatikus szereplő. Nemcsak az elmúlt hónapokban hiányoztak a látványos elemek az MSZP politikájából, hanem erre lehet számítani a szocialistáktól a jövőben is. Az MSZP szavazói elveszítették a kedvüket, hitüket, és úgy érzik, már a közös jelölteket is meghaladta a világ – ezt bizonyítja a már említett két időközi választás.
Tisztújítás után az MSZP-ben: Az új elnök Tóth Bertalan, és az új választmányi elnök Kunhalmi Ágnes Fotó: Ivándi-Szabó Balázs
Kiszelly Zoltán: Az MSZP körülbelül ugyanott tart, ahol a Jobbik: két évig nem nagyon fognak eget rengetőt alkotni, az új elnök, Tóth Bertalan ugyanis nem az a karakteres személyiség. A két év múlva esedékes tisztújításon visszatérhetnek olyan pártelnök-aspiránsok, akik már most is megmutatták magukat: Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes, de akár Botka László is. Kérdés, hogy addigra mi lesz a szövetségesével, a Párbeszéddel együtt is már csak 10 százalék körülire mért MSZP-vel, amelynek környékéről egyelőre nem nagyon jönnek életjelek. A szocialisták mozgását egyébként a jövőben jelentősen befolyásolni fogja a DK–LMP-párharca.
LMP
Krausz Péter: Alapvetően személyi kérdésekről szóló belső vitájuk végleg elveszítette komolyságát a jogerős fegyelmikkel, amelyek közt olyan döntést is találunk, amely eltiltja a párt társelnökét a politikai szerepvállalástól. Ez a közvélemény számára már tényleg tiszta kabaré. Az LMP helyzetét nehezíti egyik vezetője rokonának fideszes kapcsolata, és az is, hogy a választás óta az emberek körében talán legnépszerűbb, és LMP-sként még hitelesnek tekintett vezető politikusa, Hadházy Ákos kilépett a pártból – noha jövőbeni mozgása, helyzete érdekes lesz még.
Schmuck Erzsébet, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Ungár Péter – mindenki ellen indult fegyelmi, Hadházy már ki is lépett Fotó: Ivándi-Szabó Balázs
Kiszelly Zoltán: Az LMP most az amúgy komolytalan belső csatái mellett a legnagyobb meccset a DK-val vívja, ezt nevezhetnénk a törpék nászának vagy táncának is. Ugyanis mindkét párt 5-7 százalék körül van, de egyáltalán nem mindegy, hogy melyikük ragad bent az 5 százalékon, és melyikük lesz képes erről elmozdulva növekelni a támogatottságát – nyilván mindketten szívesen rabolnának szavazókat az MSZP-től. Nem tudni, Hadházy Ákos tényleg akar-e saját pártot alapítani, mindenesetre sok fantázia aligha lenne benne.
Párbeszéd
Krausz Péter: Továbbra is Karácsony Gergelyre épít a párt, nem véletlenül: a társelnök hiteles személy, esélyes lehet akár közös ellenzéki főpolgármester-jelöltnek is. A Párbeszéd és az MSZP szövetsége, együttműködése pedig továbbra is kiindulópontja lehet valamiféle ellenzéki összefogásnak.
Karácsony Gergely – lehetnek még konfliktusok az MSZP és a Párbeszéd között Fotó: Veres Viktor
Kiszelly Zoltán: A Párbeszéd jelenleg nehezen elválasztható szövetségesétől, az MSZP-től, de várhatóan csak az év végéig lesz köztük nagy egyetértés és béke. Akkor kezdődnek majd a viták, ha a Párbeszéd bejelenti igényét a szocialisták egyik befutó EP-s mandátumára Jávor Benedek számára vagy amikor bejelentik, hogy Karácsony Gergely lenne a szocialisták által is támogatott közös főpolgármester-jelölt. Arra azért nem kell számítani, hogy kenyértörésig mennek majd a dolgok, meg fognak tudni egyezni.
Demokratikus Koalíció
Krausz Péter: Politikai aktivitás szempontjából a többiekhez hasonlóan a Gyurcsány-párt is szinte láthatatlan, politikai kommunikációjuknak pedig egyetlen látható jele, hogy a közvélemény számára világossá tették: nem szavazták meg a képviselői fizetésemelést.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Kiszelly Zoltán: A DK is csak a kötelezőt hozza: heti néhány sajtótájékoztató, Gyurcsány Ferenc alternatív nemzetgyűlést javasolt, a frakció pedig nem szavazta meg a képviselői fizetésemelést. Onnan legalább jönnek életjelek, még ha maguk is tisztában vannak azzal, hogy négy évig most nem osztanak nekik lapot, legalább kitöltik az időt. Ha jól csinálják, még az is lehet, hogy fordul a kocka: az MSZP lesz 5 százalékon, Gyurcsányék meg mennek fel a 10 százalék közelébe.
Mit csinált a választások óta, az újabb Fidesz-kétharmadban a parlamenti ellenzék? És ha semmit, mit kellene tennie? Egyáltalán: mi zajlik a pártok háza táján és hová tűntek a szavazóik?
Az ellenzéki pártok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint amire a választás után számítani lehetett; súlyosabbak a hitelességi problémáik és nagyobb a politikai vákuum, mindebből pedig rendkívül nehéz lesz továbblépniük – értékelte a választás óta eltelt három hónap tapasztalatait a Policy Agenda vezető elemzője.
Krausz Péter a Zoom.hu-nak azt mondta: azok a jelek, mint amilyenek például az alacsony részvétellel zajló, és a Fidesz elsöprő győzelmét hozó közelmúltbeli budapesti időközi önkormányzati választásokból következnek, azt mutatják: „Az emberek beletörődtek, hogy kár rájuk szavazni, mert mindannyian a NER részei”.
Feladta a kudarc a leckét
Az ellenzéki pártok által támogatott független jelöltek mindkét budapesti időközi önkormányzati választáson veszítettek július 8-án, megszorongatni sem tudták a fideszes jelölteket. Bár nem sok esély látszott a győzelmükre, arra talán egyik párt sem számított, hogy a VIII. kerületi polgármester-választáson és az V. kerületi képviselőválasztáson is kétharmad közeli aránnyal győz a Fidesz. Pedig ez történt:
Krausz Péter arról is beszélt: az ellenzéki szavazók közül sokan úgy érzik, ennyi erővel akár a Fideszre is szavazhatnának, így inkább elfordulnak a politikától – ez a helyzet pedig sokban hasonlít a ’80-as évek Magyarországára, azzal a nem mellékes megjegyzéssel, hogy most az autoriter hatalmi törekvések, amelyeket Orbán Viktor és a Fidesz is művel, nemzetközi trenddé kezdenek válni.
– ezt már Kiszelly Zoltán állapította meg. A politológus a Zoom.hu-nak azt is elmondta: a nyári uborkaszezon után izgalmasabb őszre számít, mert szerinte újrakezdődik a vita az ellenzéki oldalon arról, hogy a Parlamenten belül vagy azon kívül van több esély érdemi politizálásra. Úgy vélte, érdemes lesz figyelni például arra, hogyan alakul a Hadházy Ákos által kezdeményezett népszavazások aláírásgyűjtése, illetve lesznek-e újabb tüntetések.
Nézzük sorban, hogyan látják az elemzők az egyes pártok tevékenységét:
Jobbik
Krausz Péter: A Jobbik jövőjét a Fidesz alakítja saját szándékai és céljai szerint, főleg azóta, hogy Simicska Lajos ki nem mondott, de mindenki által sejtett gazdasági bázisa is eltűnt a párt mögül azzal, hogy a milliárdos mindenét pénzzé teszi és kivonul a gazdaságból, így pedig áttételesen a politikából is. A Jobbik helyzetét nehezíti, hogy közben a politikai irány is kettévált, széthullott a párt, ráadásul ez is a Fidesznek kedvez. A Schneider Tamás-féle Jobbik, és az abból kiváló Toroczkai László-féle radikális mozgalom a jövőben ugyanarra, a 8-10 százalék körüli potenciálisan szélsőjobboldali szavazóra hajt majd, akik köréből persze a Fidesz is szeretne szavazókat szerezni.
Kiszelly Zoltán: A Jobbik mostani vezetése aligha tud kilépni Vona Gábor árnyékából, aki ráadásul – ha igazak a hírek – még a nyáron vissza akar térni a közéletbe. Egyelőre nem politikusként, de megmutatja magát, csak éppen a radar alatt marad, hiszen ha a Jobbik élére akar visszatérni, arra ráér a két év múlva esedékes elnökválasztáskor, ami ráadásul már a 2022-es választási felkészülési időszakot is megnyitja. Nem valószínű, hogy a Jobbik a jelentős tartozások ellenére csődbe menne, 1,5 év alatt anyagilag rendbe jöhetnek, de addig sem ezért, sem pedig azért nem várható sok minden a párttól, mivel mindenki óvatoskodik, kivár. Kérdés, mit tesznek a mostani elnökválasztáson 46 százalékot kitevő Toroczkai-hívők, akik egyelőre visszavonultak.
MSZP
Krausz Péter: Noha az MSZP-ben látszólag levonták a választási vereség személyi konzekvenciáit, és döntően új emberekkel állt fel a tisztújítás után a párt és a választmány vezetése, az új elnök – hasonlóan más ellenzéki pártokhoz – nem elég karizmatikus szereplő. Nemcsak az elmúlt hónapokban hiányoztak a látványos elemek az MSZP politikájából, hanem erre lehet számítani a szocialistáktól a jövőben is. Az MSZP szavazói elveszítették a kedvüket, hitüket, és úgy érzik, már a közös jelölteket is meghaladta a világ – ezt bizonyítja a már említett két időközi választás.
Kiszelly Zoltán: Az MSZP körülbelül ugyanott tart, ahol a Jobbik: két évig nem nagyon fognak eget rengetőt alkotni, az új elnök, Tóth Bertalan ugyanis nem az a karakteres személyiség. A két év múlva esedékes tisztújításon visszatérhetnek olyan pártelnök-aspiránsok, akik már most is megmutatták magukat: Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes, de akár Botka László is. Kérdés, hogy addigra mi lesz a szövetségesével, a Párbeszéddel együtt is már csak 10 százalék körülire mért MSZP-vel, amelynek környékéről egyelőre nem nagyon jönnek életjelek. A szocialisták mozgását egyébként a jövőben jelentősen befolyásolni fogja a DK–LMP-párharca.
LMP
Krausz Péter: Alapvetően személyi kérdésekről szóló belső vitájuk végleg elveszítette komolyságát a jogerős fegyelmikkel, amelyek közt olyan döntést is találunk, amely eltiltja a párt társelnökét a politikai szerepvállalástól. Ez a közvélemény számára már tényleg tiszta kabaré. Az LMP helyzetét nehezíti egyik vezetője rokonának fideszes kapcsolata, és az is, hogy a választás óta az emberek körében talán legnépszerűbb, és LMP-sként még hitelesnek tekintett vezető politikusa, Hadházy Ákos kilépett a pártból – noha jövőbeni mozgása, helyzete érdekes lesz még.
Kiszelly Zoltán: Az LMP most az amúgy komolytalan belső csatái mellett a legnagyobb meccset a DK-val vívja, ezt nevezhetnénk a törpék nászának vagy táncának is. Ugyanis mindkét párt 5-7 százalék körül van, de egyáltalán nem mindegy, hogy melyikük ragad bent az 5 százalékon, és melyikük lesz képes erről elmozdulva növekelni a támogatottságát – nyilván mindketten szívesen rabolnának szavazókat az MSZP-től. Nem tudni, Hadházy Ákos tényleg akar-e saját pártot alapítani, mindenesetre sok fantázia aligha lenne benne.
Párbeszéd
Krausz Péter: Továbbra is Karácsony Gergelyre épít a párt, nem véletlenül: a társelnök hiteles személy, esélyes lehet akár közös ellenzéki főpolgármester-jelöltnek is. A Párbeszéd és az MSZP szövetsége, együttműködése pedig továbbra is kiindulópontja lehet valamiféle ellenzéki összefogásnak.
Kiszelly Zoltán: A Párbeszéd jelenleg nehezen elválasztható szövetségesétől, az MSZP-től, de várhatóan csak az év végéig lesz köztük nagy egyetértés és béke. Akkor kezdődnek majd a viták, ha a Párbeszéd bejelenti igényét a szocialisták egyik befutó EP-s mandátumára Jávor Benedek számára vagy amikor bejelentik, hogy Karácsony Gergely lenne a szocialisták által is támogatott közös főpolgármester-jelölt. Arra azért nem kell számítani, hogy kenyértörésig mennek majd a dolgok, meg fognak tudni egyezni.
Demokratikus Koalíció
Krausz Péter: Politikai aktivitás szempontjából a többiekhez hasonlóan a Gyurcsány-párt is szinte láthatatlan, politikai kommunikációjuknak pedig egyetlen látható jele, hogy a közvélemény számára világossá tették: nem szavazták meg a képviselői fizetésemelést.
Kiszelly Zoltán: A DK is csak a kötelezőt hozza: heti néhány sajtótájékoztató, Gyurcsány Ferenc alternatív nemzetgyűlést javasolt, a frakció pedig nem szavazta meg a képviselői fizetésemelést. Onnan legalább jönnek életjelek, még ha maguk is tisztában vannak azzal, hogy négy évig most nem osztanak nekik lapot, legalább kitöltik az időt. Ha jól csinálják, még az is lehet, hogy fordul a kocka: az MSZP lesz 5 százalékon, Gyurcsányék meg mennek fel a 10 százalék közelébe.
Borítókép: Illusztráció / Fotrrás: giphy.com