
- Orbán Viktor miniszterelnök régóta dédelgetett ötlete, hogy az OTP mellé egy másik, hozzá közelebb álló tulajdonosi kör által irányított lakossági bankot hozzon létre.
- A fel-felbukkanó tervek mindig arról szóltak, hogy az integrálódó, de így is 1100 fiókkal rendelkező takarékszövetkezetek fontos szerepet játszhatnak a leendő pénzintézet létrehozásában.
- Mészáros Lőrinc érdekeltségei az elmúlt egy-két évben egyre több szálon kapcsolódtak a takarékokhoz.
- A Mészáros-birodalom központi tulajdonosi cége, az Opus Global Zrt. a napokban felvette igazgatósági tagjai közé Vida Józsefet, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatóját.

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Úgy fest, belevág a kormány egy nagy, állami hátszelű gigabank összerakásába, ahogy azt banki körökben már a választások előtt valószínűsítették. Ez részben kényszer is, mivel a három éve állami tulajdonba vett Budapest Bankot (BB) idén értékesítenie kell a kormánynak a vállalása miatt, és aligha szívesen adná ki kezéből az irányítást a kormányzati kör. Sokkal esélyesebbnek tartották pár hónapja is forrásaink, hogy a BB-t a Mészáros- és Matolcsy-közelben levő MKB Bankkal és a takarékszövetkezetekkel gyúrhatják egybe. Utóbbiaknál pedig olyan mozgás indult el, amely ennek a grandiózus építkezésnek a része is lehet. Erről szerzett információkat a 24.hu.
A titkos projekt
Titokban kellett elköteleznie magát egy új, OTP-konkurens lakossági bank létrehozása mellett az összes regionális takarékszövetkezet vezetőjének. Értesüléseink szerint a menedzsereket az áprilisi országgyűlési választás előtt „kérték fel” a saját pozícióikat is veszélyeztető összeolvadás támogatására.
A 12 takarékszövetkezet topvezetőinek titoktartási kötelezettség mellett kellett nyilatkozatot tennie arról, hogy a következő hónapokban minden tőlük telhetőt megtesznek a projekt sikeréért.
Az úgynevezett Fúziós Stratégia Projekt a Takarékbank Zrt. irányításával indult, és az a végső célja, hogy a különálló takarékszövetkezetekből másfél év alatt egy, az eddigitől eltérő tulajdonlási formában működő, önálló bankot hozzon létre.
A végső összevonást a Vida József elnök-vezérigazgató irányítása alatt álló Takarékbank forszírozza, miközben a szövetkezeti önállósággal rendelkező takarékok hivatalosan egyáltalán nem erre a forgatókönyvre készülnek.
A Takarék Csoport az elmúlt években valóban nagyon komoly összevonásokon ment keresztül, három év alatt 121-ről a tizedére csökkent az önálló vidéki pénzintézetek száma.
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közreműködésével mára 12 regionális takarékszövetkezetbe olvasztották össze a kicsi, többnyire életképtelen szervezeteket. A talpon maradt egy tucat szövetkezetben viszont azzal számolnak, hogy a fiókhálózatok racionalizálása és a hatalmas pénzeket felemésztő közös informatikai fejlesztés után hosszú távon ebben a formában működhetnek majd.

A Takarék Csoport 2021-ig szóló nyilvános ötéves stratégiájában egyáltalán nincs szó arról, hogy a jelenlegi szervezeti struktúra tovább koncentrálódna. Saját kalkulációik szerint – ha minden jól alakul – a korábbi veszteséges rendszerből létrehozott 12 regionális takarékszövetkezet vastagon nyereségessé válhat, és 2020-tól a tulajdonosok akár évi 20 milliárdos nyereséget is zsebre tehetnek.
Az egyelőre csak a beavatottak szűk körében ismertetett Fúziós Stratégiai Projekt ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy
hamarosan egyetlen egységes jogi személy szervezeti keretei között kell összeolvadnia az összes szövetkezetnek, illetve, hogy 2019. december 31-re kell létre hozni egy stabil és nyereséges bankot.


