Az orosz, arab, török befektetőket hozhatja helyzetbe az új belügyminiszteri jogkör, amely megszűrné a külföldi befektetőket. Róna Péter közgazdász szerint ennek több következménye lesz, az MSZP pedig „nemzetközi Mészáros Lőrinc-törvényről” beszél.

Amikor szinte mindenki a foci vb-re figyel, a máskor már nyári pihenőjét töltő országgyűlésben egymást érik a rendkívüli ülésszakok és a meghökkentő szavazások: a rendszerint június 15-én véget érő tavaszi ülésszakot a kormány a múlt hétre hosszabbíttatta meg először, hogy a kétharmados kormánypárti többséggel elfogadhassák a Stop Soros-t és az alaptörvény-módosítást, de ezen a héten is összeül a Ház, hogy a több sebből vérző 2019-es költségvetés mellett visszahozza az adócsomagról szóló salátatörvénybe rejtett – egyszer már elvetett – bevándorlási különadót, és bevesse a legújabb lex-et: A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló, több szempontból is aggályosnak tetsző törvényt.

Majd Pintér eldönti, ki fektethet be

A stratégiai fontosságú ágazatokba, iparágakba befektetni kívánó külföldiek megszűrésére, előzetes átvilágítására való kormányzati törekvés nem új: már tavaly nyáron próbálkozott a Belügyminisztérium szinte szó szerint ugyanezzel a törvényjavaslattal, csak akkor Pintér Sándor miniszter a nemzetbiztonsági törvénybe akarta csomagolni a külföldi befektetők átvilágítását.

Pintér Sándor belügyminiszter Fotó: Veres Viktor

Ám tavaly végül – a már akkor is megfogalmazott aggályok miatt, de főleg a Fidesz-kétharmad hiányában – a terv megrekedt a javaslat szintjén, elmaradt a törvénymódosítás. Most Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel megerősítve, immár külön törvényben javasolja ugyanezt a – tárcája irányítása mellett – szintén kormányfő-helyettesi feladatokat ellátó Pintér Sándor.

Ezek a biztonsági érdekeket sértő külföldi befektetések ellenőrzését célzó törvény legfontosabb elemei:

• Az Európai Unión vagy Európai Gazdasági Térségen kívüli állam polgára, vagy ilyen országban bejegyzett vállalkozás bizonyos piaci szektorokban érintett magyarországi székhelyű gazdasági társaságban 25 százalékot – nyílt Zrt.-knél 10 százalékot – meghaladó tulajdonrészt kizárólag „a Kormány rendeletében kijelölt miniszterhez történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet” majd
• Az engedélyezési kötelezettség akkor is fennáll, ha a 25 százaléknál kisebb tulajdonszerzés azt eredményezné, hogy az adott vállalkozásban az összes külföldi tulajdonhányad meghaladná a 25 százalékot
• Az érintett ágazatok például: fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint az olyan stratégiai szempontból kiemelt iparágak, mint a villamosenergetikai, a gáz- és a víz-, vagy éppen a hírközlési szolgáltatás, továbbá az állami- és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszereinek működtetése
• A miniszter az EU-n kívüli tulajdon- vagy befolyásszerzési kérelmet 30 napon – kivételes esetben 90 napon – belül kell, hogy elbírálja, de nem köti semmilyen szakmai, szakértői anyag beszerzése, a döntést egyszemélyben hozza meg, egyelőre nem részletezett mérlegelési szempontok alapján; az eljárás részletes szabályait majd később, kormányrendeletben rögzítik
• A törvény szerint a miniszter megtagadhatja az engedélyt, ha feltételezhető, hogy a kérelmező bizonyos körülmények elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az eljárás megkerülésére készül, ami meglehetősen gumiszabálynak tűnik – minderről csak „egyszerűsített indoklást” ad a befektetőnek
• A döntés elleni jogorvoslati lehetőség is elég szűkre szabott: a tiltás közigazgatási perben megtámadható, ám a kijelölt Fővárosi Törvényszéknek a miniszteri döntés megváltoztatására nincs lehetősége, csupán hatályon kívül helyezheti a döntést, a minisztert pedig új eljárásra kötelezi
• A bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat a befektetőre, amelynek 3 hónapja van megválni a törvényt megkerülve szerzett részesedésétől – e ponton ráadásul az államot elővásárlási jog is megilleti

A tervek szerint október 1-jétől már alkalmazandó javaslat – Svájc, az EU-tagállamok és az Európai Gazdasági Térség országainak kivételével – minden országra vonatkozik, vagyis az amerikai piac mellett a keleti és déli nyitás térségét érintőkre is. Ez azt jelenti, hogy

a jövőben az amerikai, a kanadai, az orosz, a kínai, a japán, a török, arab és indiai vállalkozóknak is Pintér Sándornál kell kérvényezniük, hogy Magyarországra hozzák a pénzüket, magyar cégbe invesztáljanak.

Ráadásul – szemben a tavalyi, még a nemzetbiztonsági törvénybe elhelyezni kívánt változattal – a mostani törvényjavaslat szót sem ejt a stratégiai ágazatokba befektetni kívánó jelentkezők hátterének titkosszolgálati eszközökkel történő ellenőrzéséről, vagyis (hacsak később, a részletszabályok lefektetésénél a kormányrendeletben nem rendezik) nem szakmai, háttérelemző munka során független szakemberek javaslata alapján dől majd el, ki számít tárt karokkal várt befektetőnek, és ki előtt zárják el ezt a lehetőséget, hanem a miniszter egyszemélyi döntésén múlik minden.

Kétséges persze, hogy a titkosszolgálatok megbirkóznának-e egyáltalán a jelentős számú, több ezer kilométerre működő, akár offshore hátterű cégek átvilágításával a 30 napos határidő alatt.

Róna: szemben a tőkepiacok rendjével

„Világszinten a nemzetállamok ellenforradalmát éljük, amikor szuverenitásukat vissza kívánják szerezni. Ebben a környezetben és kontextusban a kormánypárt törvényjavaslata helyénvalónak tetszik. Egyszerűen azért, mert a globalizáció presztízse az elmúlt években nagyon sokat csorbult” – magyarázta az Oxfordban is oktató Róna Péter. A közgazdász a Zoom.hu-nak azt mondta, éppen ezért egy ilyen javaslat nemzetközi elfogadása most jobb, könnyebben átmegy.

Róna Péter közgazdász MTI Fotó: Magócsi Márton

Ugyanakkor azzal tisztában kell lenni, hogy az elképzelés szellemisége az unió törvényeivel, szabályaival és a tőkepiacok általános rendjével is szembe megy – tette hozzá, bár megjegyezte: ennek ellenére aligha kétséges, hogy törvény lesz belőle.

Nemzetközi szinten számos államban ráncolják majd a homlokukat, ám nem ez a legtöbb kárt okozó intézkedése az Orbán-kormánynak.

Utóbbiak sorában Róna a CEU vagy az MTA ellen tett lépésekre gondolt, amelyek nem a gazdasági mozgástér szűkítésére irányuló törekvések voltak – mint a most benyújtott törvényé –, hanem a szabad gondolkodást korlátozzák.

„Ha ezeken a területeken a tőke szabad áramlását korlátozzák, s az unió határaink kívüli állampolgárok és jogi személyek lépéseit keretek közé zárják, akkor ők egyszerűen nem hoznak ide forrásokat, így pedig ezekben a szektorokban a verseny, és így a fejlődési tempó csökken, akár teljesen le is állhat” – figyelmeztetett Róna Péter. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy ezek az ágazatok sorvadni kezdenek, ami idővel nemzetgazdasági szinten jelent majd problémát.

MSZP: nemzetközi Mészáros Lőrinc-törvény

Ez egy kaotikus szabályozás, amelynek részletei még nem, célja azonban jól látható: ez egy nemzetközi Mészáros Lőrinc-törvény – mondta a Zoom.hu-nak a tervről az MSZP-s Harangozó Tamás. A politikus nem talál kivetnivalót abban, ha egy ország akár a jog erejével is védi stratégiai érdekeit, ám

ezt a jó célt csak akkor szolgálná jól a törvény, ha a miniszternek az engedélyezési eljárás során be kellene szereznie például az Energiahivatal vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok elemzését, értékelését, és az alapján hozna szakmai döntést.

Ám erről a törvénytervezetben szó sincs: a miniszter bármiféle szakmai elővizsgálat nélkül dönthetne a külföldi tulajdonszerzés engedélyezéséről vagy éppen elutasításáról, attól függően, hogy éppen milyen lábbal kelt fel vagy milyen lobbierő dolgozik az ügyben – magyarázta. Harangozó szerint a törvényjavaslat lehetőséget adhat arra, hogy a Fidesz vagy a kormány kiválasszon egy-egy befektetői csoportot, amelyeknek mindent lehet majd, másoknak pedig semmit.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese MTI Fotó: Bruzák Noémi

Emlékeztetett például a nemzetbiztonsági kockázatot felvető arab üzletemberek, néhai Ghaith Pharaon „professzor”, illetve Zaid Naffa gyümölcsöző magyar gazdasági tevékenységére. Úgy vélte, ennek a gyakorlatnak az intézményesítése erősen aggályos és versenykorlátozó hatású, ami ellen alighanem az Egyesült Államoknak és Kínának is lesz egy-két szava, és akkor nagyon komoly károk érhetik a magyar gazdaságot.

Orbán török és arab barátai jól járhatnak

Az MSZP-s politikus által említett Ghaith Pharaonról és Zaid Naffáról, valamint magyarországi üzleti ügyeikről sokat lehetett hallani az utóbbi években. Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja például hiába bukott meg kétszer is a nemzetbiztonsági átvilágításon – legutóbb 2016-ban, amikor újra magyar állampolgárságért folyamodott –, hiába tártak fel személyével és kapcsolatrendszerével összefüggésben kockázatokat, mégis

folyamatosan meghosszabbítgatott tartózkodási engedéllyel, háborítatlanul él Magyarországon,

ellátja tiszteletbeli konzuli feladatát, és kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a kormányzat mellett a Fidesz-vezérkarral, sőt még Orbán Viktor vejével is. Így fordulhatott elő, hogy a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő diplomata a Parlament karzatáról, díszvendégként figyelhette májusban az új Országgyűlés alakuló ülését és Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételét. Pedig simán ki is tilthatnák Magyarországról, ha akarnák – erről itt írtunk részletesen:

ZOOM.HU

 

Simán kitilthatnák a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Zaid Naffát, de nem teszik

Hazudozik és terel a kormány a Naffa-ügyben – állítja az LMP-s Demeter Márta, aki a Zoom.hu-nak elmondta: ismét kérdéssel fordult az illetékesekhez, most éppen Szijjártó Péter külügyminiszterhez, akitől arra vár választ: miért nem lehet Zaid Naffát, Jordánia tiszteletbeli konzulját „persona non gratának”, vagyis nem kívánatos személynek minősíteni Magyarországon?

Elolvasom a cikket itt: zoom.hu >

Naffát sokan Ghaith Pharaon magyarországi „kijáróemberének” tartották. A szaúdi milliárdos Pharaon többek között birtokolta a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt és a József nádor téri volt Postabank-székház épületét is – utóbbit részben attól a BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt.-től vette meg, amelyben Orbán veje, Tiborcz István is tulajdonos volt. Pharaon ügyvédjét, Naffát és Tiborczot 2016-ban többször is lefotózták egyébként, ahogy együtt kávéznak. Sőt, a tavaly elhunyt Pharaon egyik cége a miniszterelnök szomszédságában vett házat és telket. Az is kiderült, hogy Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere, a miniszterelnök régi barátja 2016 nyarán éppen ugyanazon a napon kötött ki yachtjával egy spliti kikötőben, mint Pharaon.

Ahogyan Naffa, úgy egy másik titokzatos figura, Adnan Polat török üzletember is díszvendégként figyelte Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételét. Az isztambuli milliárdos Recep Tayyip Erdogan török elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő közös barátjaként szereti magát feltüntetni. Talán nem is ok nélkül: Orbán személyesen mutatta meg neki a felcsúti Pancho Aréna minden zegét-zugát. Ráadásul – mint azt a Heti Válasz megírta – Adnan Polat hatalmas befektetéseket indít Magyarországon.

Napelempark Pécs mellett MTI Fotó: Sóki Tamás

Az üzletember a török Forbesnak már tavaly eldicsekedett azzal, hogy 5 éven belül 700 millió dollárral száll be a magyar napenergia-piacba. Nem tudni, hogy például a napelemágazatot a villamosenergia-ipar részének tekinti-e az új törvényjavaslat, így Polat befektetése is engedélyköteles lenne-e. Akárhogyan is,

ezt Polat nem várta meg, és még a törvény októberi hatályba lépése előtt felvásárolt egy projektcéget a Pest megyei Apajon,

továbbá – a Heti Válasz információi szerint – leigazolta az Orbán-kormány energetikai államtitkárságának korábbi titkárságvezetőjét, és készen áll arra, hogy gigantikus, félpaksnyi kapacitású napelempark-hálózatot építsen.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Zaid Naffa tiszteletbeli konzul / MTI Fotó: Kollányi Péter