Azt hiszem, hogy megérdemeljük a sorsunkat.
Hogy az emberek legtöbbje már eldöntötte magában, hogy el kell zavarni a maffiát, az nagyon úgy tűnik, hogy rendben van.
Hanem ott a kérdés, hogy akkor kire adjuk a voksunkat?
Na, erre a kérdésre nem talál választ ma a magyar társadalom, bár én is reménykedem, hogy a választó nem hülye, ha már ezt a politikusokról nem is lehet állítani.
Mert hát minek nevezzük azokat az embereket, akik mindig, mindent ugyanúgy csinálnak, mint annak előtte, és valamilyen érthetetlen okból abban reménykednek, hogy az eredmény más lesz - hát én bölcseknek ugyan nem nevezném őket, de persze ez csak az én magánvéleményem.
Ha ezek (kis "e"-vel...) csinálták volna az 1917-es bolsevik forradalmat, akkor Lenin tökönlőtte volna magát az Auróra hajóágyújával, Trockíj és Zinovjev célba lőttek volna egymásra, Sztálinról megírta volna a Pravda, hogy elagyabugyálta az asszonyt, mire is Krupszkaja asszony méltatlankodott volna egy sort és megalakította volna a "#Menyjatózse!" mozgalmat - és az egész csapat diadalmasan masírozhatott volna Szibériába, a cár meg boldogan él, mig meg nem hal...
Szél Bernadett elment egyeztetni a demokratikus pártokkal, de valamiért nem jött össze neki a dolog, merthogy ő majd akkor egyeztet, ha a Jobbik is egyeztet, a Jobbik meg akkor egyeztet, mikor a vulva dalra fakad - szóval eredményes volt az egyeztetés.
Vannak mazochisták, akik helybe mennek a faxért, mint vadász a medvéhez, aki a végén nem is bírta ki és megkérdezte, miután lebonyolították az orális szexet: Te vadász, most őszintén! - te most medvevadászatra jársz vagy szopni?
Hej, de szép is lenne, ha Semjéntől is megkérdezhetné ezt Mackó alezredes a vizsgálati osztályról, hej, ha őt is úgy szállítanák helikopterrel. mint a rénszarvast vagy jávorszarvast vagy gímszarvast, az lenne a lényeg, hogy a karperece ne legyen szarvasból...
De vissza a politikához!
Az azért mégiscsak vérfagyasztó, hogy a választás előtt néhány nappal még mindig a szikkadt szépség tematizálja a közbeszédet, ez maga a demokratikus ellenzék szegénységi bizonyítványa.
És akkor még Gyurcsány méltatlankodik, hogy Szél Bernadett nem köszönte meg, hogy a DK visszaléptette a közismert választási szakértőt, Tóth Zoltánt az udvariatlan hölgy javára.
Soha nem hittem volna, hogy egyszer még horngábori mélységekbe süllyedek, de most lehetetlen megállni, hogy ne említsem meg, hogy Orbánék nagy valószínűséggel a hasukat fogták a röhögéstől, mikor meghallották Gyurcsány nagy ötletét - csak tudnám, kik a tanácsadói, mert akkor már meg is lenne a névsor, kiket kell világgá küldenie.
Mint tudjuk, a hála nem politikai kategória, ezt ma már minden politikus tudja, kivéve a gyevi bírót.
Ha az úr minden ilyen akciójánál fejbeverné Gyurcsányt pártja zászlajának rúdjával, az se segítene, ez az ember gyárilag jóindulatú, optimista és tisztességes, de akkor mit keres a politikában, amely ma inkább hasonlít varangyok harcára egy vödör takonyban, mint az angol királynő ünnepi fogadására a Buckingham palotában?
Szél Bernadett Orbánnak dolgozik, pártja egy véletlenül életben maradt kamupárt, mely egyetlen célra jött létre: a gazdátlan liberálisok befogására és integrálására a NER rendszerébe.
Ami meg a Jobbikot illeti, nagy marhaság ellenségem ellenségét a döntő csata előtt támadni, meg elvieskedni szép szólamok mentén.
A politika pragmatikus műfaj, ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van és a nyolcszázezer szavazó az éppen nyolcszázezerrel több annál, mintha a Jobbikot belelökdösnénk Orbán ágyába.
Na mindegy - ettől még lehetnek csodák, és lehet olyan dolog is, ami nem csoda, hogy az utca népe lehet okosabb a politikusoknál - majd kiderül.
Addig se mérgelődjünk nézzük a történetet bohózathoz illő mérsékelten vidám arckifejezéssel...
:O)))
