Nyomtatás

 

Budapest, 2017. október 30.
Szabó-Székely Ármin díjazott dramaturg (k), Orlai Tibor színházi producer (b) és Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója (j) a Junior Prima Díjak színház- és filmművészet kategóriája ünnepélyes átadóján a fővárosi Kálmán Imre Teátrumban 2017. október 30-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója a Junior Prima Díjak színház- és filmművészet kategóriája ünnepélyes átadóján a fővárosi Kálmán Imre Teátrumban 
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Úgy fest, belevág a kormány egy nagy, állami hátszelű gigabank összerakásába, ahogy azt banki körökben már a választások előtt valószínűsítették. Ez részben kényszer is, mivel a három éve állami tulajdonba vett Budapest Bankot (BB) idén értékesítenie kell a kormánynak a vállalása miatt, és aligha szívesen adná ki kezéből az irányítást a kormányzati kör. Sokkal esélyesebbnek tartották pár hónapja is forrásaink, hogy a BB-t a Mészáros- és Matolcsy-közelben levő MKB Bankkal és a takarékszövetkezetekkel gyúrhatják egybe. Utóbbiaknál pedig olyan mozgás indult el, amely ennek a grandiózus építkezésnek a része is lehet. Erről szerzett információkat a 24.hu.

A titkos projekt

Titokban kellett elköteleznie magát egy új, OTP-konkurens lakossági bank létrehozása mellett az összes regionális takarékszövetkezet vezetőjének. Értesüléseink szerint a menedzsereket az áprilisi országgyűlési választás előtt „kérték fel” a saját pozícióikat is veszélyeztető összeolvadás támogatására.

A 12 takarékszövetkezet topvezetőinek titoktartási kötelezettség mellett kellett nyilatkozatot tennie arról, hogy a következő hónapokban minden tőlük telhetőt megtesznek a projekt sikeréért.

Az úgynevezett Fúziós Stratégia Projekt a Takarékbank Zrt. irányításával indult, és az a végső célja, hogy a különálló takarékszövetkezetekből másfél év alatt egy, az eddigitől eltérő tulajdonlási formában működő, önálló bankot hozzon létre.

A végső összevonást a Vida József elnök-vezérigazgató irányítása alatt álló Takarékbank forszírozza, miközben a szövetkezeti önállósággal rendelkező takarékok hivatalosan egyáltalán nem erre a forgatókönyvre készülnek.

A Takarék Csoport az elmúlt években valóban nagyon komoly összevonásokon ment keresztül, három év alatt 121-ről a tizedére csökkent az önálló vidéki pénzintézetek száma.

Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közreműködésével mára 12 regionális takarékszövetkezetbe olvasztották össze a kicsi, többnyire életképtelen szervezeteket. A talpon maradt egy tucat szövetkezetben viszont azzal számolnak, hogy a fiókhálózatok racionalizálása és a hatalmas pénzeket felemésztő közös informatikai fejlesztés után hosszú távon ebben a formában működhetnek majd.

Budapest, 2012. január 12.
Egy ügyfél ül az asztalnál a Takarékbank ideiglenes székházában, a budapesti Margit Házban, a II. kerületi Tölgyfa utcában. 
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A Takarék Csoport 2021-ig szóló nyilvános ötéves stratégiájában egyáltalán nincs szó arról, hogy a jelenlegi szervezeti struktúra tovább koncentrálódna. Saját kalkulációik szerint – ha minden jól alakul – a korábbi veszteséges rendszerből létrehozott 12 regionális takarékszövetkezet vastagon nyereségessé válhat, és 2020-tól a tulajdonosok akár évi 20 milliárdos nyereséget is zsebre tehetnek.

Az egyelőre csak a beavatottak szűk körében ismertetett Fúziós Stratégiai Projekt ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy

hamarosan egyetlen egységes jogi személy szervezeti keretei között kell összeolvadnia az összes szövetkezetnek, illetve, hogy 2019. december 31-re kell létre hozni egy stabil és nyereséges bankot.

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Spirk József - Baksa Roland 2018-06-14  24.hu