• A kormány 2019-ben már csak 180 milliárdot szán a közmunkaprogramra.
• Ez majdnem fele annak, amennyit 2016-ra beterveztek, igaz, végül abban az évben (is) kevesebbet költöttek a tervezettnél.
• A közmunkások száma már mostanra 40 százalékkal csökkent a program csúcspontjához, 2016 közepéhez képest.
• Varga Mihály korábban 150 ezres közmunkásszámot lőtt be a leépítés céljaként, ez gyakorlatilag megvan.
• De a kormány jó eséllyel nem fog itt megállni, a költségvetési csökkentés erre utal, ráadásul egyre égetőbb probléma a munkaerőhiány.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy

2016-ban végül nem ment el 340 milliárd közmunkára,

az az évi zárszámadás tanúsága szerint végül csak 268 milliárdot költöttek el rá. 2014-ben pedig végül többet fordítottak erre, mint amennyit eredetileg akartak; a számla 225 milliárd lett. Azt egyelőre nem tudni, 2017-ben ténylegesen mennyi pénzt költött a kormány közmunkára, ugyanis még nem készült el annak az évnek a zárszámadása. Az Orbán-kormány újítása, hogy a következő évi költségvetést még azelőtt elkészítik, hogy tudnák, miként alakult ténylegesen az előző év költségvetése. A hivatalos magyarázat szerint a korai költségvetés a tervezhetőséget szolgálja a lakosság és a vállalkozások számára. Ennek némileg ellent mond, hogy a félvakon készített költségvetéseket jellemzően már jóval élesedésük előtt módosítani kell.

A közmunka-program költségvetési forrása egyébként már 2017 óta folyamatosan csökken. Legalábbis papíron, a 2017. évi tény, ugyebár, még nem ismert.

A közmunkások száma már most majdnem fele a csúcsnak

A tényleges számok ismerete nélkül is biztosra mondható, hogy a közmunkaprogramra 2017 óta egyre kevesebb pénz megy el. A közmunkások száma ugyanis 2016. augusztus-szeptember óta ugyanis lényegében folyamatosan csökken.

2018 áprilisában (ez a legfrissebb nyilvános adat) 154 852 ember dolgozott legalább egy napig közmunkásként

Magyarországon, a havi átlag 145 445 fő volt. Ez azt jelenti, hogy a közmunkaprogram csúcsa óta a közmunkások száma majdnem megfeleződött, a csökkenés valamivel 40 százalék fölött van. A programban érintettek számának tekintetében a csúcs 2016 márciusa volt, abban a hónapban 264 227 ember dolgozott közmunkásként. Havi átlagot nézve a csúcs 2015. augusztus volt 248 649 fővel, de 2016 nyarának hónapjai sem maradtak el ettől a számtól messzire.

Márciusról áprilisra egyébként valamelyest nőtt az átlagos létszám, ezt az illetékes helyettes államtitkárság a havi beszámolójában azzal magyarázta, hogy a 2018. évi új programok februárban és márciusban indultak, ami megdobta a belépési számokat, és csökkentette a kilépési számokat.

Nem titok, hogy leépítik a közmunkát

A Nemzetgazdasági Minisztérium (a tárca azóta már Pénzügyminisztérium néven fut) felől már 2016 végén érkeztek utalások arra, hogy a kormány a közmunkaprogram átalakítására és leépítésére készül. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2017 márciusában azt nyilatkozta, hogy

fokozatosan 150 ezerre akarják csökkenteni a közfoglalkoztatottak létszámát

a 2016 végén regisztrált 197 ezerről. „A kormány célja, hogy a közfoglalkoztatottak számának fokozatos csökkentésével is biztosítsa a versenyszféra számára szükséges munkaerőt” – mondta a miniszter.

Egyébként azzal szemben, amit Varga Mihály mondott, a közmunkások száma 2016 végén 210-230 ezer fő volt (210 ezres havi átlag és 230 ezer érintett). A kitűzött cél viszont szinte már megvan, a közmunkások átlagos száma 2018 márciusában csak 139 ezer volt (áprilisra kicsit emelkedett, ez a trend valószínűleg azóta folytatódott), az érintettek száma áprilisban volt mélyponton (amennyire tudjuk), 155 ezer fővel.

A kormány jó eséllyel nem fog megállni a 150 ezres szintnél,

a közmunkaprogram költségvetésének folytatódó csökkentése erre utal. Ráadásul egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, ezért egyre indokolatlanabb a kiterjedt közmunkaprogram fenntartása. Sőt, nemhogy indokolatlan, a közmunka elszívja a munkaerőt a versenyszféra elől. Persze a versenyszférának nem feltétlenül arra a munkaerőre van szüksége, amit a közmunka leköt, a vállalkozások igényeit elhallgatva a kormány részéről nagyon aktuális lenne kiterjedt és hatékony (át)képzési programokat indítani.

Úgy tűnik, a versenyszféra tényleg felszívja a közmunkásokat

Azért az a terv is valóra válni látszik, hogy a versenyszféra szívja fel a közmunkaprogram visszanyesésével szabaddá váló munkaerőt.

A 2017-es számok alapján

a közmunka minden megyében zsugorodott, ennek ellenére a foglalkoztatottak száma nőtt.

Természetesen ez nem jelenti, hogy ne lenne (akár nem is kevés) olyan ember, aki a közmunka karcsúsítása miatt ilyen munkát már nem kap, de a versenyszférában sem tud elhelyezkedni. Ugyanakkor statisztikai szinten minden megyében több foglalkoztatott volt 2017-ben, mint 2016-ban. Ezt persze (részben) az is magyarázhatja, hogy olyan emberek léptek be a foglalkoztatottként a versenyszférába, akik előtte se ott, se közmunkásként nem dolgoztak. Ezt szem előtt tartva szinte biztos, hogy a versenyszféra legalább részben (valószínűleg nagy részben) felszívja a közmunkát vesztett munkaerőt.

A kormány nem kényeztette közmunkával a népet A közmunkaprogram indulása óta nem volt olyan január, amikor kevesebben dolgoztak volna közmunkásként, mint 2018 elején. A közmunkaprogram leépítése 2016 közepe óta folyamatban van, a januári számok alapján a trendet a választási év sem törte meg (persze ez március-áprilisra változhatott).

Elolvasom a cikket itt: zoom.hu >

Mindennek ellenére továbbra is egész megyék vannak Magyarországon, amik nagyon függnek a közmunkától. Szabolcs megye teljes lakosságának (tehát nem csak a foglalkoztatottaknak) az öt (!) százaléka közmunkás. A helyzet Borsodban sem sokkal jobb, de Baranya, Nógrád, Hajdú és Békés is 2,5 százalék fölött vannak.