Az Együtt a szimpatizánsaitól összegyűjtötte, a Munkáspárt és a MIÉP el sem költötte, így ők már visszafizették az államnak a visszajáró kampánytámogatást. A másik 13 párt – köztük több kamupárt – vagy nem fizet, vagy elérhetetlenné vált.
Bottal ütheti a költségvetés annak a több mint 3 milliárd forintnyi kampánytámogatásnak a nagy részét, amit azoknak a pártoknak kell visszafizetniük, amelyek az áprilisi parlamenti választáson nem értek el értékelhető eredményt, vagyis listán a szavazatok kevesebb, mint egy százalékát szerezték meg. Összesen 16 ilyen párt volt, vagyis
az országos listát állító 23 párt 70 százalékát terheli visszafizetési kötelezettség összesen 3 milliárd forint értékben.
A Zoom.hu annak járt utána, hogy két és fél hónappal a választás után vajon az érintett pártok mekkora része tartozik még a Magyar Államkincstárnak. Az eredmény lesújtó: mindössze három pártról állíthatjuk biztosan, hogy fizetett (az Együtt, a Munkáspárt és a MIÉP), a többi párt vagy nem tud, vagy nem akar utalni, esetleg elérhetetlen, illetve ha mégis, nem hajlandó nyilatkozni a köztartozásáról.
Mindenkinek jár a közpénz
Választások idején a kampányokhoz az állam is hozzájárul azzal, hogy bizonyos képlet alapján minden pártot pénzzel támogat. Egyrészt minden egyéni választókerületi jelölt kapott a költségvetésből bő egymilliót, pontosan 1 millió 25 ezer 14 forintot. Bizonyos esetekben ezt a pénzt azonban vissza kell fizetni az államnak: akkor, ha az adott választókerületben a jelölt nem éri el a 2 százalékos támogatottságot. Továbbá minden országos listát állító párt is kapott támogatást. Ennek összege attól függött, hogy a párt hány egyéni választókerületben állított jelöltet. Ehhez az egyes pártok teljes kampányköltési plafonját – 2018-ban 1 milliárd 22 millió forint – vették alapul, és ennek 15, 30, 45 vagy 60 százalékát kapták attól függően, hogy 27, 54, 80 vagy mind a 106 körzetben állítottak jelöltet.
Az Együtt összekalapozta, fizetett
Az Együttnek 153 milliót kellett előteremtenie, ebből már befizetett 145 millió forintot, és a maradék is rendelkezésre áll különböző számlákon, napokon belül tehát a maradékot is elutalják – tudtuk meg Juhász Péter pártelnöktől. Pontosabban a volt párt volt elnökétől, mivel Juhász a választási vereség után nem csupán a tisztségéről mondott le, hanem azóta magát az öt évvel ezelőtt alakult pártot is megszüntették.
Juhász Péter „kalapozik” egy áprilisi ellenzéki tüntetésen Fotó: Halász Nóra
A Zoom.hu írt arról, hogy a párt megszűnéséhez az anyagi okok vezettek: tucatnyi mandátumra számítottak a választáson, ebből végül csak egy lett – Szabó Szabolcs győzte le a fideszes Németh Szilárdot Csepelen –, a párt pedig listán csupán 0,66 százalékot ért el. A 153 milliós visszafizetési kötelezettség így az öt elnökségi tagot terhelte, ennyi pénzük pedig nem volt, így közösségi gyűjtést indítottak, ebből jött össze a 145 millió.
Mivel az említett, a 2 százalékos eredményt egyéniben el nem érő jelöltek után járó egymilliós kampánykvóta szintén visszajár, ebből további 29 milliós kötelezettsége keletkezett az Együttnek – ugyan 43 kieső jelöltjük volt, de 14 visszalépőjüknél nem költöttek. A 29 millió mellett maradt még tartozásuk az ÁSZ felé a tiltott párttámogatás miatt, így mintegy 35-36 millió forint körüli fizetnivalóval döntötték be végül az Együttet.
Thürmerék óvatos duhajok voltak
Az Együtt tartozásának csaknem duplája terhelte az áprilisban sokkal több egyéni jelöltet rajthoz állító Magyar Munkáspártot, mégsem okozott nekik gondot a 305 milliós listás kampánytámogatási összeg visszafizetése, amit – közlésük szerint – már a választást követő héten átutaltak a Magyar Államkincstárnak. A Thürmer Gyula vezette formáció listán csak 0,27 százalékot kapott – országszerte 15 595-en szavaztak rájuk.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke Fotó: Ivándi-Szabó Balázs
A Zoom.hu-nak korábban a pártelnök azt mondta, ha nem is sok, de a kampánytámogatás nélkül volt némi tartalékuk, „ebből a néhány millió forintból” csinálták meg a kampányt, így az állami támogatási összeghez nem is nyúltak. „Nem vállaltuk azt a kockázatot, hogy költünk belőle, mert akkor a párt nagyon szegény vezetőinek kellett volna felelnie a vagyonával” – mondta.
https://zoom.hu/hir/2018/06/28/bujkalnak-es-nem-fizetnek-a-szazmillios-koztartozassal-ados-valasztasi-kamupartok/ (A grafikon az eredeti cikkben itt tekinthető meg!!!)
A fenti infografikából is látszik, hogy a Munkáspártéval azonos összegű, 305 milliós kötelezettség terhelte Csurka István egykori pártját, a MIÉP-et, amely áprilisban csupán 0,15 százalékot ért el listán. De számítottak erre, így nem elköltötték, hanem félretették a pénzt, amit – közlésük szerint– „másfél millió forintnál nagyobb banki kezelési költség és kamat megfizetésével” együtt még május végén visszafizettek az államnak.
Sajtótól? Akkor nem érek rá!
A „nagyadós”, vagyis 305 millió forintot visszafizetni köteles pártok listáján szerepel az erősen kamupárt-gyanús Összefogás Párt is, amelynek Szepessy Zsolt egykori monoki polgármester az elnöke. Az egyéniben is elindult Szepessy jelölti mentelmi jogát amúgy éppen azért függesztették fel, mert eljárás folyik ellene, mivel még a 2014-es kampánytámogatásokkal sem tudtak megfelelően elszámolni.
Szepessy Zsolt még 2014-ben, Nyíregyházán a polgármesteri posztért is indult, sikertelenül MTI Fotó: Balázs Attila
Majdnem országos listát sem állíthattak, de a Kúria mégis engedélyezte – pedig Szepessy körül egész kamupárt-hálózat sejthető. Az országos lista miatt ők is kaptak 305 milliós állami kampánytámogatást, amit vissza kell fizetni, mivel listán csupán 1407 szavazatot kaptak határon innen (1401) és túlról (6), ami csak 0,02 százalékos eredményre volt elég. Szepessytől azonban hiába kérdeztük, hogy’ állnak a tartozással, mert
mikor meghallotta, hogy sajtó, mégsem ért rá nyilatkozni.
Futottak még: további 12 párt
Hasonlóan gyengén szerepelt áprilisban országszerte 1000 és 10000 közötti szavazatszámot begyűjtve, ezzel 0,02 valamint 0,2 százalék közötti listás eredményt elérve a 23 országos listát állító párt közül további 12 jelölő szervezet. Többségüket a sajtó és a közvélemény már a választások előtt is kamupártként azonosította, és gyenge listás szereplésük miatt mindegyiküknek keletkezett tartozása: 153-153 milliót kell visszautalniuk.
Szavazólapok az áprilisi parlamenti választáson MTI Fotó: Balogh Zoltán
A Zoom.hu megkeresésére, hogy ezt megtették-e, a legtöbben nem is válaszoltak – a pártok egy részének még elérhetősége sem lelhető fel. Válaszolt viszont a 0,05 százalékot elért Szegény emberek Magyarországért (SZEM) Párt nevében Kovács Szabolcs. A törvényi előírásokra hivatkozva azt írta,
„pártunknak csak tagdíjbevétele van, amiből a kampánytámogatás visszafizetése megoldhatatlan, így a párt elnöksége teljes vagyonával felel a visszafizetésért.”
Hiába tettük fel azonban a 153 milliós kérdést, nem kaptunk választ – többek között – az Iránytű Párttól, a NET Párttól, a Rend és elszámoltatás Párttól, a Kell az összefogás Párttól, a Közös nevező 2018 Párttól, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párttól, Családok Pártjától (CSP), valamint a Magyarországon élő, dolgozó és tanuló emberek (MEDETE) Pártjától sem.
Megsemmisített szavazólapok MTI Fotó: Vajda János
Utóbbiak azért is érdekesek, mert a két párt színeiben házaspárok, testvérek indultak egymás ellena választáson áprilisban: Vecsésen Bagó Anita (CSP) és Bagó György (MEDETE) indult egymás ellen, míg Nagykanizsán Hollender Szabolcs (MEDETE) és Hollender-Lukács Anett (CSP). De volt példa hármas családi ellentétre is: Szimandl János a CSP, Szimandl Tamás a MEDETE, Szimandlné Nagy Ibolya pedig a Szepessy-féle Összefogás Párt jelöltje volt Csongrád megye 4-es körzetében.
Nem fizet, mert Alkotmánybíróság
Érdekes választ kaptunk viszont a 153 millió sorsára vonatkozó kérdésünkre a Sportos és egészséges Magyarországért (SEM) Párt elnökétől. Kovács András kijelentette, hogy nem fizették vissza a pénzt, de állítása szerint jó okuk volt erre: „A vonatkozó törvény több pontjával kapcsolatosan alkotmányjogi panaszt terjesztettünk elő, az Alkotmánybíróság be is fogadta a beadványunkat, várjuk türelmesen a döntésüket.”
Az Alkotmánybíróság döntésére várnak MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az Ab-nál azt kifogásolták, hogy a választási szabályokon az utolsó pillanatban változtattak, továbbá azt, hogy „amikor a támogatást igénybe veszi egy párt, még nem lehet tudni, 10 vagy 30 országos listát állító párttal kell megküzdenie a szavazatokért és mennyi párttal kell osztoznia a szűkös reklámidőn.” A SEM Párt viszont volt, amit kifizetett, mint a katonatiszt: 90 egyéni körzetben 9000 ajánlóívből veszett el nekik 95 darab, az ezek után fizetendő büntetést, 950 ezer forintot rendezték.
A 153 milliós kampánytámogatással tartozó és a kérdésünkre nem válaszoló pártok közt van egyébként a Magyarországi Cigánypárt (MCP) is, amelyről a Zoom.hu írta meg, hogy – információink szerint – az ő kampánykoordinátoruk került március elején előzetes letartóztatásba, amikor a rendőrök a fővárosban rajtaütöttek egy, a képviselőjelöltek ajánlásait nagyüzemben hamisítő, 36 fős csoporton. Az ügyben választás rendje elleni bűncselekmény miatt nyomozás folyik, erről itt írtunk részletesen:
Több kamupártot is magával ránthat a lebukott aláírásgyár
Nem csak a pártlogóval ellátott kis pult mögött, a piac bejáratánál állva, zuhogó esőben lehet aláírást gyűjteni, vannak „aktivisták”, akik a könnyebb utat választották: egy fűtött szobában „gyűjtötték” az egyéni képviselőjelölteket támogató szignókat úgy, hogy az azokat adó állampolgárok ott sem voltak.
Elolvasom a cikket itt: zoom.hu >
A Kutyapárt is gyűjt
Az Együtthöz hasonlóan adománygyűjtő kampányt indított a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is. Nekik ugyan nem kell visszafizetniük a pártlista miatt felvett kampánytámogatást, hiszen 1 százaléknál jobb, 1,73 százalékos eredményt értek el, ám az egyéniben 2 százalékot el nem ért jelöltjeik után nekik is vissza kell fizetniük a már említett, fejenkénti egymilliós összeget, ami esetükben összesen 25 millió forint. Az MKKP tudatta, hogy ezeket a jelöltjeiket „kivégzik majd, hogy tanuljanak belőle”.
